A 35/a. napirendi pont következik: az 54-es rendelet alapján helyi védelem alá helyezés. Ügyrendi indítványra itt egyszerre két javaslatot fogunk tárgyalni egy vitában egy napirendi pont a) és b) pontjaként. Így tehát felolvasom a másik indítványt is, és együtt nyitom meg a vitát: az 54/1993. rendelet szerinti helyi védettség megtartása. Az egyik, az a) a meghívó szerinti 27., a b) a meghívó szerinti 59. napirendi pont. Előterjesztői kiegészítés van 056. sorszámon kiosztva, módosító indítvány van 059., illetve 067., továbbá 080. sorszámon kiosztva. A másik indítványhoz írásbeli kiegészítés van 057., módosító indítvány van 079., öt civil szervezet véleménye pedig a 050. sorszámon kiosztva a b) napirendi ponthoz.

Főpolgármester úr!

A napirend 39/a. pontja: Javaslat az 54/1993. (1994.II.1.) Főv. Kgy. rendelet alapján helyi védettség alá helyezésre.

A napirend 39/b. pontja: Javaslat az 54/1993. (1994. II. 1.) Főv. Kgy. rendelet alapján helyi védettség megtartására.

ELŐADÓ: dr. Demszky Gábor

HOZZÁSZÓLÓK: dr. Schneller Domonkos, dr. Kiss Katalin, Kucsák László, dr. Steiner Pál, Gy. Németh Erzsébet, Halmágyi Judit

ELŐADÓ: Először is azt szeretném elmondani, hogy 67., 59. és 80. sorszámon érkeztek módosító indítványok. Ezek közül a 67-est befogadom; az 59-esnek azt a részét - lényegében ugyanaz -, amely a Virág utcai épületegyüttesre vonatkozik, ugyancsak befogadom.
   Ugyanakkor nem fogadom be - és itt minősített többséggel kell majd szavaznunk - a 80-ast, a II. kerület Áfonya utca–Cimbalom utcával, illetve a XI. kerület Alabástrom utcával összefüggő módosító indítványokat. És nem fogadom be a Pilóta utcával kapcsolatos javaslatot sem. Itt is minősített többség kell, mert rendeletmódosításról van szó. Tehát ezekről majd külön kell szavazni. Ez az 59. indítvány 3. pontja, a XVI. kerület Pilóta utca 15., illetve Hunyadvár utca 28.

ELNÖK: Kedves Képviselőtársaim! Az a) napirendi ponthoz tett a főpolgármester úr kiegészítéseket. Felteszem, a vita azon szakaszában fogja a b)-hez megtenni, amikor odajutunk.

Kérdések következnek. Schneller Domonkos!

DR. SCHNELLER DOMONKOS (Fidesz): Köszönöm szépen. Picit megkeveredtünk, tisztelt főpolgármester úr, a sok kiosztott, mindenféle saláta papírok között. Azt árulja el nekem, hogy a Pilóta utca kapcsán mi az, amit támogat, és mi az, amit nem, tehát ne a sorszámot mondja. Mert ha jól emlékszem, a bizottság elé úgy került a javaslat, hogy a Hivatal azt kezdeményezte, hogy vegyük le a védettséget róla. Ott volt egy zavar, hogy akkor mégse vagy mégis, és végül is, ha jól emlékszem, abban maradtunk, hogy akkor a Hivatal javaslata szerint vegyük le a védettséget. Ezek szerint főpolgármester úr most mit támogat: a védettség levételét vagy megtartását? Igazából ez a kérdésem; aztán majd lesz hozzászólásom is.

ELNÖK: Főpolgármester úr?

ELŐADÓ: Én a Hivatal nevében nem szeretnék nyilatkozni, és nem is voltam jelen ezen a bizonyos vitán, amelyet Schneller úr említett, úgyhogy megkérem Kiss Katalint, hogy nyilatkozzon. Itt elég egyértelmű számomra a szöveg, hogy ez nem befogadható - de hallgassuk meg őt.

DR. KISS KATALIN, a Települési Értékvédelmi Ügyosztály vezetője: Tisztelt Közgyűlés! Ez az az eset, amelyben a védettség fenntartását javasoltuk a kerület javaslatára, polgármester úr, illetve a most nem jelen lévő Kovács Balázs személyében - biztosan emlékszik Schneller úr is. Ez volt az az ügy, amelyben a védettséget továbbra is a kerület kérésére fenntartjuk. (Dr. Schneller Domonkos: Igen. És akkor…?) Igen, de érkezett egy módosító indítvány az MSZP-frakciótól és Steiner úrtól, miszerint ennek a védettségét meg kell szüntetni. (Dr. Schneller Domonkos: És ezt nem fogadja be a főpolgármester úr. Világos.) Világos? Jó.

[...]

ELNÖK: [...]

A B napirendi részhez ismét ismertetem a kiosztott iratokat. 057. sorszámon az előterjesztő tesz egy kiegészítést, 079. sorszámon van egy Ughy úr által jegyzett, Fidesz-képviselőcsoport fejlécű módosító indítványt, 050. sorszámon pedig egy öt civil szervezet által kiosztott vélemény. Főpolgármester úr!

ELŐADÓ: Kicsit hosszabb leszek, a türelmüket kérem. Belváros-Lipótváros alpolgármestere és főépítésze három kerületi épület helyi védettségének a megszüntetését kérte. A főváros vezetése ellenzi ezt. Miért fontos ezen épületek helyi védettségének fenntartása számunkra? Először is a szóban forgó épületek építészeti értéke miatt, másodszor a teljesen új, alapjában pozitív, sikeres és üdvös belvárosi Főutca projekt hagyományos városkaraktert erősítő jellege érdekében, harmadszor pedig a más kerületekben, konkrétabban leginkább az Erzsébetvárosban az elmúlt években zajlott negatív és az UNESCO világörökség-védelem fennmaradását is veszélyeztető folyamatok megelőzése céljából.
   Nézzük sorban az épületeket. A Harmincad utca 3. számú saroképület a Belváros álláspontjával ellentétben műemléki és városképvédelmi szakemberek szerint igenis komoly építészeti értékkel rendelkezik. Ugyanaz az építészpáros tervezte, akik az Amerikai Nagykövetség műemléki védelem alatt álló Szabadság téri épületét. Színvonalas műemléki helyreállítás esetén visszaállíthatók a Harmincad utcai szecessziós ház esztétikailag igényes tagozatai, s ekkor már az épület nemcsak jellegzetes tömegével és kapujával, hanem részletformáival is be tudja tölteni azt a hangsúlyos szerepet, amelyet kiemelt helye városképileg egyébként indokol.
   A Petőfi Sándor utca 14-16. szám alatti épületeket az a Rainer Károly tervezte, akinek számos más műve, köztük az Egyesült Királyság nagykövetségének Harmincad utcai épülete áll védelem alatt kiemelkedő értékei miatt. Igaz, hogy a hetvenes években az eredeti épületet megcsonkították, s hogy az utcaképet az aránytalanul nagyra tervezett garázslehajtóval a szükségesnél jobban megtörték. Ez azonban nem indokolja, hogy ezt a rombolást tovább folytassuk. Épp ellenkezőleg: rekonstrukcióra volna szükség. Emellett a 16. számú társasház hat tulajdonosa írásban tiltakozott a védettség megszüntetése ellen, mivel részben épp saját költségükön felújított, megszokott lakásaikban kívánnak továbbra is élni, illetve orvosi rendelőjüket vagy cégüket itt kívánják tovább működtetni és nem kívánják a tulajdonukat eladni.
   E két utóbbi ház kapcsán már nagyobb léptékű műemléki szempontok is a védettség fenntartását indokolják. Ezek a házak ugyanis a Petőfi Sándor utca teljes hosszában az utca mindkét oldala, a Ferenciek terétől a Szervita térig tartó védett épületegyüttes tagjai. A Belváros Főutcájának e szakaszát két-három épületenként szűk közök, kis utcák tagolják, így teremtve meg a Petőfi Sándor utca sajátos ritmusát. Ezt a tagoló funkciót e két, egymás tükörképeiként tervezett épületnél a kerületi alpolgármester úrnak és a főépítész úrnak a fővárosi védettség megszüntetését kezdeményező levelében foglalt állításával ellentétben a funkcióját továbbra is megőrző cour d’honneur látja el, amelyet megtartani szükséges. A levélben említett „erős aktivitást, fejlesztési elképzelést” mutató tulajdonosok nyilvánvalóan lebontanák a két tükörházat és korszerűnek gondolt új irodaépületet emelnének oda, amellyel azonban a ház lakói, a számtalan pesti sétáló és turista az utcakép és az egész Belváros rosszul járna.
   E ponton már a legtágabb összefüggésrendszernél vagyunk. Ezzel kapcsolatban hadd idézzem az Óvás Egyesület folyó év április 26-i állásfoglalásának idevonatkozó passzusait. ”Aggodalommal figyeljük, hogy az Erzsébetváros után most a Belváros épületeinél is tanúi lehetünk a meglévő építészeti jellegzetességek és értékek, valamint a történelmi városkép alábecsülésének. Nem látjuk biztosítékát annak, hogy az idekerülő új épületek harmonikusan fognak beilleszkedni a környezetükbe. Nem látjuk biztosítékát annak, hogy karakterisztikusabbá, szebbé, otthonosabbá teszik majd a meglévő utcaképet, és nem pedig egy újabb, jellegtelen tömegépület kerül majd a most fennállók helyére, mint ahogy az az Erzsébetvárosban történt és történik most is. Felhívjuk a figyelmet arra is, hogy a Petőfi Sándor utca az UNESCO által nyilvántartott budapesti világörökségi terület védőzónájához tartozik, ahol a fenti épületek bontása a világörökség-egyezmény szabályaival való szembeszegülést jelentené. A régi pedig zsidónegyed esetében, amely ugyancsak védőzóna, a bontások miatt az UNESCO már figyelmeztette a magyar államot, hogy a bontásokat azonnal le kell állítani. Ez ugyanúgy érvényes Budapest más, védőzónához tartozó területére is. Amennyiben Budapesten, ezeken a területeken továbbra is folytatódnak a bontások, Budapest könnyen elveszítheti világörökségi címét.” Eddig az idézet.
   Az elmúlt két évtizedben a városvezetés egyik nagy sikere volt az UNESCO budapesti világörökségi terület cím elnyerése. A globális léptékben is ritkaságszámba menő nagy területű, egységes eklektikus-szecessziós városmag megőrzése a kerület, Budapest és az ország szempontjából egyaránt fontos. A szóban forgó három épület a város szerves részeként alakítja a Belváros arculatát és meghatározó eleme az új Főutca képének is. A helyi védelem alatt álló három épület eltűnésével és a helyükön meginduló, a sajtóban már megszellőztetett ingatlan fejlesztésével olyan precedens teremtődne, amely várhatóan sok-sok további városképet formáló fővárosi helyi védelem alatt álló épület, az otthonos történelmi ájerű pesti lakó- és utcai tér, mellesleg végső soron a világörökség címét is veszélyeztethetné.
   Ezért a kezdeményezésben szereplő épületek helyi védettségének megszüntetése az itt is kifejtett szakmai és humán szempontok alapján véleményünk szerint nem indokolt. A védettség további fenntartását javasolom tehát a tisztelt Közgyűlésnek és köszönöm a türelmüket.

ELNÖK: A kérdések következnek. (Nincs jelentkező.) A vitát megnyitom és megadom a szót Gy. Németh Erzsébetnek.

GY. NÉMETH ERZSÉBET (MSZP): Köszönöm szépen, főpolgármester-helyettes úr. Tisztelt Fővárosi Közgyűlés! Főpolgármester úr a szívemből beszélt és nagyon-nagyon sok fontos dolgot elmondott. Én még egy tételt szeretnék hozzátenni, ez pedig az, ami a bekötött kötetben egy emlékeztető. Ebből szeretnék idézni.
   Az a tárgyalás, amelyről az emlékeztető készült, 2010. március 26-án volt, körülbelül egy hónappal ezelőtt. Ezen időpontban még a kerület, az V. kerület főépítészének, Cselovszki Zoltán úrnak fogalma nem volt, hogy mit terveznek a befektetők ennek a három épületnek a sorsával, vagy mit terveznek ezzel a három épülettel, amennyiben a Fővárosi Önkormányzat ezek kapcsán a fővárosi védettséget megszünteti. Idézem:
   „Cselovszki Zoltán továbbá nyilatkozott arról, hogy a három épület vonatkozásában az érintett ingatlanok tulajdonosai által készített hasznosítási és átépítési koncepciókat nem ismer. Továbbá elmondta, hogy fejlesztőként csak a tulajdoni lapokon szereplő tulajdonosokról van tudomása.”
   Ezen tulajdonosok, legalábbis a Petőfi Sándor utca 14. és 16. tekintetében, úgy, ahogy azt a főpolgármester úr ismertette, viszonylag részletesen nyilatkoznak, hogy tudomásuk volt róla, amikor megvették ezeket az ingatlanokat, hogy védettek, ennek tudatában vették meg, felújították, nem kívánják eladni, és nem értenek egyet a védettség megszüntetésével. A Harmincad utca tekintetében pedig az Óvás Egyesület, úgy, ahogy azt a főpolgármester úr elmondta, nem látja indokolva, hogy a színvonalas műszaki helyreállítás helyett levegye a Fővárosi Önkormányzat.
   Én nagyon pontosan értem és tudom, és az egy szép projekt, ami a Főutca projekt itt az V. kerületben, illetve az egész belváros megújítása, de azt gondolom, ha már ennyi pénzt költött rá az V. kerületi Önkormányzat, a főváros, biztos, hogy nem… (Zúg a hangosító berendezés.) - nem tudom, miért gerjedt (Hutiray Gyula: Delejes!) - .., illetve uniós forrásokat költött az ország ennek a megújítására, akkor, azt gondolom, elvárható, hogy ezeket a házakat eredeti szépségükben, a műemléki védettségnek megfelelően újítsák fel azok a tulajdonosok, akik vagy most vették, vagy régebben vették. Tehát nem javaslom, hogy a tisztelt Közgyűlés erről a három épületről levegye a fővárosi védettséget. Köszönöm szépen.

ELNÖK: Köszönöm szépen. Dr. Steiner Pál!

DR. STEINER PÁL (MSZP): Tisztelt Közgyűlés! Tisztelt Főpolgármester Úr! Gy. Németh Erzsébet képviselő asszony utolsó mondatával teljesen egyetértek, nevezetesen azzal, hogy a nagyon szép műemlék épületeket kitüntetett érdek eredeti állapotban helyreállítani. Ez egy nagyon szép általános elv. Ugyanakkor ennek az általános elvnek az érvényesüléséhez két feltétel hiányzik: egy szép épület, továbbá pótlólagos tőke annak érdekében, hogy ezeknek az épületeknek az eredeti állapotra való helyreállítását meg lehessen oldani. Ha a szándék mellé nincs eszköz rendelve, akkor sajnos több esetben előfordul, hogy a szándék helyett az történik, hogy ezek az épületek szépen elenyésznek. Én 1994-től 2006-ig voltam a belvárosi képviselő-testület tagja, számos épületnek a hányatott sorsát fel tudnám sorolni, amikor pontosan azért, mert a szándék mellé, a fővárosi védettség mellé viszonylag hihetetlen kis mennyiségű pénz volt rendelve pályázati úton, hogy ezeknek az épületeknek az állagát helyre lehessen állítani, és az önkormányzat egyedül maradt ebben a kérdésben, ezért elindult ezeknek az épületeknek az elenyészése.
   Csak jelezném, hogy a Gresham-palotára ma mindenki büszke, mindenkinek nagyon tetszik. Halkan jegyzem meg, hogy kétszer voltam a rendőrségen meghallgatáson ebben az ügyben, bár senkit nem érdekelt, hogy az én aláírásom semmiféle szerződésen nincs rajta. Ha ennek az épületnek a fejlesztésében nem jelent volna meg a magántőke, akkor ez az épület az összes híres Lotz- és egyéb értékeivel együtt megsemmisült volna. Ugyanilyen hányatott sorsa volt az Október 6. utca 26-nak, amely több mint egy évtizedig csúfoskodott a Bankcenterrel szemben, és azért nem lehetett a fejlesztést megvalósítani, mert az 5. szinten volt öt darab bábos attika. Ezeket a példákat azért mondtam, mert a Harmincad utcánál ugyanez a helyzet, tisztelt képviselő-testület, tisztelt Közgyűlés.
   A Harmincad utca 1990 óta romlik, semmisül, patkányok laknak benne, és a mai napig sem lehetett megoldani ennek az ingatlanfejlesztésnek a projektjét, mert sem ’90-94-ben Mihályi Gábor szabad demokrata polgármester, sem Karsai Károly polgármester, sem az én polgármesterségem alatt, sem a jelenlegi polgármester, Rogán Antal irányítása alatt nem adott a főváros vagy más szervek a védettségen kívül mást ehhez a fejlesztéshez. Ebből következően azt gondolom, hogy a helyi védettségnek az ilyen típusú alkalmazása, annak a megakadályozása, hogy egyáltalán az ingatlanfejlesztés gondolatával lehessen foglalkozni, nem helyes szempont, és függetlenül attól, hogy melyik frakció képviselőitől származik, én támogatom Ughy Attila képviselőtársam indítványát, már csak azért is, mert az épület sorsát illetően - javítsanak ki, ha rosszul tudom -, a műszaki megítélését illetően bármi történik vele, az Országos Tervtanácsnak kell döntenie az áttervezés vagy bármilyen építészeti lépés tekintetében, az Országos Tervtanácsnak a kompetenciáját pedig, azt gondolom, a Fővárosi Közgyűlés nyugodtan elfogadhatja. Továbbá nem gondolom, hogy Rogán Antal polgármester úr most azon gondolkodik valahol egy kis szobában, hogy ezt az épületet a kövekig lebontsa, én nem hallottam tőle ilyet, sehol nem láttam ilyet leírva, és azt gondolom, hogy sok kérdésben van vitánk, de abban a kérdésben nincs vitánk, hogy ennek az épületnek a sorsát meg kell oldani.
   Végül az utolsó mondat, amit szeretnék a főpolgármester úr számára pontosítani: nem helyes, hogy a Harmincad utcát bármilyen módon, áthallással, összekeveri a VII. kerületi ingatlanüggyel. Ez egy teljesen más történet. ’90 óta hányatott az épület sorsa, ’90 óta nem lakik benne senki, 2006 óta pedig magántulajdonban van az épület. Ezért támogatom ennek a megszüntetését. Azt gondolom, hogy a fejlesztés induljon el, és azok a szakemberek, akik nagyon értenek hozzá, majd eldöntik, hogy szakmailag a fejlesztés merre menjen, és milyen típusú épületlátvány bontakozzon ki az angol nagykövetséggel szemben. Köszönöm szépen.

ELNÖK: Halmágyi Judit!

HALMÁGYI JUDIT (SZDSZ): Főpolgármester Úr! Tisztelt Közgyűlés! Úgy gondolom, hogy nem kell bemutassam a látásmódomat, hogy vadul hiszek abban, hogy a régi és az új megfér egymás mellett. Mélységes tisztelettel vagyok a városkép és városarculat védelme mellett, és miközben egyébként a főpolgármester úr a szívemből szólt, én is szeretném hangsúlyozni, hogy egy kerületben való szisztematikus rombolás, ahol jómagam az Óvás mellett álltam ki, nem gondolom, hogy hasonlítható egy átfogó csomag, illetve egy-két épület utcaképi megítéléséhez és annak a kezeléséhez.
   Tehát szigorúan tartva magam a szakmai véleményhez - és az Óvás levelére hivatkozom - egyetértek abban, hogy mondjuk a Petőfi Sándor utca 14-16. ügyét, ahol az ingatlant a lakók és a fejlesztő ezzel a tudással vette meg, természetesen külön kezelném, és megtartanám ezt a védelmet. De úgy gondolom, és azt hiszem, itt egy ilyen skizofrén helyzetben áll az ember, hogy amikor egyetlenegy fejlesztést nem szabad elveszteni - és itt visszautalok a mai csepeli csatározásomra -, én úgy gondolom, hogy amikor egy egész tömb kezeléséről van szó, és én nem tudom, hogy itt a Közgyűlésben hányan hisznek az Országos Tervtanács és az építészeti tervtanácsok minőségi garanciájában, én kitartóan hiszek, tagja lévén, úgy gondolom, hogy többszörös kontroll van.
   A másik, hogy meggyőződésem, hogy kínos dolog, ha egy fővárosi védelem, ami jog szerint azonos a kerületi védelemmel, aközött differenciálnánk. Úgy gondolom, hogyha ez kerületi védelem alá helyeződik, akkor a kerületnek legalább olyan súlyos etikai súlyt teszünk a vállára és obligációt jelent, hogy vizsgálnia kell a tömb beépíthetőségét és többszörös szakmai zsűrin, beleértve a KÖH, tehát a világörökségi obligációt és az örökségvédelmi kontrollt, ez elé a fórum elé kell, hogy kerüljön.
   Tehát mindezek tükrében még egyszer: én őszintén feltártam a magam szakmai dilemmáit, tehát vacillálok, a Petőfi Sándor utcában számomra egyértelmű, én az Óvás általánosításaitól azért óvnék mindenkit, viszont óvnék, és ügyrendben kérném, hogyha szabad így a felszólalásom végén kérni, hogy a Petőfi Sándor utca 14-ről és 16-ról és a Harmincad utcáról külön szavazzunk. Köszönöm szépen.

ELNÖK: Így fogunk tenni. Köszönöm szépen. Több bejelentkezőt nem látok. Egy formabontásra vagyok kényszerítve, mint szegény ülésvezető, nekem is van véleményem, és mint képviselő el is mondanám, de hogy lerövidítsem, inkább felolvasok egy nagyon rövid idézetet, engedtessék ez meg nekem így a vége felé.
   Idézet következik. „Ki vitatkozik kivel? Egy kerület vitatkozik a főváros egy ügyosztályával, néhány éve ezt teszik. Miről vitatkoznak? A város belső területének szabályozásáról. Vége van ennek a vitának? Nincs, mert jelenleg is törvényi, szabályozott keretek között folyik. Mit takar az előterjesztés? Ezt a le nem zajlott szakmai vitát egyoldalúan, a fővárosi ügyosztály érdekeinek megfelelően a közgyűléssel eldönteni, eldöntetni a város, a kerület érdekeivel ellentétben.
   Mit is jelentene a döntés az előterjesztés szerint? Ne a kerület döntsön arról, hogy mi történik vagy történhet a városában. Mit állít az előterjesztő ezzel? Hogy az illetékes szakmai, hivatali, műemléki hatóság és a kerület választott képviselő-testülete és szakmai ágazata nem alkalmas szerintük a megfelelő döntések meghozatalára, és még azt is, hogy a hatóság nem tartja megfelelő garanciának azon területen, amelynek megóvására létrehozták.
   Mi történik, ha az előterjesztő szándéka szerinti döntést támogatjuk? Létrehozzuk a politikai gyámság intézményét egy önálló kerület felett. Mi történik, ha nem fogadjuk el az előterjesztést, és nemmel szavazunk? Visszautaljuk a kérdést oda, ahová tartozik, és ahol jelenleg is törvényi szabályok szerint folyik a szakmai egyeztetés folyamata.
   De ennél fontosabb is történik. A fővárosi képviselő-testület nemet mond a gyámságra és biztosítja egy kerületnek a politikai és szakmai szuverenitását. Dőljenek el ott a dolgok, ahol a felelősség is van. És azt is elfogadjuk, hogy egy kerület választott képviselő-testülete nem akar rosszat saját városának, de a legfontosabb, hogy az dől el az elutasítást követően, hogy a közgyűlésben ülő képviselők nem akarják, hogy a mindenkori többségben lévők a kerületek, városrészek, városok életébe ilyen durván beavatkozzanak.”
   A képviselő-testület szó szerinti jegyzőkönyvéből idéztem a 2008. május 29-ei ülésről, és a Fővárosi Közgyűlés jegyzőkönyvéből a Hunvald György úr szavait.

ELŐADÓ: Tehát a VII. kerület polgármestere, Hunvald György mondta el ezt a beszédet itt, a Fővárosi Közgyűlésben.

ELNÖK: Képviselőtársaim, vannak-e további hozzászólók? (Nincs jelzés.) Nincsenek. A vitát lezárom.

Főpolgármester úré a szó, biztosan a 079-es indítványról is nyilatkozni fog.

ELŐADÓ: Én ezt nem kommentálnám, nem egészíteném ki, és állítólag nem lehetett hallani, amit mondtam, mert túl közel hajoltam a mikrofonhoz, ha kívánják, még egyszer felolvasom, de azt gondolom, hogy világosan van két álláspont, döntsön a Fővárosi Közgyűlés. Ughy Attila képviselő úrnak van egy módosító indítványa, amelyről külön kell szavazni, nem tudom befogadni, ezt 79. számon osztottuk ki. És van még egy indítvány, hogy külön szavazzunk a két épületről, ez valójában három épület.

ELNÖK: Tisztelt Képviselőtársaim! Eszerint fogunk szavazni. Csengetést kérnék! (Csengetés.) A 079. sorszámon kiosztott, a Fidesz-képviselőcsoport, Ughy Attila úr által jegyzett indítványáról szavazunk. Az előterjesztő nem támogatja. Indítsuk a gépet! (Szavazás.)

Így érzésem szerint okafogyott Halmágyi Judit épületenkénti igénye, hacsak nem fenntartja. (Halmágyi Judit: Nem.) Nem. Akkor a másik két épületről külön szavazunk.
   Az 1-es határozati javaslatnak ez volt tulajdonképpen az 1. pontja, a Harmincad utca 3. A 2. pontja a Petőfi Sándor utca 14. Igen szavazatával a védettség nem megszüntetéséről dönt. Indítsuk a gépet! Egyszerű szótöbbséges szavazás következik. (Zaj.) Álljunk meg, mert félreértés van! Miután az előterjesztéshez kapcsolt határozati javaslat úgy szól, hogy az alábbi épületek védettségét nem szünteti meg, így igen szavazatával az eredeti előterjesztői meg nem szüntető indítványt támogatja, azaz megtartja a védettséget. Alighanem mindenki számára érthető.
   Az 1-es határozati javaslat, második épület, Petőfi Sándor utca 14. Indítsuk a gépet! Egyszerű szótöbbséggel szavazunk! Igen szavazatával az előterjesztői álláspontot képviseli. (Szavazás.)

Harmadrészt pedig: Budapest V. kerület, Petőfi Sándor utca 16-ról szavazunk. Igen szavazatával az előterjesztői álláspontot támogatja. Indítsuk a gépet! Most határozzunk! (Szavazás.)

Tisztelt Képviselőtársaim! További szavazásnak nincs helye. Nyilván a 2-esről még szavazni kell, tehát egy végszavazással erősítsük meg a 2-es határozati javaslatot, a döntésekről az érdekelteket írásban tájékoztassa a főpolgármester, ennek ez a tartalma. Egyszerű többséggel szavazunk. Indítsuk a gépet! Most határozzunk! (Szavazás.)

Megyünk tovább, átadom az ülés vezetését a főpolgármester úrnak, mert a 36-os napirend következik, a Környezetvédelmi Alap.