BVKSZ


47/1998. (X. 15.) Fõv. Kgy. rendelet
a Budapesti Városrendezési és Építési Keretszabályzatról
Budapest Fõváros Közgyûlése a helyi önkormányzatokról szóló, módosított 1990. évi LXV. törvény 63/A. § a) pontja, valamint 65/A. § (2) bekezdése, valamint az épített környezet alakításáról és védelmérõl szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 14. § (2) bekezdése alapján megalkotja a Budapesti Városrendezési és Építési Keretszabályzatot (továbbiakban: BVKSZ).
Általános rendelkezések
A Kerületi Városrendezési és Építési Szabályzatok, valamint a Kerületi Szabályozási Tervek készítésére vonatkozó rendelkezések
1. § (1) Budapest fõváros közigazgatási területén az Országos Településrendezési és Építési Követelményekrõl szóló 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet (továbbiakban: OTÉK) elõírásait az e rendeletben foglalt kiegészítésekkel és eltérésekkel együtt kell alkalmazni.
(2) A kerületi önkormányzat saját rendeletben megalkotja a Kerületi Városrendezési és Építési Szabályzatot (továbbiakban: KVSZ), illetõleg Kerületi Szabályozási Terve(ke)t (továbbiakban: KSZT), amelyek rendelkezései nem lehetnek ellentétesek a BVKSZ, valamint a Fõvárosi Közgyûlés által rendeletben elfogadott Fõvárosi Szabályozási Keretterv (továbbiakban: FSZKT) meghatározásaival és elõírásaival.
(3) A BVKSZ a - településszerkezeti tervben rögzített - területfelhasználási egységeket területrészekre tagolva, azok felhasználásával és beépítésével kapcsolatos további általános szabályokat keretszabályozási övezetekben (továbbiakban: keretövezetek) állapítja meg, melyekben - a KVSZ-ben rögzítendõ építési övezetek és övezetek meghatározásához - egyes keretszabályozási határértékeket is rögzít.
(4) A fõváros mûködtetése, a fõváros feladatainak ellátása, az egyes különleges létesítmények elhelyezése, a város környezetileg kondicionáló területeinek biztosítása érdekében szükség esetén, a keretövezeteken belül célzott területfelhasználási módú területek határozhatók meg.
(5) A fõváros közigazgatási területének bel- és külterületeit a belterületi határvonal meghatározásával, az egyes keretövezetek, illetõleg szükség esetén az egyes célzott területfelhasználási módok területi lehatárolását azok térképi feltüntetésével az FSZKT rögzíti.
(6) A KVSZ határozza meg az egyes építési övezeteket és övezeteket az FSZKT-ben lehatárolt keretövezetek és az azokon belüli egyes célzott területfelhasználási módok szerint, jelen rendelet elõírásainak keretei között.
A KVSZ rögzíti az építési övezetek és övezetek konkrét szabályozási értékeit, az építési övezetek esetében beleértve a megengedett legnagyobb szintterületi mutató értékét is.
(7) Az építési övezeteket és az övezeteket a KVSZ kötelezõ mellékletét képezõ tervlapon területileg is rögzíteni szükséges, az FSZKT-ben meghatározott keretövezetek és egyéb szabályozási elemek feltüntetése mellett.
Az építési övezeteket, illetõleg övezeteket a keretövezet, illetve a célzott területfelhasználási mód jelzésével együtt kell feltüntetni.
(8) Az FSZKT külön területi lehatárolással rögzíti:
a) a rehabilitációs szabályozást igénylõ területeket (továbbiakban: RSZT),
b) a kialakult állapot megõrzése érdekében speciális szabályozást igénylõ területeket (továbbiakban: SSZT).
(9) Az RSZT-vel jelzett területeken az egyes építési övezetek szabályozási határértékeit rehabilitációs KSZT készítésével együtt kell meghatározni, oly módon, hogy a keretövezet keretszabályozási határértékei, mint átlagértékek az önállóan lehatárolt területi egység egészére vagy annak egyes tömbjeire vonatkozzanak.
(10) Az SSZT-vel jelzett területeken az egyes építési övezetek szabályozási határértékeit KSZT készítésével együtt kell meghatározni, amelyek a kialakult állapot megõrzése érdekében a keretövezetben meghatározott keretszabályozási határértékektõl engedményesen eltérhetnek.
(11) A KSZT a KVSZ által meghatározott építési övezetek elõírásainak betartása mellett, a környezetet is figyelembe véve rögzíti a beépítés további részletes szabályait.
(12) Amennyiben egy keretövezetre vonatkozóan a BVKSZ keretövezeti elõírása KSZT készítését írja elõ, illetõleg a terület felhasználása, beépítése feltételeinek és szabályainak megállapításához az szükséges, a KSZT jóváhagyásával egyidejûleg az építési övezet(ek)et, övezet(ek)et meg kell határozni.
(13) A KVSZ hatálybalépéséig az FSZKT keretövezetekre vonatkozó és a BVKSZ 56-64. §-ában az egyes keretövezetekre meghatározott átmeneti szabályozási elõírásokat együtt kell alkalmazni.
A KVSZ hatálybalépésével egyidejûleg a BVKSZ vonatkozó átmeneti szabályozási elõírásai az adott területre hatályukat vesztik.
(14) Az FSZKT-ben RSZT, SSZT lehatárolással jelzett területeken, valamint értékvédelem (mûemlékvédelem, helyi védettség, városképi védelem) alatt álló területen közterületet kiszabályozni, telket alakítani, valamint új épületet elhelyezni, meglévõ épületet lebontani, átalakítani, rendeltetését, használati módját megváltoztatni csak kötelezõ értékvédelmi alátámasztó munkarészt is tartalmazó KSZT alapján lehet.
(15) Jelen rendelet kialakult állapotra vonatkozó elõírásait az építési övezetek képzésénél csak abban az esetben lehet alkalmazni, ha a telektömb vagy annak egyes részei a korábbi szabályok alapján meghatározó módon beépült(ek), és a kialakult állapot megõrzése indokolt.
Telekalakításra vonatkozó rendelkezések
2. § (1) Új telektömböt és azon belül telket, építési telket, építési területet kialakítani csak KSZT alapján és az építési övezeti elõírásoknak megfelelõen szabad.
(2) A telkekre már meghatározó módon felosztott telektömbben az építési telkek kialakítása a telek építési övezetben elõírt legkisebb területének legfeljebb 10%-os csökkentésével lehetséges, ha az így kialakítható egyedi telkek az övezeti és más általános érvényû hatósági elõírások figyelembevételével beépíthetõk.
(3) A meglévõ telkek méretei a már kialakult tömbökben eltérhetnek az egyes építési övezetek elõírt telekméreteitõl, de új telket kialakítani, telket megosztani csak az építési övezetben elõírt telekméretnek megfelelõen lehet.
(4) A telekalakítást megelõzõen KSZT-t kell készíteni:
a) ha a KSZT készítését a keretövezet elõírása kötelezõvé teszi vagy
b) ha a telkek szabályozási vonala módosul.
(5) Ha a telekhatár mellett teleknyúlvány van, akkor annak teljes szélessége beleszámít a visszamaradt telek oldalkertméretébe. Ilyen esetben a teleknyúlványnak a visszamaradt telek melletti határa és a visszamaradt telken elhelyezett épület között 1,5 méternél kisebb távolság nem lehet.
(6) Kettõnél több szomszédos teleknyúlvány nem alakítható ki.
(7) Belterületen a telkek megközelítésére szolgáló magánutat kialakítani akkor lehet, ha a magánút - az errõl szóló külön szerzõdésben foglaltak keretei között - közhasználat céljára átadott területként és a közterületekre vonatkozó rendelkezések szerint kerül kialakításra.
A beépítésre vonatkozó általános rendelkezések
3. § (1) Az építési övezetben elõírt legkisebb telekméretet meghaladó méretû telken - kivéve, ha a keretövezeti vagy építési övezeti elõírások másként nem rendelkeznek - több épület is elhelyezhetõ.
Ha a telek mérete indokolja, a KVSZ vagy KSZT elõírhatja, hogy a telken:
a) a tervezett beépítés csak több épület elhelyezésével valósítható meg vagy
b) az elhelyezendõ épület vagy épületek egyenként mekkora területet foglalhatnak el.
(2) Épület bruttó szintterülete az építményszintek bruttó területeinek összege, amelybe nem kell beszámítani:
a) az épület 1,90 m-nél kisebb szabad belmagasságú területeit,
b) az elsõ pinceszintnek minõsülõ építményszint területnek a lakásokhoz tartozó tárolóhelyiségeit,
c) a személygépjármû-tároló területét az OTÉK, illetõleg a fõvárosi vagy helyi parkolási rendeletben megállapított férõhely mértékéig,
d) a c) pont szerinti mértéket meghaladó, épületben elhelyezett személygépjármû-tárolók területének felét.
(3) A bruttó szintterületbe eredetileg be nem számított területek használati módjának megváltozása esetén, azok területe is beleszámítandó a bruttó szintterület mértékébe. Ezen építményrészek használati mód változása csak akkor engedhetõ meg, ha a szintterületi mutató nem lépi túl az építési övezetben megengedett legnagyobb mértéket és az új funkció számára elõírt belmagasság biztosítva van.
(4) Az önálló parkolóházak, mélygarázsok megengedett legnagyobb bruttó szintterületét, illetõleg szintterületi mutatóját a KVSZ, illetõleg a KSZT határozza meg, használati mód változás esetén a (3) bekezdésben foglaltakra is tekintettel.
(5) A kötelezõ legkisebb zöldfelület számításánál a növényzettel fedett terület alatt a szilárd burkolatú felületek nélküli, gyeppel, cserjékkel, fákkal betelepített beépítetlen terület sík vetülete értendõ, ahol a nem szilárd burkolattal (pl. kavicsburkolat, homok stb.) ellátott felület nem haladhatja meg a számított zöldfelület 1/3-át.
(6) A kötelezõ legkisebb zöldfelület számításába a terepszint alatti építmény tetõkertje a (7) bekezdésben és a 6. § (6) bekezdésében foglaltak kivételével nem számítható bele.
Meglévõ lakótelepen új terepszint alatti jármûtároló elhelyezésénél, annak tetõkertként kialakított zöldfelülete
a) 20 cm feletti földfeltöltés esetén 25%-kal,
b) 50 cm feletti földfeltöltés esetén 50%-kal,
c) 1 m feletti földfeltöltés esetén 75%-kal
beszámítható a legkisebb zöldfelület mértékébe. Az így kialakított zöldfelület folyamatos fenntartásáról gondoskodni kell.
(7) A terepszint alatti építmény tetõkerti zöldfelülete csak akkor számítható be teljes mértékben a legkisebb zöldfelület értékébe, ha:
a) a terepviszonyok miatt a gépjármûvek elhelyezése csak támfalgarázsként kialakított sor- vagy teremgarázsban oldható meg, és a terepszint alatti építmény feletti földtakarás legalább 1,0 m vagy
b) a síknak tekinthetõ terep esetén a terepszint alatt kialakított létesítmény felett legalább 2,0 m-es földtakarású zöldfelület kerül kialakításra.
Egyéb általános rendelkezések
4. § (1) Meglévõnek kell tekinteni azt az épületet, amely jogerõs építési, illetve használatbavételi engedéllyel rendelkezik, illetve a használatbavételtõl már 10 év eltelt.
(2) Az elõkertben, továbbá az oldal- és a hátsókert elõírt méretén belül a szabadlépcsõk közül a tereplépcsõ, továbbá az utca szintjétõl legfeljebb 1,5 m-es szintkülönbséget áthidaló elõlépcsõ helyezhetõ el.
(3) Az elõkertnek a közterület felõli 5 méteres sávjában csak:
a) kerti építmény,
b) terepszint alatti személygépjármû-tároló,
c) terepszint alatti háztartási tüzelõolaj-tároló,
d) közmûbecsatlakozás építménye,
e) közmûpótló építmény a szennyvízülepítõ, szennyvízszikkasztó kivételével,
f) a kerítéssel egybeépített hulladéktartály-tároló helyezhetõ el.
(4) E rendeletben meghatározott részleges közmûvesítettséget lehetõvé tevõ területeken a tisztítatlan szennyvizek szikkasztása ideiglenesen sem engedhetõ meg.
(5) Korszerû szennyvíztisztító kisberendezéssel nem lehet szennyvizeket tisztítani a fõváros budai oldalán és a Csepel-sziget teljes területén.
(6) Korszerû szennyvíztisztító kisberendezéssel szennyvizeket tisztítani csak a fõváros pesti oldalán az FSZKT-ben e célból meghatározott területeken és a szakhatóságok eseti hozzájárulása alapján lehet.
Egyes mérnöki létesítmények elhelyezési szabályai
5. § (1) Ha mûszakilag nincs más megoldás, minden keretövezet területén elhelyezhetõk a (2)-(3) bekezdés figyelembevételével:
a) a forrásfoglalás,
b) a vízmûgépházak,
c) víz- és záportározók,
d) a szennyvízátemelõk,
e) a transzformátorállomások,
f) az energiaátalakítók,
g) a gáznyomásszabályozók,
h) az önálló épületként tervezett kazánházak,
i) a köztisztasági szolgáltató telepek közül a hintõanyagtárolók,
j) a közmûvezetékek nyomvonalai
mûtárgyai és építményei, amelyek elhelyezésének szükségességét és módját KVSZ-ben, illetõleg KSZT-ben kell szabályozni.
(2) Üdülõterületen az (1) bekezdés i) pontjában meghatározott telepek nem helyezhetõk el.
(3) A felsorolt mérnöki létesítmények számára az övezeti, építési övezeti elõírásoktól eltérõ, mûszakilag szükséges méretû telek alakítható ki.
(4) Az IP, M, MZ, KL, KV keretövezetek területein a fentieken túlmenõen hulladékudvar is elhelyezhetõ.
A jármûvek elhelyezésére vonatkozó általános rendelkezések
6. § (1) Budapest közigazgatási területén az építmények, önálló rendeltetési egységek, területek rendeltetésszerû használatához a jármûvek számára elhelyezési lehetõséget, továbbá rendszeres teherszállítás esetén rakodóhelyet kell biztosítani jelen rendelet 16. számú melléklete szerint az alábbi eltérésekkel:
a) a metróállomások valamennyi felszínre érkezõ kijáratától légvonalban mért legfeljebb 500 méteres körzetben lévõ építményekre a belsõ zónára vonatkozó elõírások érvényesek,
b) az 1. számú mellékletben lehatárolt elõvárosi és átmeneti zóna területén a VK, L2, L2/A, valamint a Kerületi Szabályozási Tervekben szereplõ zártsorú beépítésû, I jelû keretövezeteknél a kerületi rendeletben a belsõ zóna elõírásai alkalmazhatók.
(2) A kerületi önkormányzat rendeletében az OTÉK 4. számú melléklete alapján számított parkolóhely-létesítési kötelezettséget a 16. számú mellékletben területenként differenciált, funkciónként meghatározott százalékos eltérésekkel - a Belsõ zónában a táblázat szerinti értékben, a többi zónában a táblázat szerinti értékek között - állapíthatja meg.
Kerületi rendelet hiányában az építési engedélyezési tervek készítésénél a belsõ zónában, valamint az (1) bekezdés a) pont szerinti területeken jelen rendelet 16. számú melléklete alapján számított értékeket, a többi területen az OTÉK szerint számított értékeket kell figyelembe venni.
(3) A kerületi rendelet szerint számított parkolóhely-létesítési kötelezettség egy része vagy egésze - kizárólag bõvítés és/vagy rendeltetés módosítás esetén - közterületen is megvalósítható, de legfeljebb jelen rendelet 16. számú mellékletében szereplõ mértékig (közterületi engedmény).
Kerületi rendelet hiányában a közterületi engedmény nem alkalmazható.
(4) A kerületi rendelet szerint számított parkolóhely-létesítési kötelezettség - a kerületi rendeletben meghatározott mértékben - a közterületi telekhatártól légvonalban mért legfeljebb 500 méteren belüli parkolóházban, mélygarázsban, továbbá KSZT-ben meghatározott felszíni parkolóban is megvalósítható, ha a ki- és behajtás forgalomtechnikai okokból nem engedélyezhetõ vagy a telken a már meglévõ épület, a telek méretei vagy egyéb mûszaki adottságok a telken belüli parkolást nem teszik lehetõvé. Az engedményt igénybe vevõ építményre használatbavételi engedély csak akkor adható ki, ha az építési engedély szerinti, más telken figyelembe venni kívánt parkolóhelyek rendelkezésre állnak, a parkolóház, mélygarázs, a KSZT-ben meghatározott felszíni parkoló építése befejezõdött és az építmény tulajdonosának, üzemeltetõjének a parkolóház, mélygarázs, a KSZT-ben meghatározott felszíni parkoló tulajdonosával, üzemeltetõjével hosszú távú, de legalább 20 éves kizárólagos bérleti szerzõdése van, vagy tulajdont szerzett a szükséges parkolóhelyszám mértékéig, mely figyelembevételére más szerzõdés keretében nem került sor.
A Nagykörúton kívül elhelyezkedõ, az FSZKT-ben meghatározott RSZT jelû területeken a parkolóhelyek megvalósításának idõpontját a kerületi rendelet eltérõen szabályozhatja.
(5) Tehergépjármû-rakodóhelyre vonatkozóan a helyi ellátást szolgáló építmények esetében helyi rendelet alapján biztosítani lehet azonos rakodóhelyrõl több építmény kiszolgálását. Amennyiben a telek mérete, az építmény funkciója ezt nem teszi lehetõvé, akkor a kiszolgálás történhet közterületen kialakított, koncentrált rakodóhelyrõl is.
(6) Azokon a telephelyeken, ahol rendszeres tehergépjármû-forgalomra kell számítani
a) a kerületi rendeletben meghatározott parkolási kötelezettség szerint számított mennyiségû tárolóhelyet biztosítani kell, valamint
b) a tehergépjármûvek elhelyezését minden esetben (beléptetés, rakodás, kiléptetés stb.) telken belül kell megoldani.
(7) A rendeltetésszerû használathoz szükséges parkolóhely meghatározásánál az (1)-(6) bekezdésekben foglaltak mellett az alábbiakat kell figyelembe venni:
a) Amennyiben a szálláshely szolgáltató egység(ei) lakás jelleggel kerül(nek) kialakításra, akkor lakásonként kell a parkolóhely létesítési kötelezettséget meghatározni.
b) Abban az esetben, ha a vendéglátó egység egy nagyobb látogatóforgalommal rendelkezõ létesítményen belül helyezkedik el (kikötõ, repülõtér, vasútállomás, vásárváros, szálloda, irodaház, bevásárlóközpont, sportlétesítmény) a befoglaló létesítményre vonatkozó értékek veendõk alapul. Ez a kedvezmény csak akkor vehetõ figyelembe, ha a befoglaló létesítményre elõírt parkolóhely rendelkezésre áll.
c) Amennyiben az 1000 m2-t meghaladó bruttó alapterületû eladótérrel rendelkezõ kereskedelmi egységben egyéb közösségi szórakoztató, kulturális létesítmény is szerepel, az utóbbi területekre nem a kereskedelmi, hanem az egyéb közösségi szórakoztató, kulturális létesítményre vonatkozó parkolóhely létesítési kötelezettség alkalmazandó.
d) A VK, L1, L2, L2/A valamint KSZT-ben vagy KVSZ-ben meghatározott zártsorú beépítésû I keretövezetek területén új épület földszintjén lévõ minden 200 m2-t meg nem haladó bruttó alapterületû kereskedelmi egység után a (4) bekezdés figyelembevételével telken belül legalább egy parkolóhelyet kell biztosítani.
e) Lakótelepen az úszótelken lévõ épület bõvítése és/vagy rendeltetés módosítása a közterületi engedmény KSZT alapján 100%-ban érvényesíthetõ, a 16. számú melléklet közterületre vonatkozó eltérési értékeit ez esetben nem kell figyelembe venni.
Üzemanyagtöltõ állomások elhelyezésének általános szabályai
7. § (1) Önálló üzemanyagtöltõ állomást csak KL-KT közterületen - az 1. számú melléklet 2. pontjában meghatározott területek kivételével -, illetve annak mentén lévõ I, M, MZ, IP, KL keretövezetben, valamint a K, KV keretövezet azon területein lehet, ahol azt a célzott területfelhasználási mód részletezett elõírásai lehetõvé teszik.
(2) Az (1) bekezdés szerinti üzemanyagtöltõ állomást csak akkor lehet elhelyezni, ha a telek meglévõ vagy tervezett lakó-, üdülõ-, egészségügyi, szociális, oktatási funkciót tartalmazó épület telkével nem határos, illetve annak építési helyétõl való távolsága legalább 50 m.
(3) Többszintes parkolóházhoz kapcsolódóan üzemanyagtöltõ állomás akkor helyezhetõ el, ha
a) a telek KL-KT terület mentén helyezkedik el és
b) a telek határának a meglévõ vagy tervezett lakó-, üdülõ-, egészségügyi, szociális, oktatási funkciót tartalmazó épület építési helyétõl való távolsága legalább 50 m.
Különleges rendelkezések a városkép alakítására, az épített és a természeti környezet védelmére
A város látványának védelme
8. § (1) A fõváros területén lévõ kilátópontokról és kilátóutakról - különösen a budai hegyeknek a város felé nézõ lejtõirõl, a pesti oldalon a Gödöllõ felé emelkedõ dombvidékrõl, a Várban és a várfalak mentén húzódó sétányokról, a Gellérthegyrõl, a Nap-hegyrõl - a környezõ tájra és a városra, illetõleg a Vár-hegyre való rálátás lehetõségét biztosítani kell.
(2) Meg kell védeni a városba vezetõ fõ közlekedési útvonalakról, valamint a Dunáról a karakteres város, illetõleg a táj felé irányuló rálátást is.
(3) A budai hegyvidék városi látványt meghatározó vonulatainak gerincvonalát épülettel eltakarni nem lehet. Az I., II., III., XI., XII., XXII. kerület hegyvidéki területein a KSZT-kben és a KVSZ-ekben erre vonatkozóan külön rendelkezni kell.
(4) A Várlejtõn az építménymagasságot - a tetõfelépítményre is figyelemmel - KSZT alapján kell megállapítani oly módon, hogy a Várra való rálátás, illetõleg a bástyasétányokról a kilátás biztosított legyen.
(5) Magasépítmények Budapest közigazgatási területén a 15. számú melléklet valamint az alábbiak figyelembevételével létesíthetõk:
a) Budapest közigazgatási területén új magasház a 15. számú mellékletben lehatárolt területen létesíthetõ. Az ezen a területen jelen rendelet hatálybalépésekor meglévõ magasépület max. 200 m-es körzetében új magasház elhelyezése esetén az új épület legmagasabb pontja elérheti a meglévõ épület antenna nélkül mért legmagasabb pontja és a jelen rendelet szerint megengedett magassági érték (55,0 m) átlagértékét.
b) A magasház azon épületrészének, amely az épület 30 m-es magasságát meghaladja, legnagyobb vízszintes vetülete nem haladhatja meg az épület legmagasabb pontja által meghatározott magasság (M) felét (M/2). Amennyiben egy épülettömeg egynél több 30,0 m-t meghaladó épületrésszel rendelkezik, az épületrészek közötti távolság minimum M/4.

c) A kiemelten védett és védett övezeten kívül elhelyezkedõ a 15. számú mellékletben meghatározott lakótelepi területeken azokra, a jelen rendelet hatálybalépése elõtt már meglévõ épületekre is lehet új lakószintet ráépíteni, amelyek a magasház kategóriába tartoznak vagy a ráépítés révén ebbe a kategóriába kerülnek, ha a parkolási igény kielégíthetõ és a kötelezõ zöldfelületi arány biztosítható. A magasházakra vonatkozó elõírások betartása mellett ebben az esetben max. két új lakószint helyezhetõ el. A védett övezetben a ráépítés csak a Kerületi Szabályozási Tervet (KSZT) megalapozó tervpályázat és a Fõvárosi Önkormányzat elõzetes egyetértésével létesíthetõ.
d) Ha a lakótelepi épületre új szint(ek) épül(nek), az épület 30,0 m-es magasságát meghaladó épületrészekre vonatkozóan a b) pont alkalmazandó. Amennyiben a meglévõ épület magassága a 30,0 m-t már meghaladja, jelen rendelkezést a jelen rendelet hatálybalépésekor meglévõ magasságot meghaladó új épületszintekre vonatkozóan kell alkalmazni.
e) A kiemelten védett övezetben magasépület nem létesíthetõ. A városképi illeszkedés követelményeinek betartásával az épület legmagasabb pontja 30,0 méternél nem lehet magasabb, kivéve azon esetet, ahol a zártsorú beépítésû területeken a meglévõ két szomszédos épület mindegyike ezt meghaladja. Hagyományos magastetõs épület esetén az épület gerincvonala azzal az értékkel haladhatja meg a 30,0 m-t, amellyel a párkánymagasság a 30,0 m alatt marad.

f) A védett övezetben magasépület nem létesíthetõ.
g) A kiemelten védett és a védett övezetekben magas mûtárgy vagy magas sajátos építmény kizárólag közcélú szolgáltatást biztosító létesítmények céljára a városi jelentõségû kiemelt sportterületeken, a tematikus intézményparkok területein (K-SP, K-TP célzott területfelhasználású területek), a különleges városüzemeltetési területeken (KV jelû keretövezet), valamint a vízbeszerzési és víztárolási területeken (VT-VB célzott területfelhasználású területek) létesíthetõ.
h) Budapest közigazgatási területén különleges magasépület - a kiemelten védett és a védett övezet területének, valamint a Duna-ágak (a Csepel-sziget Duna folyam menti területeitõl eltekintve) partjától számított 300-300 m-en belüli sávok kivételével - a városközponti (VK jelû keretövezet), intézményi (I jelû keretövezet) és jelentõs zöldfelületû intézményi (IZ jelû keretövezet) területeken helyezhetõ el. A különleges magasépület esetén az építmény legmagasabb pontja nem haladhatja meg a 90 m-t.
i) Budapest közigazgatási területén épületnek nem minõsülõ magasépítmény (magas mûtárgy, magas sajátos építmény) a g) és a j) pont figyelembevétele mellett elhelyezhetõ.
j) A kertvárosias lakóterületek (L4, L5, L6, L6/A jelû keretövezetek) telekterületein szabadonálló mûtárgy vagy sajátos építmény magassága az építési övezetben meghatározott építménymagasság kétszeresét nem haladhatja meg. Amennyiben mûtárgy vagy sajátos építmény meglévõ épületen kerül elhelyezésre, az épület és a mûtárgy vagy sajátos építmény együttes magassága nem haladhatja meg ezen értéket.
k) Budapest közigazgatási területén meglévõ magasépület magassága átépítés, bõvítés és funkcióváltás során az adott területegységre vonatkozó határértéket meghaladó mértékben nem növelhetõ.
l) Új magasépítményt, illetve meglévõ lakótelepi épületre való ráépítést csak a területre vonatkozó KSZT alapján lehet létesíteni, amelynek kötelezõ alátámasztó munkarészei:
1. városképi feltételek (látványterv: legalább három jellemzõ látványközpontból kell a tervezett magasépítmény városképi megjelenését vizsgálni, a Budai Várból, a Gellérthegyrõl, a Látó-hegyrõl, indokolt esetben a Duna-partról, illetve a bevezetõ fõútról, valamint az érintett önkormányzatok által a KSZT területi lehatárolás meghatározása során elõírt speciális látványközpontból),
2. sajátos forgalmi és parkolási adatok és feltételek,
3. sajátos közmûvesítési feltételek,
4. meglévõ épületek és a közterületek benapozási feltételei, átszellõzési feltételek,
5. tájékoztató talajmechanikai szakvélemény,
6. komplex katasztrófavédelmi fejezet a településrendezési terv részletezettségében,
7. tûzvédelmi fejezet a településrendezési terv részletezettségében.
m) KSZT-ben az építési helyen belül a magasépítmény számára igénybe vehetõ területet, valamint a magasépítményre vonatkozó egyéb építési feltételeket is meg kell határozni.
n) Különleges magasépület, valamint épületnek nem minõsülõ magasépítmény elhelyezése esetén a tervezett építménymagasságot a KSZT kidolgozása során, a funkcióhoz tartozó technológiai leírással kell igazolni.
Rendelkezések a városkép szempontjából kiemelt területekre
9. § (1) A városkép szempontjából kiemelt területek felsorolását a BVKSZ 2. számú melléklete, területi lehatárolását az FSZKT tartalmazza.
(2) A világörökség területén, valamint a városkép szempontjából kiemelt, a mûemléki és helyi védettségû területeken, az ilyen védettség alatt álló építmények környezetében a városkép elõnyösebb kialakítása, illetve megóvása érdekében különös gondot kell fordítani:
a) az építmények és az építési telkek, építési területek közterületrõl látható részének (homlokzat és tetõforma, üzletek, árkádok, portálok, reklámok, árubemutató-szekrények, kerítések és támfalak kialakítása, növényzet stb.), valamint a Dunán elhelyezett vízi létesítmények városképi megjelenésére,
b) a közterületek burkolatának, mûtárgyainak, köztárgyainak, növényzetének, továbbá a díszvilágító és hirdetõberendezések kialakítására, elhelyezésére, folyamatos, jó karbantartására és megfelelõ állapotára.
(3) A BVKSZ 2. számú melléklet I. pont alatt felsorolt és azok FSZKT-ben feltüntetett területein építményt elhelyezni csak KSZT alapján szabad. Ezeken a területeken légvezeték, továbbá felszínen, valamint az épületek külsõ homlokzatain vezetett közmûvezeték - a tömegközlekedési eszközök vezetékeinek kivételével - nem létesíthetõ.
(4) A 9-10. §-ban meghatározott területeken az épületek közterületrõl látható homlokzatait színezni csak színezési terv szerint szabad.
Rendelkezések az Andrássy útra
10. § (1) Az Andrássy út menti építési telkek a Bajcsy-Zsilinszky úttól a Kodály köröndig zártsorú, a Kodály köröndön és onnan a Bajza utcáig 5,7 m mélységû elõkertes zártsorú, a Bajza utcától a Hõsök teréig a telek homlokvonalától 5,7 m távolságra lévõ építési vonalon szabadon álló beépítési mód szerint kialakult beépítését mindennemû további építési tevékenység során kötelezõen meg kell tartani, és az út reprezentatív jellegét meg kell óvni.
(2) Az Andrássy út azon részén, amelyen zártsorú beépítési mód alkalmazása kötelezõ - ide értve az Oktogont is - új épületet a környezetbe illõ, az út jellegének megfelelõ kiképzéssel és a szomszédos épületekhez alkalmazkodó párkánymagassággal kell létesíteni.
(3) A Kodály köröndön, valamint az Andrássy útnak a Kodály körönd és a Hõsök tere közötti szakaszán üzlethelyiség nem létesíthetõ.
(4) Az Andrássy úton az elõ- és oldalkertben épület és melléképítmény - a közmûbekötések építményei kivételével -, valamint szabadlépcsõ nem létesíthetõ.
Az épületek közterületrõl látható homlokzataira vonatkozó általános rendelkezések
11. § (1) A városkép szempontjából kiemelt területeken, a városközponti területek VK keretövezetbe sorolt területein, valamint ahol azt a KVSZ elõírja, az épület(ek) közterületrõl látható földszinti és elsõ emeleti homlokzatainak részleges homlokzatfelújítása és átszínezése nem megengedett. Értékvédelem alatt álló épület homlokzati felújítása, illetõleg átszínezése csak a közterületrõl látható homlokzat egészére vonatkozó színezési terv alapján valósítható meg.
(2) Új épület elhelyezésénél, meglévõ épület átalakításánál, funkcióváltásánál, homlokzati felújításánál az intézmények cégéreinek, hirdetõtábláinak méretét és elhelyezését a homlokzattal együtt kell kialakítani. Utólagosan cégér vagy hirdetõtábla a már kialakított homlokzat architektúráját figyelembe véve helyezhetõ csak el.
(3) A 9-10. §-okban említett területeken és fõútvonalak mentén A1-es ívméretet (840x597 mm) meghaladó méretû hirdetés, reklámhordozó az épületek közterületrõl látható homlokzatain vagy kerítésein, az elõkertben, valamint fásított köztéren, közkertben, közparkban, városi parkban nem helyezhetõk el. Kivételt képeznek ez alól a kulturális rendezvényt, mûsort hirdetõ plakátok, az arra állandósított és engedélyezett hirdetõberendezésen (mozi, színház, múzeum, galéria stb.), valamint a választási kampánnyal kapcsolatos hirdetmények, az arra vonatkozó külön rendelkezés szerint.
(4) A 9-10. §-okban nem említett területeken a KVSZ-ekben a (3) bekezdés szerinti hirdetésekrõl és reklámhordozókról külön rendelkezni kell.
(5) A 9-10. §-okban rögzített területek és útvonalak mentén A0-ás (841x1189 mm), illetve ezt meghaladó ívméretû óriásplakát csak az építési terület lehatárolására szolgáló ideiglenes kerítéseken helyezhetõ el. Az elõzõekben nem meghatározott területeken az óriásplakátok elhelyezését KVSZ-ben kell szabályozni.
(6) Épület valamennyi homlokzatának egyidejûleg történõ felújítása esetén a közterületrõl látható homlokzat elõtti építési állványzaton a felújítás ideje alatt építési reklámháló helyezhetõ el az alábbi feltételekkel:
a) A reklámcélú felület mértéke lakóépület esetében legfeljebb az adott homlokzat felületének 60%-a lehet, de nem haladhatja meg homlokzatonként a 400 m2-t.
b) Nem lakóépületek esetében akkor helyezhetõ el reklámcélú felület, ha a védõhálón az épület végleges homlokzati rajza is ábrázolásra kerül. A reklámcélú felület legfeljebb az adott homlokzat felületének 20%-án helyezhetõ el, de nem haladhatja meg homlokzatonként a 150 m2-t.
c) Az elhelyezés idõtartama legfeljebb 3 hónap, mely indokolt esetben, kérelemre egyszeri alkalommal további 3 hónappal meghosszabbítható.
d) A városkép védelme érdekében a reklámcélú felület egy egységes képben összefogottan, egy hirdetést, reklámot és a felújításra vonatkozó tájékoztatást tartalmazóan jeleníthetõ meg. Épületegyüttesek homlokzat felújításánál, illetve egy tömb egyazon oldalán lévõ több épület egyidejû felújításánál a reklámcélú felületek homlokzatonként különállóan, látványukat tekintve egységes módon helyezhetõk el.
(7) A KVSZ az építési reklámháló elhelyezésére vonatkozóan a (6) bekezdésben elõírtnál szigorúbb szabályokat is meghatározhat.
(8) Épületek tetõzetén a hirdetési berendezések, reklámhordozók csak vonalszerû, áttört fényreklámként kerülhetnek elhelyezésre oly módon, hogy a nappali, illetõleg éjszakai városképet ne zavarják.
(9) A világörökség területén, a Duna partjain egy tömb mélységben, a Duna felé forduló épületek tetõzetén, oromfalain a (8) bekezdés szerinti fényreklám nem helyezhetõ el.
Rendelkezések a közterületek kialakítására
12. § (1) A közterületen, illetve közhasználat céljára átadott területen (továbbiakban: közterület) elhelyezett építmények és köztárgyak nem akadályozhatják a jármû- és gyalogosközlekedést.
(2) A KVSZ-ben meg kell határozni a közterületeken elhelyezhetõ pavilonok, köztárgyak, vendéglátó teraszok és egyéb építmények kialakításának feltételeit és módját a (3)-(6) bekezdések figyelembevételével.
(3) A közterületi járdákon a köztárgyak kivételével építmény (pavilon, fülke) csak akkor helyezhetõ el, ha egyéb jogszabály lehetõvé teszi, valamint az alábbi feltételeket kielégíti:
a) az építmény elhelyezésével a visszamaradó gyalogossáv szélessége legalább 3,0 m vagy
b) ha a járda 5,0 m-nél nagyobb, építmény csak úgy helyezhetõ el, hogy a visszamaradó összefüggõ gyalogossáv szélessége legalább 70%-a a járda szélességének.
(4) Gyalogos utcában pavilont csak KVSZ alapján és akkor lehet elhelyezni, ha:
a) a gyalogos utca szélessége legalább 5,0 m és
b) az építményt körülvevõ járófelület legkisebb szélességi mérete legalább 1,50 m, továbbá
c) a pavilon szélessége nem haladja meg a gyalogos utca szélességének 1/3-át.
(5) Értékvédelem alatt álló épület, épületegyüttes homlokzata elõtti, illetve annak kétoldali telekhatárától 20-20 m-es távolságban lévõ közterületén pavilon, árusító fülke nem helyezhetõ el.
(6) Az értékvédelem alatt álló épületek közterületi homlokzati vonala elõtt, valamint a 2. számú mellékletben felsorolt területek közterületein a köztárgyak közül önálló reklámhordozókat elhelyezni - a tetszõleges alaprajzú hirdetõoszlopok, valamint a 11. § (6) bekezdésében foglaltak kivételével - nem lehet.
(7) Új közterületek megnyitásánál és kialakításánál biztosítani kell az útpályával párhuzamos kétoldali fasor kialakításának lehetõségét. Meglévõ és beépített telektömbön keresztül megnyitott közterületek kialakításánál indokolt esetben ettõl el lehet tekinteni.
(8) Közterületen létesítendõ 10 férõhelynél nagyobb gépkocsi-várakozóhely csak fásított parkolóként kerülhet kialakításra, kivéve a járdavonal mellett, az útszegély mentén létesítendõ parkolókat.
Rendelkezések a Duna-partra
13. § (1) A Duna-parton biztosítani kell a vízpart közterületi megközelítését. Ennek érdekében, ahol az mûszakilag lehetséges, gyalogos és kerékpáros közlekedésre alkalmas közterületet kell kialakítani, lehetõleg zöldsáv vagy fasor kialakítása mellett.
Nem kell közterületet kialakítani:
a) a Csepel-sziget Nagy-Duna-ágának kikötõlétesítményeinél,
b) a nemzetközi személyforgalmú kikötõlétesítmény vámterületeinél,
c) a logisztikai területek (KV-LT) mentén,
d) a zárt városüzemeltetési területeknél.
(2) A fõváros közigazgatási határán belül a Duna mentén teherkikötõt létesíteni csak a Csepel-sziget Nagy-Duna-ági partszakasza, valamint a logisztikai területek mellett lehet.
(3) A Duna menti zónának a belsõ és az átmeneti zónával határos területén (3. számú melléklet) a KSZT-ben biztosítani kell a Duna felé a gyalogos megközelítést lehetõleg úgy, hogy az így kialakítandó közterületek csatlakozzanak a lehatárolt területen kívül esõ területek utcarendszeréhez.
A régészeti emlékek védelme
14. § (1) A fõváros területén a régészeti védelemmel érintett területeken a KVSZ, illetõleg a KSZT készítése kötelezõ.
(2) A régészetileg különös figyelmet igénylõ területek jegyzékét a 11. számú melléklet tartalmazza.
A természet és a növényzet védelme
15. § (1) Ha az egyes telkek vagy telektömbök a talaj vagy növényzeti viszonyaik miatt (pl. felszíni vagy talajvíz, futóhomok), illetõleg a használat módja következtében a települési környezetre káros hatást, illetve kedvezõtlen hatást gyakorolnak, a kedvezõtlen viszonyok megszüntetése (törmelék, bontási anyag, hulladék és szemét eltávolítása, tereprendezés, megfelelõ növényzet telepítése stb.) az érintett ingatlanok tulajdonosaival, használóival szemben elrendelhetõ.
(2) A fõváros közigazgatási területén az országos jelentõségû védelem alatt álló természeti értékek, valamint a budapesti helyi védettségû természeti területek és értékek (gyógyforrások, arborétumok, kertek, termõhelyek, földtani képzõdmények és egyedi botanikai értékek) jegyzékét a BVKSZ 4. számú melléklete tartalmazza, valamint az FSZKT területi lehatárolással rögzíti. Ezeken a területeken építési tevékenység csak az illetékes szakhatóság elõzetes hozzájárulásával engedélyezhetõ.
(3) A fõváros zöldterületi rendszerének - a városkép, a növényzet értéke, továbbá az idegenforgalom szempontjából - védett közparkjait, fasorait és más területeit a BVKSZ 5. számú melléklete tartalmazza, valamint az FSZKT területi lehatárolással rögzíti. Ezeken a területeken építési tevékenység - a köztárgyak elhelyezésének kivételével - csak a környezetre is kiterjedõ és kertépítészeti munkarészt is tartalmazó KSZT szerint végezhetõ.
(4) A fõváros közigazgatási területén fokozott gondot kell fordítani a faállomány megóvására, az összefüggõ zöldfelület fenntartására. Ha fák kivágása (kivétel gyümölcsfa) az építmény elhelyezése vagy kertészeti szakvélemény által is igazolt egyéb okból elkerülhetetlenül szükséges, azok pótlásáról - jellegüknek és értéküknek megfelelõen legalább a törzsátmérõ mértékéig - a helyi önkormányzat által meghatározott módon gondoskodni kell.
(5) A fõváros közterületeit a rendeltetésszerû használat figyelembevételével a közlekedés céljára - illetõleg a közmûvek elhelyezésére - szolgáló, továbbá a tûzoltási felvonulási terület és az épület közötti részének kivételével, fásítani kell. A fásítást az új közterületek használatba adásáig, a meglévõ közterületek esetében legkésõbb a járdaburkolat, illetõleg az úttest felújításának évében kell elvégezni.
Rendelkezések a felszínmozgás-veszélyes, a barlang-elõfordulásos, valamint a mélyfekvésû területekre és a hidrogeológiai védõövezetekre
16. § (1) A felszínmozgás-veszélyes térségek körülhatárolását a BVKSZ 6. számú melléklete, területi lehatárolását az FSZKT tartalmazza.
(2) Felszínmozgás-veszélyes területen épületet, támfalat, terepszint alatti építményt, pincét létesíteni, bõvíteni, felújítani, illetõleg megszüntetni csak geotechnikai szakvélemény megállapításainak figyelembevételével készített terv szerint, továbbá az illetékes szakhatóság véleménye alapján szabad.
(3) A metróvonalak szélsõ alagútjainak tengelyétõl mért 50 m-es sávon belül építmény csak az illetékes közlekedési szakhatóság véleményének figyelembevételével helyezhetõ el.
(4) A fõváros hévíz- és víznyerõ helyeit a BVKSZ 7. számú melléklete, területi lehatárolását az FSZKT tartalmazza.
(5) A fõváros mély fekvésû területeit a BVKSZ 8. számú melléklete, területi lehatárolását az FSZKT tartalmazza.
(6) A 9. számú mellékletben felsorolt, valamint az FSZKT-ben feltüntetett barlangok felszíni vetületeinek területén épületet, támfalat, terepszint alatti építményt, pincét létesíteni, bõvíteni, felújítani, illetõleg megszüntetni csak az illetékes szakhatóság véleménye alapján szabad. A 9. számú mellékletben lehatárolt barlang-elõfordulásos területeken a KVSZ-ben kell meghatározni azokat a területeket, melyek esetében ki kell kérni az illetékes szakhatóság véleményét.
(7) A felszínmozgás-veszélyes területeken új épületet a 25. § (2) b) pontja szerint lehet elhelyezni, ha errõl a kerületi városrendezési és építési szabályzat vagy a kerületi szabályozási terv szakhatósági állásfoglalás alapján rendelkezik.
(8) A mély fekvésû területeken új épület a 25. § (2) b) pontja szerint létesíthetõ.
(9) Az (1), (3)-(6) bekezdésben meghatározott területeken - a (7) és (8) bekezdésben foglaltak kivételével - közcsatorna megépítéséig új épület nem létesíthetõ.
Elõírások a bevásárlóközpontokra
17. § (1) A VK, I, M keretövezetekben a 20 000 m2-t - a budai oldalon az 1. számú melléklet szerinti lehatárolású hegyvidéki zóna kiterjesztett területén 15 000 m2-t - meg nem haladó bruttó szintterületû, kereskedelmi funkciót tartalmazó vagy ilyen méretû önálló kereskedelmi funkciójú létesítmények a keretövezet elõírásai szerint helyezhetõk el.
(2) A hegyvidéki zóna kiterjesztett területén (1. számú melléklet 1. pont) a kereskedelmi célú bruttó szintterület nem lehet nagyobb 15 000 m2-nél.
(3) Az (1) bekezdésben meghatározottnál nagyobb bruttó szintterület esetén kereskedelmi funkciót is tartalmazó vagy önálló kereskedelmi létesítmények csak a különleges területek K-BK2 jelû célzott területfelhasználási módú területein helyezhetõk el.
(4) 6000 m2 bruttó szintterületnél nagyobb kereskedelmi létesítményt magába foglaló létesítmények elhelyezhetõségét minden esetben a 14. számú melléklet szerinti
a) KSZT
b) városrendezési hatástanulmány
c) kereskedelmi hatástanulmány
d) komplex környezeti hatásvizsgálat
e) közlekedési hatásvizsgálat
f) látvány- és sziluettvizsgálat
készítésével kell igazolni.
A különbözõ beépítési módok általános elõírásai
Zártsorú beépítési mód szerint beépíthetõ területek általános elõírásai
A beépítés módja
18. § (1) A zártsorú beépítés módja lehet:
a) zártudvaros vagy
b) keretes vagy
c) ezek vegyes elõfordulása.
(2) A keretes beépítési mód szerint beépíthetõ területeken a beépítés mértékét, a szintterületi mutató nagyságát, a kötelezõ zöldfelületi minimum értékét, a legnagyobb megengedett építménymagasság értékét, valamint a hátsókert méretét a KSZT határozza meg.
(3) A zártsorú beépítési mód szerint már beépített vagy beépíthetõ területeken új épület elhelyezéséhez, meglévõ épület esetében annak jelentõs mértékû bõvítéséhez, emeletráépítéséhez vagy használati módjának megváltoztatásához KSZT készítése kötelezõ kivéve, ha a KVSZ területi lehatárolással errõl másként rendelkezik.
(4) KVSZ elõírhatja a zártsorú beépítési mód szerint beépíthetõ területeken a kötelezõ és egységesen meghatározott elõkert kialakítását. Az elõkertben a fõ rendeltetést kiszolgáló vagy kiegészítõ funkciójú épület nem helyezhetõ el a csoportházak egységesen kialakított személygépkocsi-tárolóinak kivételével.
A beépítés mértéke, szintterület, kötelezõ zöldfelület
19. § (1) Az építési övezet meghatározásánál a keretövezetek keretszabályozási határértékeinél kötelezõ módon elõírt beépítés mértékétõl, szintterületi mutató értékétõl és legkisebb zöldfelületi mértékétõl eltérni csak a (2)-(5) bekezdésben meghatározott esetekben lehet.
(2) Kialakult zártsorú beépítési mód szerint beépíthetõ területeken a meglévõ épület átalakítása, bõvítése, emeletráépítése, használati módjának megváltoztatása esetén, ha az eredeti udvarburkolat nem képvisel helyi vagy építészeti értéket, elõírható utólagosan a zöldfelület kialakítása.
(3) Épületudvar lefedése nem számítandó bele a beépítés mértékébe, illetve a szintterületi mutató értékébe, ha az udvar teljes területe a gyalogos forgalom számára megnyitott, közhasználat céljára átadott területrész.
(4) Nem írható elõ kötelezõen a zöldfelület legkisebb mértéke az udvar üvegtetõvel való lefedése esetén, valamint ha a keretövezeti elõírások lehetõvé teszik:
a) a parkolóházak létesítését vagy
b) az épület minden szintjére vonatkozó 100%-os beépítést, vagy
c) a földszint vagy az elsõ emeleti szint 100%-os beépítését és/vagy annak üvegtetõvel való lefedését.
(5) Ha a keretövezet és építési övezet elõírásai megengedik a terepszint alatti, illetve a földszinti és az elsõ emeleti szinti beépítés 100%-os mértékét, elõírható tetõkert létesítése és folyamatos fenntartása.
Földszintekre vonatkozó elõírások
20. § (1) A KVSZ, illetõleg a KSZT közérdekbõl elõírhatja vagy megtilthatja a földszinten és a pinceszinten elhelyezhetõ funkciók körét.
(2) Elõkert nélküli, zártsorú beépítési mód szerint beépíthetõ telken, a földszinten, a közterületi homlokvonalon álló új épület utcára nézõ lakóhelyiségeinek padlószintje a járdaszinthez képest legalább 3,0 m legyen.
(3) A KVSZ vagy a KSZT megengedheti vagy elõírhatja, elõkert hiányában, illetve az 5,0 m-nél kisebb méretû elõkert esetén a legalább 1,5 m-es földszinti padlószintmagasság kialakítását. Kisvárosi, kertvárosi területen a padlószintmagasságot a KVSZ alacsonyabb értékben is meghatározhatja.
(4) A KVSZ a lakóhelyiség elhelyezésének feltételét a (2) bekezdésben elõírtnál magasabb padlószintmagassági értékben is meghatározhatja.
(5) Az építési telek közterületi homlokvonalán, a földszinten elhelyezett, nem garázsfunkciójú helyiségek legkisebb belmagassága 3,0 m lehet.
(6) Az utcai homlokzaton garázssor csak akkor helyezhetõ el, ha a garázskapuk össz-szélessége nem haladja meg az épület utcai homlokzatszélességének egyharmadát vagy a KVSZ-ben meghatározott értéket.
A városképi illeszkedés követelményei
21. § (1) Amennyiben az építési övezetben elõírt maximális építménymagasság értékét a tömb épületeinek jellemzõ építménymagassága nem éri el és/vagy a szomszédos épületek csatlakozó párkánymagassága jelentõsen kisebb, a meglévõ beépítéshez való illeszkedés szabályozását KSZT-ben kell meghatározni.
(2) Amennyiben a tömb meglévõ beépítése már az építési övezetben meghatározott értéknél jellemzõen magasabb építménymagasságú, a meglévõ beépítéshez való illeszkedés szabályait KSZT-ben kell meghatározni.
(3) Az építménymagasság meghatározott legkisebb értékétõl akkor lehet eltérni, ha:
a) az épület védettség alatt áll vagy
b) a szomszédos épületek értékvédelem alatt állnak és a KSZT eltérõ magassági értéket állapít meg, vagy
c) a meglévõ épület emeletráépítése esetén a minimális építménymagasság értéke nem érhetõ el az épület statikai szakvéleménnyel igazolt korlátozott teherbírása miatt.
(4) A KVSZ, illetve KSZT elõírhatja a hézagosan zártsorú vagy zártsorú beépítési módnál sziluettkép vagy tömegvázlat készítését egy meghatározott utcaképre vonatkozóan.
A személygépjármûvek elhelyezésének módjaira vonatkozó elõírások
22. § (1) A zártsorú beépítési mód szerint beépíthetõ területen parkolóházat csak forgalmi vizsgálatokkal igazolt KSZT alapján lehet elhelyezni. Parkolóház céljára szolgáló telek beépítési mértéke a 100%-os értéket is elérheti abban az esetben, ha ez a tömbbelsõ területén egyébként kialakítható egybefüggõ zöldfelület létesítését nem akadályozza meg.
(2) A parkolás megoldása érdekében a zártsorú beépítési módnál a parkoló számára kialakított pinceszint(ek) terepszint alatti beépítési mértéke elérheti a 100%-ot.
Szabadonálló, oldalhatáron álló, ikresen csatlakozó beépítési mód szerint beépíthetõ területek
23. § (1) Terepszint alatti beépítésként kialakított, utcára nézõ támfalgarázssor maximum négy önálló bejárattal alakítható ki, melynek össz-szélessége nem haladhatja meg az utcai telekszélesség felét.
(2) Szabadonálló beépítés esetében az elõkert mélysége legalább 5 m, ha a KVSZ vagy KSZT másként nem rendelkezik.
(3) Önálló személygépkocsi-tároló a telek közterület felõli oldalán akkor helyezhetõ el, ha a KVSZ azt lehetõvé teszi és az elhelyezés feltételeit és módját szabályozza.
(4) Ha a telek eredeti lejtése a tervezett épület hosszában legalább 25%-os, akkor egy épület teraszházként való elhelyezése esetén a telek beépítettsége az övezetben megengedett mérték 1,25-szöröséig növelhetõ. A lejtõ felõli (elsõ) homlokzatsík homlokzatmagassága legfeljebb 4,5 m lehet. Ezen homlokzatsík vízszintes élvonalára - ennek hiányában az azt helyettesítõ vízszintesen képzett vonalra - illesztett és az épület felé irányuló, a vízszintessel az eredeti átlagos tereplejtéssel azonos szöget bezáró sík fölé építményrész - a kémények, szellõzõk, tetõszerelvények kivételével - nem nyúlhat.
(5) Az egyes építési övezetre a KVSZ-ben elõírt telekszélességnél keskenyebb telkeket tartalmazó telektömb területére a KSZT az építménymagasságot az építési övezetben megengedettnél alacsonyabb értékben is meghatározhatja.
Lakóterületek általános elõírásai (L1, L2, L2/A, L3, L4, L5, L6, L6/A keretövezet)
Funkció, építmények
24. § (1) A lakóterületek elsõsorban egy- vagy többlakásos lakóépületek elhelyezésére szolgálnak, melyekben olyan funkciók is elhelyezhetõk, melyek terhelési határértékei nem haladják meg a lakóterületekre vonatkozó egyéb jogszabályban rögzített elõírt határértékeket és a keretövezeti elõírások lehetõvé teszik.
(2) A lakóterületek lehetnek
a) nagyvárosias lakóterületek:
aa) nagyvárosias, jellemzõen zártsorú (L1 keretövezet),
ab) városias, jellemzõen zártsorú (L2 keretövezet),
b) kisvárosias lakóterületek:
ba) kisvárosias, jellemzõen zártsorú (L2/A keretövezet),
bb) kisvárosias, jellemzõen szabadonálló (L3 keretövezet),
c) kertvárosias lakóterületek:
ca) intenzív kertvárosias
cb) (L4 keretövezet),
cc) laza kertvárosias, jellemzõen szabadonálló
cd) (L5 keretövezet),
ce) hegyvidéki, kertvárosias, jellemzõen szabadonálló
cf) (L6 keretövezet),
cg) hegyvidéki, kertvárosias, nagytelkes, jellemzõen szabadonálló (L6/A keretövezet),
d) jellemzõen telepszerû (L7 keretövezet)
beépítésû lakóterületek.
(3) A lakóterületeken a lakóépületeken kívül:
a) szálláshely-szolgáltató épület,
b) közintézmény épület,
c) irodaház,
d) a keretövezetben maximált értékben meghatározott bruttó szintterületû kiskereskedelmi épület,
e) sportépítmény,
f) ahol azt a keretövezet elõírásai lehetõvé teszik, parkolóház
is elhelyezhetõ.
(4) A lakóterületeken:
a) önálló ipari épületet 31. § (13) bekezdésében foglaltak kivételével,
b) önálló raktárépületet,
c) nagykereskedelmi épületet
elhelyezni, meglévõ épület használati módját e célra megváltoztatni nem lehet.
(5) A jellemzõen szabadonálló beépítésû keretövezetek területein (L3, L4, L5, L6, L6/A) a KVSZ-ben speciális alapintézményi építési övezetek hozhatók létre, amelyeken:
a) oktatási épületek,
b) mûvelõdési és kulturális célú épületek,
c) egészségügyi épületek,
d) igazgatási épületek,
e) a keretövezetben meghatározott maximális bruttó szintterületi mutatójú kiskereskedelmi épületek helyezhetõk el. Ennek érdekében az általános keretszabályozási határértéktõl eltérõ értékek határozhatók meg a keretövezetekhez rendelt táblázatok szerint.
(6) A keretövezetek területén a melléképítmények közül:
a) közmû-becsatlakozási mûtárgy,
b) hulladéktartály-tároló,
c) kerti építmény,
d) kerti víz- és fürdõmedence,
e) napkollektor,
f) kerti épített tûzrakóhely,
g) kerti lugas, továbbá lábon álló kerti tetõ, legfeljebb 20 m2-es vízszintes vetülettel,
h) kerti szabadlépcsõ (tereplépcsõ) és lejtõ,
i) zászlótartóoszlop, antennaoszlop
helyezhetõ el.
(7) Az L4, L5, L6, L6/A keretövezetek területein a (6) bekezdésben foglaltakon túlmenõen közmûpótló is elhelyezhetõ a 25. § (2) bekezdés figyelembevételével.
(8) A fõ rendeltetést kiegészítõ vagy kiszolgáló funkciójú építmények, épületek közül nem helyezhetõ el árnyékszék, valamint 3,5 t önsúlynál nehezebb gépjármûvek és az ilyeneket szállító jármûvek számára jármûtároló, önálló parkolóterület.
Közmûvesítés
25. § (1) A lakóterületeken új épület - a (2) bekezdésben foglaltak kivételével - csak teljesen közmûvesített építési telken építhetõ.
(2) Az L4, L5, L6, L6/A keretövezetek területén részleges közmûvesítettség is megengedhetõ a 4. § (4)-(6) bekezdésében meghatározottak figyelembevételével, az alábbiak szerint:
a) a kialakított telek egyedi, telkenkénti szennyvíztisztítása korszerû szennyvíztisztító berendezéssel csak a szakhatóságok eseti hozzájárulása alapján lehetséges abban az esetben, ha lakásonként legalább 500 m2 zöldfelület rendelkezésre áll,
b) ahol e rendelet hatálybalépése elõtt már a telektömb telkeinek legalább 50%-án az engedéllyel épült épületek szennyvízkezelése a szakhatóságok által a korábbi elõírások szerint engedélyezett módon történik, a közcsatorna kiépítéséig maximum két lakás építhetõ közmûpótló mûtárgy elhelyezésével, de a közcsatorna megépülte után a telken keletkezõ szennyvizeket a közcsatornába kell bevezetni,
c) közcsatorna kiépítéséig az L6 és az L6/A keretövezetek, a b) pont szerint még be nem épült területén maximum 1 lakás építhetõ ideiglenes zártrendszerû szennyvíztároló létesítésével, de a közcsatorna megépültével a telken keletkezõ szennyvíz ebbe történõ bevezetésérõl gondoskodni kell.
(3) A (2) bekezdés b) pontja szerinti közmûpótló mûtárgyként ideiglenesen zárt tároló engedélyezhetõ, a vízzáróság biztosítása az üzemeltetés alatt folyamatosan szükséges.
(4) Részlegesen közmûvesített telken alapintézményi, intézményi, önálló irodai funkció elhelyezése csak a (2) bekezdés a) pontja szerint lehetséges az L4, L5, L6, L6/A keretövezetek területén a 4. § (4)-(6) bekezdése figyelembevételével.
Tömb- és telekalakítás, zöldfelületek
26. § (1) Új telektömb kialakításánál a tömb hosszanti oldalának mérete - amennyiben ezt a terepviszonyok és egyéb városrendezési szempontok nem zárják ki - nem lehet nagyobb 250 m-nél.
(2) Már kialakult telektömbben - az L6, L6/A keretövezet területeinek kivételével -, ha az ott kialakult telekállapot indokolttá teszi, a tömbre jellemzõ telekterület- és oldalméreteket is figyelembe véve az elõírt telekméretektõl a KVSZ-ben vagy KSZT-ben el lehet térni a kialakult állapotnak megfelelõ, jellemzõ telekméretek meghatározásával.
(3) A lakóterületi telkek zöldfelületeinek minden 100 m2-e után legalább 1 környezettûrõ, nagy lombkoronát növelõ fát kell telepíteni, kivéve ha az elõírások a terepszint alatti 100%-os beépítési mértéket lehetõvé teszik.
L1 Nagyvárosias, jellemzõen zártsorú beépítésû lakóterület
27. § (1) A keretövezet a lakóterületek hagyományos beépítésû, nagyvárosi sûrûségû, jellemzõen zártsorú beépítési mód szerint beépített, illetõleg beépíthetõ területe.
(2) A keretövezet telkein a lakóterületeken megengedett épületeken kívül egyéb, azokat kiszolgáló vagy kiegészítõ funkciójú önálló épület nem helyezhetõ el.
(3) A keretövezetben kereskedelmi funkció csak a pinceszinteken, a földszinteken és az elsõ emeleti szinteken engedhetõ meg, melynek legnagyobb bruttó szintterületét KSZT határozza meg. Önálló rendeltetési egységként kialakított kereskedelmi funkciójú épület kereskedelmi célú bruttó szintterülete nem haladhatja meg a 6000 m2-t.
(4) Új épület elhelyezése esetén a parkolást telken belül:
a) elsõsorban a terepszint alatt és/vagy
b) a földszinti, illetve elsõ emeleti szinti teremgarázsban
kell megoldani.
Új épület elhelyezése esetén a földszint utcai traktusában sorgarázsok nem helyezhetõk el.
(5) A keretövezet területén megengedett önálló funkciójú parkolóház, illetve azzal kombinált, a keretövezetben megengedett más funkciójú épület elhelyezése is, melynek szintterületi mutatóját a KVSZ-ben kell meghatározni.
(6) A jellemzõen zártudvaros beépítésû területeken a keretövezet általános határértékeitõl eltérni csak a következõk szerint lehet:
a) intézményi építési övezet meghatározásával, kizárólag kulturális és kereskedelmi létesítmények céljára megengedhetõ az épület minden szintjére vonatkozó 100%-os beépítés, ha közhasználat céljára átadásra kerül a földszinti terület legalább 15%-a, mely közvetlenül a közterülethez kapcsolódik,
b) KSZT alapján a beépítés mértéke a földszinten és az elsõ emeleti szinten elérheti a 100%-ot, ha ezeken a szinteken intézmény, közintézmény vagy jármûtároló kerül kialakításra, de az e feletti emeletek szintenkénti bruttó alapterülete és a telek területének aránya nem lehet 80%-nál nagyobb.
A keretövezet további általános szabályozási mutatói - a zöldfelületi arány kivételével - ebben az esetben sem léphetõk túl.
Keretes beépítés esetén a beépítési paramétereket a KSZT határozza meg a 18. § elõírásai szerint.
(7) A keretövezet területén az építési övezeteket - az (5)-(7) bekezdésben és az 1. § (9)-(10) bekezdésben foglalt eltérésekkel - az 1. számú táblázat keretszabályozási határértékeinek figyelembevételével kell meghatározni.
1. számú táblázat
a KVSZ-ben az építési övezet képzésénél
az építési telekre meghatározható az épületre meghatározható
L1 legkisebb legnagyobb legnagyobb megengedett legkisebb legkisebb
megengedett
legnagyobb
megengedett
paraméter típusa területe beépítési
mértéke
szintterületi
mutatója
zöldfelületi
mértéke
építménymagassága
m2 % m2/m2 % m m
általános határértékek
általános
határértékek

-

-

80

5,0

15

-

-
L2 Városias, jellemzõen zártsorú beépítésû lakóterület
28. § (1) A keretövezet a lakóterületek hagyományos beépítésû, városi sûrûségû, jellemzõen zártsorú beépítési mód szerint, legfeljebb négy-, ötszintes lakóépületekkel beépített, illetõleg beépíthetõ területe.
(2) A keretövezet telkein a lakóterületeken megengedett épületeken kívül egyéb, azokat kiszolgáló vagy kiegészítõ funkciójú önálló épület nem helyezhetõ el.
(3) A keretövezetben kereskedelmi funkció csak a pinceszinteken, a földszinteken és az elsõ emeleti szinteken engedhetõ meg, melynek legnagyobb bruttó szintterületét KSZT határozza meg. Önálló rendeltetési egységként kialakított kereskedelmi funkciójú épület kereskedelmi célú bruttó szintterülete nem haladhatja meg a 6000 m2-t.
(4) Új épület elhelyezése esetén a parkolást telken belül:
a) elsõsorban a terepszint alatt és/vagy
b) a földszinti, illetve elsõ emeleti szinti teremgarázsban
kell megoldani.
Új épület elhelyezése esetén a földszint utcai traktusában sorgarázsok nem helyezhetõk el.
(5) A keretövezet területén megengedett önálló funkciójú parkolóház, illetve az azzal kombinált a keretövezetben megengedett más funkciójú épület elhelyezése is, melynek szintterületi mutatóját a KVSZ-ben kell meghatározni.
(6) A jellemzõen zártudvaros beépítésû területeken a keretövezet általános határértékeitõl eltérni csak a következõk szerint lehet:
a) intézményi építési övezet meghatározásával kizárólag kulturális és kereskedelmi létesítmények céljára megengedhetõ az épület minden szintjére vonatkozó 100%-os beépítés, ha közhasználat céljára átadásra kerül a földszinti terület legalább 15%-a, mely közvetlenül a közterülethez kapcsolódik,
b) KSZT alapján a beépítés mértéke a földszinten és az elsõ emeleti szinten elérheti a 100%-ot, ha ezeken a szinteken intézmény, közintézmény vagy jármûtároló kerül kialakításra, de az e feletti emeletek szintenkénti bruttó alapterülete és a telek területének aránya nem lehet 75%-nál nagyobb.
A keretövezet további általános szabályozási mutatói - a zöldfelületi arány kivételével - ebben az esetben sem léphetõk túl.
(7) Keretes beépítés esetén a beépítési paramétereket a KSZT határozza meg a 18. § elõírásai szerint.
(8) A keretövezet területén az építési övezeteket - az (5)-(7) bekezdésben és az 1. § (9)-(10) bekezdésben foglalt eltérésekkel - a 2. számú táblázat keretszabályozási határértékeinek figyelembevételével kell meghatározni.
2. számú táblázat
a KVSZ-ben az építési övezet képzésénél
az építési telekre meghatározható az épületre meghatározható
L2 legkisebb legnagyobb legnagyobb megengedett legkisebb legkisebb
megengedett
legnagyobb
megengedett
paraméter típusa területe beépítési
mértéke
szintterületi
mutatója
zöldfelületi
mértéke
építménymagassága
m2 % m2/m2 % m m
általános határértékek
általános
határértékek

-

-

75

4,0

20

-

-
L2/A Kisvárosias, jellemzõen zártsorú beépítésû lakóterület
29. § (1) A keretövezet a lakóterületek hagyományos beépítésû, kisvárosi sûrûségû, jellemzõen zártsorú beépítési mód szerint, jellemzõen egy-, legfeljebb háromszintes épületekkel beépített, illetve beépíthetõ területe.
(2) A keretövezetben elhelyezett épület kereskedelmi célú bruttó szintterülete nem haladhatja meg a 4000 m2-t.
(3) Új épület elhelyezése esetén a keretövezetben a lakóterületeken megengedett épületeken kívül egyéb, azokat kiszolgáló vagy kiegészítõ funkciójú önálló épület - a jármûtároló kivételével - nem helyezhetõ el.
(4) Új épület elhelyezése esetén a parkolást telken belül:
a) a terepszint alatt és/vagy
b) felszíni parkolóban vagy
c) a (3) bekezdés szerinti jármûtárolóban
kell megoldani.
Új épület elhelyezése esetén a földszint utcai traktusában sorgarázsok nem helyezhetõk el.
(5) A keretövezet területén megengedett az önálló funkciójú parkolóház, illetve az azzal kombinált, a keretövezetben megengedett más funkciójú épület elhelyezése is, melynek szintterületi mutatóját a KVSZ-ben kell meghatározni.
(6) Keretes beépítés esetén a szabályozási határértékeket a KSZT határozza meg a 18. § elõírásai szerint.
(7) A keretövezet területén az építési övezeteket - az (5)-(6) bekezdésben és az 1. § (9)-(10) bekezdésben foglalt eltérésekkel - a 3. számú táblázat keretszabályozási határértékeinek figyelembevételével kell meghatározni.
3. számú táblázat
a KVSZ-ben az építési övezet képzésénél
az építési telekre meghatározható az épületre meghatározható
L2/A legkisebb legnagyobb legnagyobb megengedett legkisebb legkisebb
megengedett
legnagyobb
megengedett
paraméter típusa területe beépítési
mértéke
szintterületi
mutatója
zöldfelületi
mértéke
építménymagassága
m2 % m2/m2 % m m
általános határértékek
általános
határértékek

-

-

65

2,5

25

-

-
L3 Kisvárosias, jellemzõen szabadonálló beépítésû lakóterület
30. § (1) A keretövezet a lakóterületek hagyományos beépítésû, kisvárosias sûrûségû, jellemzõen szabadonálló beépítési mód szerint beépített területe, melyben a hézagosan zártsorú vagy zártsorú beépítés is megengedett.
(2) A hézagosan zártsorú vagy a zártsorú beépítési mód szerint már beépített területeken új épületet elhelyezni, meglévõ épületet bõvíteni csak KSZT alapján lehet. A KVSZ, illetõleg KSZT elõírhatja a hézagosan zártsorú beépítési módnál sziluettkép vagy tömegvázlat készítését egy meghatározott utcaképre vonatkozóan.
(3) A keretövezetben elhelyezett épület kereskedelmi célú bruttó szintterülete nem haladhatja meg az 1500 m2-t.
(4) Új épület elhelyezése esetén a keretövezetben a lakóterületeken megengedett épületeken kívül egyéb, azokat kiszolgáló vagy kiegészítõ funkciójú önálló épület nem helyezhetõ el.
(5) A keretövezetben már meglévõ és megmaradó beépítés esetén önálló funkciójú épületként csak jármûtároló létesíthetõ, ha azt a KVSZ megengedi.
(6) Jármûtároló elhelyezése telken belül a 24. § (8) bekezdése figyelembevételével:
a) a fõ rendeltetés szerinti épületben,
b) önálló épületben a KVSZ-ben meghatározott módon és feltételekkel,
c) önálló terepszint alatti építményben
lehetséges.
(7) A már hézagosan zártsorúan vagy zártsorúan beépült területen kialakultnak tekinthetõ állapot esetén, ahol az általános határértéktõl való eltérés szükségessé válik, a beépítés szabályozási határértékeit KSZT-ben kell meghatározni.
(8) A keretövezet területén az építési övezeteket - a (7) bekezdésben és az 1. § (9)-(10) bekezdésben foglalt eltérésekkel - a 4. számú táblázat keretszabályozási határértékeinek figyelembevételével kell meghatározni.
4. számú táblázat
a KVSZ-ben az építési övezet képzésénél
az építési telekre meghatározható az épületre meghatározható
L3 legkisebb legnagyobb legnagyobb megengedett legkisebb legkisebb
megengedett
legnagyobb
megengedett
paraméter típusa területe beépítési
mértéke
szintterületi
mutatója
zöldfelületi
mértéke
építménymagassága
m2 % m2/m2 % m m
általános határértékek
Budán - - 20 0,75 65 - -
Pesten - - 30 1,2 55 - -
engedményes határértékek
alapintéz-
ményi övezet
képzése
esetén



-



-



40



1,5



35



-



-
L4 Intenzív kertvárosias lakóterület
31. § (1) A keretövezet a lakóterületek hagyományos beépítésû, intenzív kertvárosi sûrûségû, jellemzõen szabadonálló beépítési mód szerint beépített területe, melyben az ikres, oldalhatáron álló, csoportházas, valamint hézagosan zártsorú vagy zártsorú beépítés is megengedett.
(2) A keretövezet területén az építési övezetben meghatározott legkisebb telekméretet meg nem haladó méretû telken a KVSZ megengedheti legfeljebb hatlakásos lakóépületek elhelyezését a 25. § (2) bekezdésben foglaltak figyelembevételével. Ennél nagyobb telekméret felett az elhelyezhetõ lakások száma ettõl eltérõen a KVSZ-ben elõírható.
(3) A zártsorú, hézagosan zártsorú beépítési mód szerint beépült területeken új épület, illetõleg csoportházak elhelyezése esetén KSZT készítése kötelezõ.
(4) A keretövezet zártsorúan vagy hézagosan zártsorúan beépült vagy beépíthetõ területe a zártsorú beépítés szabályai szerint meghatározott építési övezetbe sorolható. A már így kialakult beépítési módnál az elõkert létesítése nem kötelezõ, azt a KVSZ meg is tilthatja.
(5) A keretövezetben elhelyezett épület kereskedelmi célú bruttó szintterülete nem haladhatja meg a 2000 m2-t.
(6) A keretövezet telkeinek az elõírt telekterületnél kisebb telkein 24. § (3) bekezdésben meghatározottak közül csak egy épület, illetõleg az azt kiszolgáló vagy kiegészítõ funkciójú (8) bekezdés szerinti épületek helyezhetõk el.
(7) Jármûtároló elhelyezése telken belül a 24. § (8) bekezdés figyelembevételével:
a) a fõ rendeltetés szerinti épületben,
b) önálló épületben, a KVSZ-ben meghatározott módon és feltételekkel,
c) önálló terepszint alatti építményben
lehetséges.
(8) A keretövezetben elhelyezhetõ épületeken kívül, azokat kiszolgáló vagy kiegészítõ funkciójú önálló épületként a (13) bekezdésben foglalt eltérés figyelembevételével
a) a (7) bekezdés b) pontja szerinti jármûtároló,
b) háztartással kapcsolatos tárolóépület,
c) barkácsmûhely,
d) mûterem
építményei helyezhetõk el, melytõl használati mód változása esetén sem lehet eltérni.
(9) A keretövezet területén az állattartás célját szolgáló épületek, építmények és melléképítmények csak akkor helyezhetõk el, ha helyi önkormányzati rendelet az állattartást lehetõvé teszi.
(10) A keretövezetben speciális építési övezetként csoportházas építési övezet is kialakítható, melynek szabályozási határértékeit KSZT határozza meg, de a szintterületi mutató megengedett legnagyobb értéke nem lehet nagyobb 1,0-nél. Az épületeket építészetileg egységesen kell kialakítani.
(11) Kialakult állapotra vonatkozó építési övezetet a következõ feltételek mellett lehet meghatározni a keretövezet területén:
a) ha a kialakult telekméretek nem felelnek meg az általános határértékeknek, a legkisebb újonnan kialakítható telekméretet a kialakult jellemzõ telekméret alapján kell meghatározni, de az nem lehet kisebb 400 m2-nél,
b) ha a kialakult beépítés zártsorú vagy hézagosan zártsorú, a beépítés szabályozási határértékeit KSZT-ben kell meghatározni, de a szintterületi mutató értéke nem haladhatja meg az 1,0-es értéket.
(12) Ikres beépítési mód esetén a legkisebb kialakítható telekméret legalább az általános keretszabályozási határérték 50%-ának megfelelõ méretû legyen.
(13) A keretövezet területén legalább tömbméretû területet érintõen létrehozható olyan építési övezet, melyben a lakóépületen kívül önálló épületben - a keretövezet terhelési kategóriájának megfelelõ - kisipari funkciók is elhelyezhetõk.
(14) A keretövezet területén az építési övezeteket - a (10)-(11) bekezdésben és az 1. § (9)-(10) bekezdésben foglalt eltérésekkel - az 5. számú táblázat keretszabályozási határértékeinek figyelembevételével kell meghatározni.
5. számú táblázat
a KVSZ-ben az építési övezet képzésénél
az építési telekre meghatározható az épületre meghatározható
L4 legkisebb legnagyobb legnagyobb megengedett legkisebb legkisebb
megengedett
legnagyobb
megengedett
paraméter típusa területe beépítési
mértéke
szintterületi
mutatója
zöldfelületi
mértéke
építménymagassága
m2 % m2/m2 % m m
általános határértékei
általános
határérték

800

-

25

0,7

-

-

-
engedményes határértékei
alapintéz-
ményi övezet
képzése
esetén



2000



-



50



1,0



-



-



-
kialakult állapot engedményes határértékei
aprótelkek
esetén

400

-

35

0,7

-

-

-
L5 Laza kertvárosias, jellemzõen szabadonálló beépítésû lakóterület
32. § (1) A keretövezet a lakóterületek hagyományos beépítésû, laza kertvárosi sûrûségû, jellemzõen szabadonálló beépítési mód szerint beépített területe, melyben az oldalhatáron álló, az ikres, a csoportházas vagy a hézagosan zártsorú beépítés is megengedett.
(2) A keretövezet területén az építési övezetben meghatározott legkisebb telekméretet meg nem haladó méretû telken a KVSZ megengedheti legfeljebb négylakásos lakóépületek elhelyezését a 25. § (2) bekezdésben foglaltak figyelembevételével. Ennél nagyobb telekméret felett az elhelyezhetõ lakások száma ettõl eltérõen a KVSZ-ben elõírható.
(3) A keretövezetben elhelyezett épület kereskedelmi célú bruttó szintterülete nem haladhatja meg az 1000 m2-t.
(4) A keretövezet telkeinek az elõírt legkisebb telekterületénél kisebb telkein 24. § (3) bekezdésben meghatározottak közül csak egy épület, illetõleg az azt kiszolgáló vagy kiegészítõ funkciójú (6) bekezdés szerinti épületek helyezhetõk el.
(5) Jármûtároló elhelyezése telken belül a 24. § (8) bekezdésének figyelembevételével:
a) a fõ rendeltetés szerinti épületben,
b) önálló épületben, a KVSZ-ben meghatározott módon és feltételekkel,
c) önálló terepszint alatti építményben
lehetséges.
(6) A keretövezetben elhelyezhetõ épületeken kívül, azokat kiszolgáló vagy kiegészítõ funkciójú önálló épületként:
a) az (5) bekezdés b) pontja szerinti jármûtároló,
b) háztartással kapcsolatos tárolóépület,
c) barkácsmûhely,
d) mûterem
építményei helyezhetõk el, melytõl használati mód változása esetén sem lehet eltérni.
(7) A keretövezet területén az állattartás célját szolgáló épületek, építmények és melléképítmények csak akkor helyezhetõk el, ha helyi önkormányzati rendelet az állattartást lehetõvé teszi.
(8) Ikres beépítési mód esetén a legkisebb kialakítható telekméret legalább az általános keretszabályozási határérték 50%-ának megfelelõ méretû legyen.
(9) A keretövezetben speciális építési övezetként csoportházas építési övezet is kialakítható, melynek beépítési paramétereit KSZT határozza meg, de a szintterületi mutató megengedett legnagyobb értéke nem lehet nagyobb 1,0-nél. Az épületeket építészetileg egységesen kell kialakítani.
(10) Kialakult telekállapot esetén, amennyiben az egyes telkek jellemzõ telekmérete nem éri el a 800 m2-t, a beépítés mértéke az építési övezet meghatározásánál 5%-kal növelhetõ.
(11) A keretövezet területén az építési övezeteket - a (8)-(10) bekezdésben és az 1. § (9)-(10) bekezdésben foglalt eltérésekkel - a 6. számú táblázat keretszabályozási határértékeinek figyelembevételével kell meghatározni.
6. számú táblázat
a KVSZ-ben az építési övezet képzésénél
az építési telekre meghatározható az épületre meghatározható
L5 legkisebb legnagyobb legnagyobb megengedett legkisebb legkisebb
megengedett
legnagyobb
megengedett
paraméter típusa területe beépítési
mértéke
szintterületi
mutatója
zöldfelületi
mértéke
építménymagassága
m2 % m2/m2 % m m
általános határértékei
általános
határérték

1000

-

20

0,5

-

-

-
engedményes határértékei
alapintéz-
ményi övezet
képzése
esetén



2000



-



30



0,6



-



-



-
L6 Hegyvidéki, kertvárosias, jellemzõen szabadonálló beépítésû lakóterület
33. § (1) A keretövezet a lakóterületek hegyvidéki területeinek laza kertvárosi sûrûségû, szabadonálló beépítési mód szerint beépített területe.
(2) A keretövezet területén az építési övezetben meghatározott legkisebb telekméretet meg nem haladó méretû telken legfeljebb négylakásos lakóépületek helyezhetõk el a 25. § (2) bekezdésben foglaltak figyelembevételével. Ennél nagyobb telekméret felett az elhelyezhetõ lakások száma ettõl eltérõen a KVSZ-ben elõírható.
(3) A keretövezet területén az 1500 m2 telekterületet meghaladó telekméret esetén a beépítési mérték, a szintterületi mutató és a terepszint alatti beépítés számításánál a telek 1500 m2 feletti többletterületének csak a fele vehetõ figyelembe.
(4) A keretövezetben elhelyezett épület kereskedelmi célú bruttó szintterülete nem haladhatja meg az 1000 m2-t.
(5) Alapintézmény építési övezetben 3000 m2-nél nagyobb telekméret esetén a beépítési mérték és a szintterületi mutató számításánál a telek 3000 m2 feletti többletterületének csak 50%-a vehetõ figyelembe.
(6) A keretövezet telkeinek az elõírt telekterületnél kisebb telkein 24. § (3) bekezdésben meghatározottak közül csak egy épület, illetõleg az azt kiszolgáló vagy kiegészítõ funkciójú (8) bekezdés szerinti épületek helyezhetõk el.
(7) Jármûtároló elhelyezése telken belül a 24. § (8) bekezdésének figyelembevételével:
a) a fõ rendeltetés szerinti épületben,
b) önálló épületben, a KVSZ-ben meghatározott módon és feltételekkel,
c) önálló terepszint alatti építményben
lehetséges.
(8) A keretövezetben elhelyezhetõ épületeken kívül, azokat kiszolgáló vagy kiegészítõ funkciójú önálló épületként:
a) a (7) bekezdés b) pontja szerinti jármûtároló,
b) háztartással kapcsolatos tárolóépület,
c) mûterem
építményei helyezhetõk el.
(9) A keretövezet területén az állattartás célját szolgáló épület, építmény és melléképület nem helyezhetõ el.
(10) A keretövezet területén, ha a kialakult telekméretek indokolják, ikres beépítési mód számára önálló építési övezet határozható meg, mely esetben a kialakítható telek legkisebb mérete az általános határérték 50%-a.
(11) A hegygerincek környékén, a beépítésre szánt és a beépítésre nem szánt területek határánál, illetve ott, ahol azt városképi illeszkedés biztosítása megkívánja, építménymagassági korlátozás mellett, speciális építési övezet határozható meg engedményes beépítési mértékkel.
(12) Ha a tömb, a korábbi elõírások szerint meghatározó módon, nagyobb építménymagassággal épült be, önálló építési övezet meghatározásával az építménymagasság értékei részletes tömbvizsgálat alapján magasabb értékben is meghatározhatók.
(13) A keretövezet területén az építési övezeteket - a (10)-(12) bekezdésben és az 1. § (9)-(10) bekezdésben foglalt eltérésekkel - a 7. számú táblázat keretszabályozási határértékeinek figyelembevételével kell meghatározni.
7. számú táblázat
a KVSZ-ben az építési övezet képzésénél
az építési telekre meghatározható az épületre meghatározható
L6 legkisebb legnagyobb legnagyobb megengedett legkisebb legkisebb
megengedett
legnagyobb
megengedett
paraméter típusa területe beépítési
mértéke
szintterületi
mutatója
zöldfelületi
mértéke
építménymagassága
m2 % m2/m2 % m m
általános határértékei
általános
határérték

1000

-

15

0,4

75

-

-
engedményes határértékei
alapintéz-
ményi övezet
képzése
esetén



2000



-



25



-



-



-



7,5
engedmény
építmény-
magassági
korlátozás
esetén




1000




-




25




0,4




65




-




5,0
L6/A Hegyvidéki, kertvárosias, szabadonálló beépítésû, nagytelkes lakóterület
34. § (1) A keretövezet a lakóterületek hegyvidéki területeinek laza kertvárosi sûrûségû, szabadonálló beépítési mód szerint beépített nagytelkes területe.
(2) A keretövezet területén az építési övezetben meghatározott legkisebb telekméretet meg nem haladó méretû telken legfeljebb négylakásos lakóépületek helyezhetõk el a 25. § (2) bekezdésben foglaltak figyelembevételével. Ennél nagyobb telekméret felett az elhelyezhetõ lakások száma ettõl eltérõen a KVSZ-ben elõírható.
(3) A telekméretek a már kialakult tömbökben a 26. § (2) bekezdésének megfelelõen eltérhetnek a keretövezet elõírt telekméreteitõl, de új telket kialakítani, telket megosztani csak az elõírt telekméretnek megfelelõen szabad.
(4) A keretövezet telkeinek az elõírt telekterületnél kisebb telkein 24. § (3) bekezdésben meghatározottak közül csak egy épület, illetõleg az azt kiszolgáló vagy kiegészítõ funkciójú (8) bekezdés szerinti épületek helyezhetõk el.
(5) A keretövezetben az építési övezetek meghatározásánál elõ kell írni, hogy a 3000 m2-t telekterületet meghaladó telekméret esetén, a beépítési mérték, a szintterületi mutató és a terepszint alatti beépítés számításánál a telek 3000 m2 feletti többletterületének csak a fele vehetõ figyelembe.
(6) A keretövezetben elhelyezett épület kereskedelmi célú bruttó szintterülete nem haladhatja meg az 1000 m2-t.
(7) Jármûtároló elhelyezése telken belül a 24. § (8) bekezdésének figyelembevételével:
a) a fõ rendeltetés szerinti épületben,
b) önálló épületben, a KVSZ-ben meghatározott módon és feltételekkel,
c) önálló terepszint alatti építményben
lehetséges.
(8) A keretövezetben elhelyezhetõ épületeken kívül, azokat kiszolgáló vagy kiegészítõ funkciójú önálló épületként:
a) a (7) bekezdés b) pontja szerinti jármûtároló,
b) háztartással kapcsolatos tárolóépület,
c) mûterem
építményei helyezhetõk el.
(9) A keretövezet területén az állattartás célját szolgáló épület, építmény és melléképület nem helyezhetõ el.
(10) A hegygerincek környékén, a beépítésre szánt és a beépítésre nem szánt területek határánál, illetve ott, ahol azt városképi illeszkedés biztosítása megkívánja, építménymagassági korlátozás mellett, speciális építési övezet határozható meg engedményes beépítési mértékkel.
(11) A keretövezet területén az építési övezeteket - a (10) bekezdésben és az 1. § (9)-(10) bekezdésben foglalt eltérésekkel - a 8. számú táblázat keretszabályozási határértékeinek figyelembevételével kell meghatározni.
8. számú táblázat
a KVSZ-ben az építési övezet képzésénél
az építési telekre meghatározható az épületre meghatározható
L6/A legkisebb legnagyobb legnagyobb megengedett legkisebb legkisebb
megengedett
legnagyobb
megengedett
paraméter típusa területe beépítési
mértéke
szintterületi
mutatója
zöldfelületi
mértéke
építménymagassága
m2 % m2/m2 % m m
általános határértékei
általános
határérték

2000

-

10

0,25

80

-

-
engedményes határértékei
alapintéz-
ményi övezet
képzése
esetén



2000



-



20



0,4



70



-



7,5
engedmény
építmény-
magassági
korlátozás
esetén




2000




-




15




0,25




75




-




5,0
L7 Telepszerû lakóterületek
35. § (1) A keretövezet területe a telepszerûen kialakított lakóterületek, lakóparkok többlakásos lakóépületeinek elhelyezésére szolgál.
(2) A keretövezet területén építési telket, építési területet kialakítani és azokon új építményt elhelyezni csak KSZT alapján és a keretövezeti, illetve az építési övezeti elõírásoknak megfelelõen szabad.
A keretövezet - e rendelet hatálybalépése elõtt - már meglévõ beépítésû területein és be nem épített tartalékterületein építési telket, építési területet kialakítani, azokon új építményt elhelyezni legalább a lakótelepi egység teljes területére vonatkozó, korábbi részletes rendezési terv teljes körû felülvizsgálata alapján szabad.
Nem kötelezõ az eredeti terv szerinti lehatárolás betartása, ha a lakótelep egyes területi egységei egymástól fõforgalmi úttal, gyûjtõúttal elválasztottak, és önálló alapintézményi ellátással rendelkeznek.
(3) A korábbi részletes rendezési terv felülvizsgálata során a KSZT-ben meg kell határozni:
a) a parkolásra szánt területeket,
b) a jármûtárolók elhelyezésére szánt területeket aszerint, hogy azok felszín felett vagy terepszint alatt létesíthetõk,
c) a megtartandó közhasználatú zöldterületeket,
d) a játszóterületeket,
e) a sportterületeket,
f) a meglévõ épületek számára szükség esetén utólagosan kialakítható telkek területét,
g) az új beépítés számára kijelölt területeket, azok lehetséges funkcióinak meghatározásával.
(4) E rendelet hatálybalépése elõtt már megvalósult lakótelepek esetében új lakóépület számára telek nem alakítható ki. Új lakóépület csak meglévõ lakóépület bontása esetén helyezhetõ el. Kivételt képeznek ez alól az eredeti tervek szerint csak részben megvalósult lakótelepek azon területei, melyek további lakóépületek elhelyezésére voltak kijelölve, amennyiben a területen biztosítható a parkolás és a kötelezõ zöldfelületi arány.
(5) Már kialakult állapot esetén, telkek utólagosan csak az általános telekalakítás szabályai szerint alakíthatók ki a (3)-(4) bekezdésben foglaltak figyelembevételével.
(6) A KVSZ a parkolók kialakítását, illetve az alaprendeltetést kiszolgáló vagy kiegészítõ funkciójú épületek elhelyezését megtilthatja.
(7) Új lakótelep, lakópark csak a legalább 1 ha-t meghaladó összefüggõ telek vagy telekcsoport esetén alakítható ki.
(8) Új lakótelep létesítése esetén az azon elhelyezendõ alapintézmények szabályozási határértékeit KSZT határozza meg.
(9) A keretövezetben elhelyezett épület kereskedelmi célú bruttó szintterülete nem haladhatja meg a 6000 m2-t.
(10) Új épületek elhelyezése esetén a kötelezõ legkisebb zöldfelület számításába a terepszint alatti létesítmény tetõkertje - a 3. § (6) bekezdésben foglalt eltérések kivételével - nem számítható be.
(11) Meglévõ lakótelepeken új, terepszint alatti jármûtároló csak a meglévõ értékes fás növényzet védelmének figyelembevételével helyezhetõ el.
(12) Ha e rendelet hatálybalépése elõtt már kialakult lakótelepeknél a lakótelepi egységre vonatkozóan a meglévõ és a kialakítható legkisebb zöldfelületi arány nem éri el a lakótelepi egység területének 50%-át, akkor a zöldfelület nagysága további beépítéssel vagy burkolt felület kialakításával nem csökkenthetõ.
(13) A jármûvek elhelyezését és tárolását:
a) a keretövezetben elhelyezhetõ épületekben,
b) terepszint alatti jármûtárolóban,
c) részben földbe süllyesztett, kertépítészeti módon és eszközökkel kialakított sorgarázsban, illetve teremgarázsban,
d) felszíni parkolóban
lehet megoldani.
A jármûtárolás célját szolgáló önálló építmény - a terepszint alatti építmények kivételével - csak többszintes parkolóházként létesíthetõ.
(14) E rendelet hatálybalépése elõtt már meglévõ lakótelepek területén az építési övezetek szabályozási határértékeit KSZT-ben kell meghatározni.
(15) A keretövezet területén az építési övezeteket új lakótelep, lakópark létesítése esetén - a (14) bekezdésben és az 1. § (9)-(10) bekezdésben foglalt eltérésekkel - a 9. számú táblázat keretszabályozási határértékeinek figyelembevételével kell meghatározni.
9. számú táblázat
a KVSZ-ben az építési övezet képzésénél
az építési telekre meghatározható az épületre meghatározható
L7 legkisebb legnagyobb legnagyobb megengedett legkisebb legkisebb
megengedett
legnagyobb
megengedett
paraméter típusa területe beépítési
mértéke
szintterületi
mutatója
zöldfelületi
mértéke
építménymagassága
m2 % m2/m2 % m m
általános határértékei
általános
határértékek
új lakó-
telepek
létesítése
esetén





-





-





-





2,5





35





-





-
Vegyes: településközponti és központi területek (VK, I, IZ) általános elõírásai
Funkció, építmények
36. § (1) A vegyes területek elsõsorban intézmények, közintézmények elhelyezésére szolgálnak, amelyekben olyan funkciók is elhelyezhetõk, amelyek terhelési határértékei nem haladják meg az intézményi területekre vonatkozó egyéb jogszabályban rögzített elõírt határértékeket.
(2) A vegyes területek a következõk:
a) településközponti területek;
városközponti területek
(VK keretövezet),
b) központi vegyes területek, melyek
ba) intézményi területek (I keretövezet),
bb) jelentõs zöldfelületû intézményi területek (IZ keretövezet).
(3) A vegyes területeken:
a) közintézmények épületei,
b) igazgatási épületek,
c) irodaépületek,
d) szálláshely-szolgáltató épületek,
e) szolgáltatás épületei,
f) vendéglátás épületei,
g) egyéb közösségi szórakoztató épületek,
h) sportépítmények,
i) a kutatás-fejlesztés nem üzemi technológiájú építményei,
j) a keretövezetben maximált értékben meghatározottnál nem nagyobb bruttó szintterületû kiskereskedelmi célú épületek,
k) lakóépületek,
l) parkolóházak,
valamint az a)-l) pontban felsorolt épületeket kiszolgáló és kiegészítõ funkciójú épületek helyezhetõk el, amennyiben azok terhelési határértéke nem haladja meg az intézményterületekre vonatkozó egyéb jogszabályban rögzített elõírt határértékeket.
(4) A vegyes területeken önálló
a) ipari épületet,
b) raktárépületet
elhelyezni, meglévõ épület használati módját e célra megváltoztatni nem lehet.
(5) Az intézményi területeken a melléképítmények közül:
a) közmûbecsatlakozási mûtárgy,
b) hulladéktartály-tároló,
c) kerti építmény,
d) kerti víz- és fürdõmedence,
e) napkollektor,
f) kerti épített tûzrakóhely,
g) kerti lugas, továbbá lábon álló kerti tetõ legfeljebb 20 m2-es vízszintes vetülettel,
h) folyadék- és gáztároló,
i) kerti szabadlépcsõ (tereplépcsõ) és lejtõ,
j) szabadon álló és legfeljebb 6,00 m magas antennaoszlop, zászlótartó oszlop
helyezhetõ el.
Infrastruktúra és a jármûvek elhelyezése
37. § (1) A vegyes területeken új épület csak teljesen közmûvesített és kiépített közúttal rendelkezõ építési telken építhetõ.
(2) 3,5 t önsúlynál nehezebb gépjármûvek és az ilyeneket szállító jármûvek számára jármûtároló, önálló parkolóterület nem helyezhetõ el.
(3) Új épület elhelyezése esetén a parkolás telken belül:
a) zártsorú beépítési mód szerint elhelyezhetõ épületek esetében - a parkolóházak kivételével - csak a terepszint alatt,
b) szabadonálló vagy vegyes beépítési mód szerint elhelyezhetõ épületek esetében KSZT szerint
oldandó meg.
Tömb- és telekalakítás
38. § (1) Új telektömb kialakításánál a tömb hosszanti oldalának mérete - amennyiben ezt a terepviszonyok és egyéb városrendezési szempontok nem zárják ki - nem lehet nagyobb 250 m-nél.
(2) A vegyes területeken új telektömböt és azon építési telket, építési területet kialakítani a KSZT alapján és a keretövezeti, építési övezeti elõírásoknak megfelelõen szabad.
(3) Kialakult telektömbben, ha az ott meglévõ telekállapot indokolttá teszi, a tömbre jellemzõ telekterület - és oldalméreteket is figyelembe véve az elõírt telekméretektõl a KVSZ-ben el lehet térni.
VK Városközponti területek
39. § (1) A keretövezet a vegyes területek országos vagy városi jelentõségû közösségi építményeket tömörítõ városközponti, városrész-, mellék-, illetve kerületközponti része, ahol többlakásos lakóépületek és egyéb gazdasági célú építmények helyezhetõk el.
(2) A VK keretövezet FSZKT-ben lehatárolt azon területein, ahol elõ van írva a lakódominancia megõrzése, a KVSZ-ben a lehatárolt terület egészére vonatkozóan biztosítani kell, hogy a jellemzõ használati mód az FSZKT-ben meghatározott arányban a lakófunkció legyen. A meghatározott arány telektömbökre vagy a lehatárolt terület egészére vonatkozóan is biztosítható.
(3) A (2) bekezdés szerinti lakódominancia megõrzését a kerületi településrendezési tervek kidolgozása során:
a) a KVSZ-ben és KSZT-ben meghatározott módon,
vagy
b) a KVSZ-ben e célból létrehozott önálló építési övezet alkalmazásával
kell biztosítani.
(4) A (3) bekezdés b) pont szerinti építési övezetek meghatározásánál jellemzõen lakófunkciójú használati módúnak kell tekinteni az épületet, ha szálláshely-szolgáltató épület kerül elhelyezésre, vagy ha a lakóépületben intézményi funkció csak a pinceszinten, a földszinten, az elsõ emeleti szinten létesül.
(5) A városközpont keretövezet területén a KVSZ-ben meg lehet határozni a földszinti, I-II. emeleti és pinceszinti funkciók körét, az intézményi és lakófunkciók területi arányát.
(6) A keretövezetben jellemzõen:
a) zártsorú,
b) szabadonálló, vegyes (zártsorú és szabadonálló)
beépítési mód szerint lehet épületet elhelyezni.
(7) A keretövezet területén építési telket, építési területet kialakítani, azokon új építményt elhelyezni csak KSZT alapján szabad. Meglévõ épület használati módjának megváltoztatása, illetve foghíjteleknek minõsülõ üres telek beépítése esetén a KVSZ elõírhatja KSZT kötelezõ készítését.
(8) A fõváros pesti oldalán, a Hungária körutat érintõ, illetve attól kívül esõ területeken, valamint a budai oldalon az I. kerület kivételével, a városközponti keretövezetbe tartozó egybefüggõ területek egészére kell a KSZT-t készíteni, melynek módosítása tömbönként is lehetséges.
(9) A KVSZ-ben a keretövezet egyes területeire vonatkozóan elõírható, hogy a KSZT alátámasztó munkarésze sziluettképet vagy tömegvázlatot is tartalmazzon.
(10) A keretövezetben a 17. § elõírásainak figyelembevételével legfeljebb:
a) 15 000 m2,
b) 300 m-es körzetben kötöttpályás tömegközlekedési kapcsolat megléte esetén 20 000 m2
kereskedelmi célú bruttó szintterületû épület helyezhetõ el.
(11) A KSZT vagy a KVSZ megállapodás alapján elõírhatja a földszinti területekre vagy e területek egy hányadára vonatkozóan, hogy azok közhasználat céljára átadott területek legyenek, idõbeli korlátozással vagy idõbeli korlátozás nélkül.
Az idõben korlátozott használatú területeket a tulajdonos térhatároló szerkezettel lezárhatja.
A közhasználat céljára átadott területekre nézõ homlokzatokat úgy is ki lehet alakítani, mintha azok közterülettel határosak lennének.
A megvalósulás érdekében közhasználat céljára átadott területek kialakítása esetén a KVSZ - megállapodás alapján - a keretövezetben meghatározott szintterületi mutató mértékét 0,5-del növelheti.
(12) A keretövezetben a vegyes területeken egyébként megengedett épületeken kívül egyéb, azokat kiegészítõ funkciójú önálló épület nem helyezhetõ el.
(13) A KSZT az építménymagasság értékeit a környezõ tervezett beépítés alapján határozza meg a 8. § figyelembevételével.
(14) Pesten a Hungária körutat érintõ, Budán a Margit körutat és Krisztina körutat érintõ, illetve azokon kívül esõ VK keretövezetbe sorolt területeken meghatározható olyan építési övezet, amelynek területén a KVSZ meghatározott arányban lehetõvé teheti a felszíni parkolást is.
(15) Zártsorú beépítési mód esetén KSZT alapján a beépítés mértéke a földszinten és az elsõ emeleti szinten elérheti a 100%-ot, ha ezeken a szinteken intézmény, közintézmény vagy jármûtároló kerül kialakításra, de az e feletti emeletek szintenkénti bruttó alapterülete és a telek területének aránya nem lehet 80%-nál nagyobb.
A keretövezet további általános keretszabályozási mutatói ebben az esetben sem léphetõk túl.
(16) Speciális intézményi építési övezet meghatározásával megengedhetõ az épület minden szintjére vonatkozó 100%-os beépítés, ha közhasználat céljára átadásra kerül a földszinti terület legalább 20%-a, amely közvetlenül a közterülethez kapcsolódik, azonban az általános szabályozási mutatók ebben az esetben sem léphetõk túl.
(17) A keretövezet területén az építési övezeteket - a (11) és a (15)-(16) bekezdésben és az 1. § (9)-(10) bekezdésben foglalt eltérésekkel - a 10. számú táblázat keretszabályozási határértékeinek figyelembevételével kell meghatározni.
10. számú táblázat
a KVSZ-ben az építési övezet képzésénél
az építési telekre meghatározható az épületre meghatározható
VK legkisebb legnagyobb legnagyobb megengedett legkisebb legkisebb
megengedett
legnagyobb
megengedett
paraméter típusa területe beépítési
mértéke
szintterületi
mutatója
zöldfelületi
mértéke
építménymagassága
m2 % m2/m2 % m m
általános határértékei
általános
határértékek

-

20 000

80

5,5

-

-

-
I Intézményterületek
40. § (1) A keretövezet az intézmények, elsõsorban közösségi, igazgatási, ellátási és irodai funkciók elhelyezésére szolgáló része, amelyben olyan építési övezet is meghatározható, ahol a lakófunkció is megengedett.
(2) A keretövezet területén építési telket, építési területet kialakítani, azokon új építményt elhelyezni, meglévõ épületet bõvíteni vagy annak funkcióját megváltoztatni csak KSZT alapján szabad.
(3) A keretövezet területére vonatkozóan a KVSZ elõírhatja, hogy a KSZT alátámasztó munkarészének sziluettképet vagy tömegvázlatot is tartalmaznia kell.
(4) A KSZT vagy a KVSZ megállapodás alapján elõírhatja a földszinti területekre vagy e területek egy hányadára vonatkozóan, hogy azok közhasználat céljára átadott területek legyenek, idõbeli korlátozással vagy idõbeli korlátozás nélkül.
Az idõben korlátozott használatú területeket a tulajdonos térhatároló szerkezettel lezárhatja.
A közhasználat céljára átadott területekre nézõ homlokzatokat úgy is ki lehet alakítani, mintha azok közterülettel határosak lennének.
A megvalósulás érdekében közhasználat céljára átadott területek kialakítása esetén a KVSZ - megállapodás alapján - a keretövezetben meghatározott szintterületi mutató értékét 0,5-del növelheti.
(5) A keretövezetben a 17. § elõírásainak figyelembevételével legfeljebb
a) 15 000 m2,
b) 300 m-es körzetben kötöttpályás tömegközlekedési kapcsolat megléte esetén 20 000 m2
kereskedelmi célú bruttó szintterületû épület helyezhetõ el.
(6) A keretövezetben megengedett épületeken kívül azokat kiszolgáló vagy kiegészítõ funkciójú önálló épület is elhelyezhetõ, a földszintes jármûtároló kivételével.
(7) Új épület elhelyezése esetén a parkolás telken belül, zártsorú beépítési mód szerint elhelyezhetõ épületek esetében a terepszint alatt oldandó meg a 6. § elõírásainak figyelembevételével.
(8) A KSZT az építménymagasság értékeit a környezõ tervezett beépítés alapján határozza meg a 8. § figyelembevételével.
(9) Kialakult állapot esetében a környezet beépítési mértékét is figyelembe vevõ szabályozási paramétereket KSZT-ben kell meghatározni.
(10) A keretövezet általános szabályozási határértékeitõl eltérni csak a következõk szerint lehet:
a) zártsorú, illetõleg vegyes beépítésû intézményterületen speciális építési övezet meghatározásával, kizárólag kulturális és kereskedelmi létesítmények céljára megengedhetõ az épület minden szintjére vonatkozó 100%-os beépítés, ha közhasználat céljára átadásra kerül a földszinti terület legalább 20%-a, mely közvetlenül a közterülethez kapcsolódik, de a keretövezet további általános szabályozási mutatói nem léphetõk túl;
b) zártsorú beépítési mód esetén KSZT alapján a beépítés mértéke a földszinten és az elsõ emeleti szinten elérheti a 100%-ot, ha ezeken a szinteken intézmény, közintézmény vagy jármûtároló kerül kialakításra, de az e feletti emeletek szintenkénti bruttó alapterülete és a telek területének aránya nem lehet 80%-nál nagyobb, de a keretövezet további általános szabályozási mutatói ebben az esetben sem léphetõk túl;
c) vegyes, illetõleg zártsorú beépítési mód szerint meghatározott építési övezetek esetében a beépítés mértékét a KSZT határozza meg;
d) sportlétesítmények, piacok, vásárcsarnokok területét önálló építési övezetbe kell sorolni, melyek esetében a 11. számú táblázatot figyelmen kívül lehet hagyni, a beépítés paramétereit KSZT határozza meg.
(11) A keretövezet területén az építési övezeteket - a (9)-(10) bekezdésben és az 1. § (9)-(10) bekezdésben foglalt eltérésekkel - a 11. számú táblázat keretszabályozási határértékeinek figyelembevételével kell meghatározni.
11. számú táblázat
a KVSZ-ben az építési övezet képzésénél
az építési telekre meghatározható az épületre meghatározható
I legkisebb legnagyobb legnagyobb megengedett legkisebb legkisebb
megengedett
legnagyobb
megengedett
paraméter típusa területe beépítési
mértéke
szintterületi
mutatója
zöldfelületi
mértéke
építménymagassága
m2 % m2/m2 % m m
általános határértékek
általános határértékek
-

-

-

3,0

35

-

-
engedményes határértékek
zártsorú
beépítés
esetén


-


-


-


4,5


20


-


-
IZ Jelentõs zöldfelületû intézményterületek
41. § (1) A keretövezet a vegyes területek szabadon álló beépítési mód szerint beépíthetõ:
a) jelentõs zöldfelületet igénylõ intézmények elhelyezésére szolgáló része, illetve
b) olyan intézményi épületek elhelyezésére alkalmas terület, amely a városszerkezetben való elhelyezkedése miatt jelentõs zöldfelület kialakítását, megõrzését vagy biztosítását igényli.
(2) A keretövezet területén építési telket, építési területet kialakítani és azokon új építményt elhelyezni csak KSZT alapján és a keretövezeti, építési övezeti elõírásoknak megfelelõen szabad.
(3) A keretövezet területén nem helyezhetõ el:
a) 1500 m2-t meghaladó bruttó szintterületû kereskedelmi célú épület,
b) nagykereskedelmi létesítmény,
c) üzemanyagtöltõ állomás.
(4) Olyan IZ keretövezetbe tartozó területeken, amelyek a BVKSZ 5. számú mellékletének A) pontjában felsorolt kiemelt közparkok, vagy a dunai szigetek (a Csepel-sziget kivételével) területeire esnek, lakásfunkciót is megengedõ építési övezetet nem lehet kijelölni.
(5) Új épület elhelyezése esetén a parkolást telken belül:
a) a terepszinten fásított parkolóban vagy
b) a terepszint alatt, vagy
c) az épületben kell megoldani.
(6) A keretövezet egybefüggõ területén - kivéve lakásfunkció elhelyezése esetén - megengedhetõ a tömbök vagy telkek kialakításánál intézményi építési övezet és a közkert vagy közpark övezetek együttes alkalmazása is, amennyiben az eredeti, egybefüggõ területre vonatkozóan a keretövezet általános keretszabályozási határértékei betarthatók.
(7) A sportolás és a strandfürdõk létesítményei számára önálló építési övezetet kell meghatározni, amelyek szabályozási határértékeit KSZT-ben kell rögzíteni a 12. számú táblázat figyelembevételével.
(8) A keretövezet általános határértékeitõl eltérni csak meglévõ sportterületek átépítésekor, bõvítésekor lehet, amely esetben a beépítés paramétereit KSZT határozhatja meg.
(9) A keretövezet területén a lakásépítést is lehetõvé tevõ építési övezetekben a beépítés mértékét és a szintterületi mutatót a környezetben elhelyezkedõ lakóterületek átlagos beépítési mértékén és szintterületi mutatóján belül kell meghatározni, de ebben az esetben sem haladhatja meg az intenzív kertvárosias beépítés legnagyobb megengedett beépítési mértékét, 25%-ot, és a szintterületi mutatóját, az 1 m2/m2-t.
(10) A keretövezet területén az építési övezeteket a (4), (7), (8), (9) bekezdésekben és az 1. § (9)-(10) bekezdésben foglalt eltérésekkel - a 12. számú táblázat keretszabályozási határértékeinek figyelembevételével - kell meghatározni.
12. számú táblázat
a KVSZ-ben az építési övezet képzésénél
az építési telekre meghatározható az épületre meghatározható
IZ legkisebb legnagyobb legnagyobb megengedett legkisebb legkisebb
megengedett
legnagyobb
megengedett
paraméter típusa területe beépítési mértéke szintterületi mutatója zöldfelületi mértéke építmény magassága
m2 % m2/m2 % m m
általános határértékek
általános határértékek - - 35 2,4 50 - -
lakás-
funkció elhelyezése esetén
- - 25 1 50 - -
Gazdasági: Ipari és munkahelyi területek (IP, M, MZ) általános elõírásai
Funkció, építmények
42. § (1) A gazdasági területek elsõsorban gazdasági célú épületek elhelyezésére szolgálnak.
(2) A gazdasági területeken belül megkülönböztethetõk:
a) kereskedelmi, szolgáltató területek, amelyek
aa) munkahelyi (M) keretövezetre,
ab) jelentõs zöldfelületû munkahelyi (MZ) keretövezetre,
tagolhatók, valamint
b) iparterületek (IP) keretövezet.
(3) A gazdasági területeken:
a) ipari építmények,
b) raktározás építményei,
c) energiatermelõ és átalakító építmények,
valamint a gazdasági tevékenységet kiszolgáló:
d) irodai épületek, intézményi épületek,
e) üzemanyagtöltõ építmények,
f) közlekedési és szállítási építmények,
g) kereskedelmi építmények
helyezhetõk el.
(4) A gazdasági területeken a (3) bekezdés szerinti építményeken kívül a keretövezetben meghatározott feltételek mellett egyéb építmények és épületek is elhelyezhetõk.
(5) A gazdasági területeken új lakóépületet, valamint nem a fõ rendeltetést szolgáló:
a) új, önálló egészségügyi létesítményeket,
b) önálló alapfokú gyermekintézményt,
c) olyan létesítményt, melynek környezetterhelési határértékei a keretövezeti határértékeknél szigorúbbak
elhelyezni nem lehet.
(6) A gazdasági területeken meglévõ lakóépület esetében annak jókarbantartása, átalakítása, tetõtérbeépítése megengedhetõ, amennyiben a KSZT az épületet nem ítéli bontásra vagy a meglévõ lakóépület bontását csak új épület elhelyezése esetén rendeli el, de új lakásegység nem alakítható ki.
(7) A gazdasági területeken melléképítmény elhelyezhetõ.
Tömb- és telekalakítás
43. § (1) A gazdasági területeken építési telket, építési területet kialakítani és azokon új építményt elhelyezni, valamint az eredeti rendeltetés szerinti használatot megváltoztatni, átalakítani, illetõleg a meglévõ épületeket jelentõs mértékben bõvíteni csak KSZT alapján lehet.
(2) A gazdasági területeken a telekméretek a már kialakult tömbökben eltérhetnek a keretövezet elõírt telekméreteitõl, de új telket kialakítani, telket megosztani csak az elõírt telekméretnek megfelelõen lehet, kivéve ha a keretövezeti elõírások másként nem rendelkeznek.
Infrastruktúra, környezetvédelem
44. § (1) A gazdasági területeken építési telket kialakítani és azokon vagy meglévõ telken új épületet elhelyezni csak teljesen közmûvesített építési telken lehet.
(2) Új ipari létesítmény elhelyezéséhez a KSZT keretein túl elõzetes környezetvédelmi hatástanulmány készítése szükséges.
(3) Új ipari létesítmény elhelyezése esetén, ha a technológia igényli, az üzembe helyezéssel egy idõben a szennyvizek egyedi elõtisztításáról gondoskodni kell.
Meglévõ és üzemelõ ipari tevékenység esetében, ha a technológia megkívánja az egyedi szennyvíz-elõtisztító létesítését, az ágazatilag meghatározott türelmi idõvel azt elõ kell írni.
IP Iparterületek
45. § (1) A keretövezet az iparterületek elsõdlegesen védõtávolságot igénylõ termelõ technológiák elhelyezésére, illetve veszélyes anyagokat tároló tevékenységhez szükséges építmények, telepek, továbbá az ipari tevékenységet kiszolgáló és ellátó egyéb építmények, valamint a jelentõsebb energiatermelõ létesítmények elhelyezésére szolgáló része.
(2) Szabadonálló beépítésnél 10 000 m2 telekméret felett a kötelezõ zöldfelület egy részét a telekhatár mentén - az elõkert kivételével -, minimum 10 m-es szélességben háromszintes növényállománnyal kell kialakítani.
(3) A keretövezet területén az FSZKT-ben meghatározott, az energiatermelés létesítményeinek elhelyezésére szolgáló IP-ET jelû, célzott területfelhasználási módú területeken az építési övezet meghatározásánál, kizárólag a következõ létesítmények és építmények elhelyezését kell biztosítani:
a) erõmû,
b) fûtõmû,
c) hulladékhasznosító-mû nem veszélyes hulladékok számára,
valamint a tevékenységhez szorosan kötõdõ, azt kiszolgáló:
a) szolgálati lakás,
b) iroda,
c) raktár,
d) jármûtároló.
(4) A (3) bekezdésben meghatározott célzott területfelhasználási mód esetén a beépítés mértéke elérheti a 45%-ot.
(5) A keretövezet területén az építési övezeteket - a (4) bekezdésben és az 1. § (9)-(10) bekezdésben foglalt eltérésekkel - a 13. számú táblázat keretszabályozási határértékeinek figyelembevételével kell meghatározni.
13. számú táblázat
a KVSZ-ben az építési övezet képzésénél
az építési telekre meghatározható az épületre meghatározható
IP legkisebb legnagyobb legnagyobb megengedett legkisebb legkisebb
megengedett
legnagyobb
megengedett
paraméter típusa területe beépítési
mértéke
szintterületi
mutatója
zöldfelületi
mértéke
építménymagassága
m2 % m2/m2 % m m
általános határértékek
általános határértékek
-

-

35

2,4

25

-

-
M Munkahelyi területek
46. § (1) A keretövezet területe elsõsorban:
a) védõtávolságot nem igénylõ üzemi jellegû tevékenységhez, raktározáshoz szükséges építmények,
b) egyéb kereskedelmi, szolgáltató és ellátó építmények
elhelyezésére szolgál.
(2) A keretövezet területén a gazdasági területeken megengedett építmények, illetõleg épületek közül a nem jelentõs zavaró hatású gazdasági tevékenységi célú épületek, valamint:
a) a kereskedelem építményei,
b) ellátó, szolgáltató építmények,
c) a kutatás, fejlesztés építményei,
d) parkolóházak,
e) üzemanyagtöltõ, autómosó építményei
helyezhetõk el.
(3) Amennyiben a keretövezet területén, illetve környezetében teljesülnek a keretövezetre vonatkozó határértékek, valamint az ipari funkció korábbi zavaró környezeti hatása, illetve a terület szennyezettsége megszûnt, a keretövezetekben:
a) legfeljebb 15 000 m2, 300 m-es körzetben kötöttpályás tömegközlekedési kapcsolat megléte esetén és az 1. számú melléklet 4. pont szerinti elõvárosi zóna területén 20 000 m2 bruttó szintterületû önálló kiskereskedelmi, raktárkereskedelmi létesítmény,
b) önálló intézményi épület,
c) önálló irodai épület,
d) bemutatóterem,
e) szolgáltató épület,
f) szálláshely-szolgáltató épület
is elhelyezhetõ.
(4) A keretövezetben meglévõ és mûködõ ipari termelõ tevékenység esetén csak olyan fejlesztés, átalakítás, használati mód változás vagy bõvítés engedhetõ meg, mely a terület környezeti terhelését csökkenti vagy nem növeli.
(5) A már meglévõ lakóépület pótlására csak a (3) bekezdésben foglalt feltételek teljesülése esetén kerülhet sor.
(6) A keretövezetben:
a) zártsorú,
b) szabadonálló
beépítési mód szerint lehet épületet elhelyezni.
(7) Az építménymagasságot a KSZT határozza meg, mely nem lépheti túl:
a) általános esetben a 27 m-t,
b) hegyvidéki területeken a 16 m-t.
(8) Szabadonálló beépítésnél 10 000 m2 telekméret felett a kötelezõ zöldfelület egy részét a telekhatár mentén - az elõkert kivételével -, minimum 10 m-es szélességben egybefüggõen kell kialakítani.
(9) Meglévõ és még üzemelõ bányaterületek számára önálló övezet létrehozása kötelezõ.
(10) Már meglévõ, kialakult ipari területen speciális engedményes építési övezet határozható meg a következõ feltételek együttes teljesülése mellett:
a) ha azt az FSZKT lehetõvé teszi és
b) ha a meglévõ beépítés mértéke a 45%-ot meghaladja.
(11) Amennyiben a telken védett épület vagy épületek állnak, és ezek beépítési mértéke meghaladja a 65%-ot, új beépítés nem helyezhetõ el. A telekméretet és a telek beépítésének szabályozási határértékeit ez esetben KSZT-ben kell meghatározni.
(12) A keretövezet területein a levegõtisztaság védelmének határértéke új létesítmény elhelyezésénél a védett I. kategóriára elõírtakat nem lépheti túl.
Meglévõ és üzemelõ ipari tevékenység esetében ezt a határértéket az ágazatilag meghatározott türelmi idõvel elõ kell írni.
(13) Átalakuló ipari területen a KVSZ elõírhatja az intézményi funkciók dominanciáját.
Ez esetben az engedményes határértékek akkor alkalmazhatók, ha az érintett átalakuló telektömb területén az építhetõ bruttó szintterület legalább kétharmada intézményi funkcióként kerül kialakításra.
(14) A keretövezet területén az építési övezeteket - a (10) bekezdésben és az 1. § (9)-(10) bekezdésben foglalt eltérésekkel - a 14. számú táblázat keretszabályozási határértékeinek figyelembevételével kell meghatározni.
14. számú táblázat
a KVSZ-ben az építési övezet képzésénél
az építési telekre meghatározható az épületre meghatározható
M legkisebb legnagyobb legnagyobb megengedett legkisebb legkisebb
megengedett
legnagyobb
megengedett
paraméter típusa területe beépítési
mértéke
szintterületi
mutatója
zöldfelületi
mértéke
építménymagassága
m2 % m2/m2 % m m
általános határértékek
általános határértékek
1500

-

-

2,4

25

-

-
engedményes határértékek
átalakuló
munkahelyi
terület
engedményei
intézményi
dominancia
esetén






-






-






-






3






20






-






-
FSZKT által
meghatá-
rozott
területen,
kialakult
állapot esetén





-





-





-





3,0





10





-





-
MZ Jelentõs zöldfelületû munkahelyi területek
47. § (1) A keretövezet elsõsorban a szabadonálló beépítésû, védõtávolságot nem igénylõ üzemi jellegû tevékenységhez, raktározáshoz szükséges építmények, egyéb szolgáltató és ellátó építmények elhelyezésére szolgál, jelentõs nagyságú zöldfelület kialakítása mellett.
(2) A keretövezet területén a gazdasági területeken megengedett építmények, illetõleg épületek közül a nem jelentõs zavaró hatású gazdasági tevékenységi célú épületek, valamint:
a) a kereskedelem építményei,
b) ellátó, szolgáltató építmények,
c) a kutatás, fejlesztés építményei,
d) parkolóházak,
e) üzemanyagtöltõ, autómosó építményei
helyezhetõk el.
(3) Amennyiben a keretövezet területén, illetve környezetében teljesülnek a keretövezetre vonatkozó határértékek, valamint az ipari funkció korábbi zavaró környezeti hatása, illetve a terület szennyezettsége megszûnt, a keretövezetekben:
a) önálló kiskereskedelmi, raktárkereskedelmi létesítmény maximum 15 000 m2 bruttó hasznos szintterülettel,
b) önálló intézményi épület,
c) önálló irodai épület,
d) bemutatóterem,
e) szolgáltató épület,
f) szálláshely-szolgáltató épület
is elhelyezhetõ.
(4) A keretövezetben meglévõ és mûködõ ipari, termelõ tevékenység esetén csak olyan fejlesztés, átalakítás, használati mód változás vagy bõvítés engedhetõ meg, amely a terület környezeti terhelését csökkenti vagy nem növeli.
(5) A kötelezõ zöldfelület legalább 1/3-át egybefüggõen kell kialakítani. A kötelezõ zöldfelület egy részét a telekhatár mentén - az elõkert kivételével - egybefüggõen, háromszintes növényállománnyal kell kialakítani és fenntartani.
(6) 10 ha-nál nagyobb, egybefüggõ területû MZ keretövezet esetén megengedhetõ a tömbök vagy telkek kialakításánál a munkahelyi terület számára kialakított építési övezet és a zöldterületi vagy erdõterületi övezetek együttes használata is, amennyiben az eredeti, egybefüggõ területre vonatkozóan a keretövezet általános határértékei betarthatók.
(7) A keretövezet területein a levegõtisztaság védelmének határértéke új létesítmény elhelyezésénél a védett I. kategóriára elõírtakat nem lépheti túl. Meglévõ és üzemelõ ipari tevékenység esetében ezt a határértéket az ágazatilag meghatározott türelmi idõvel elõ kell írni.
(8) A keretövezet területén az építési övezeteket a 15. számú táblázat keretszabályozási határértékeinek figyelembevételével kell meghatározni.
15. számú táblázat
a KVSZ-ben az építési övezet képzésénél
az építési telekre meghatározható az épületre meghatározható
MZ legkisebb legnagyobb legnagyobb megengedett legkisebb legkisebb
megengedett
legnagyobb
megengedett
paraméter típusa területe beépítési
mértéke
szintterületi
mutatója
zöldfelületi
mértéke
építménymagassága
m2 % m2/m2 % m m
általános határértékek
általános határértékek
-

-

35

-

35

-

-
Ü Üdülõterületek
48. § (1) A keretövezet területe elsõsorban szabadonálló beépítési módú üdülõépületek elhelyezésére szolgál, melyek lehetnek:
a) üdülõházas,
b) hétvégiházas
üdülõterületek.
(2) A fõváros közigazgatási területén e rendelet hatálybalépése után csak üdülõházas terület céljára jelölhetõ ki üdülõterület.
(3) A keretövezet területén:
a) üdülõépület,
b) szálláshely-szolgáltató épületek közül a kereskedelmi szálláshelyek épületei,
c) üdülõtábor,
d) kemping,
e) sportépítmény,
f) olyan intézmény, amely az üdülõfunkciót nem zavarja és terhelése nem lépi túl az üdülõterület környezetterhelési határértékeit,
g) az üdülõterület ellátását szolgáló, maximum 500 m2 kereskedelmi célú bruttó szintterületû épület helyezhetõ el.
(4) A keretövezet területén:
a) új lakóépületet,
b) önálló ipari, kisipari létesítményt,
c) önálló raktárépületet,
d) önálló irodaházat,
e) nagykereskedelmi létesítményt,
f) üzemanyagtöltõ állomást, kocsimosót
elhelyezni, meglévõ épület használati módját e célra megváltoztatni nem lehet.
(5) A keretövezet területén csak teljes közmûvesítettség esetén lehet épületet elhelyezni.
(6) Új telektömb kialakításánál a tömb hossza nem lehet nagyobb 150 m-nél, vagy az újonnan kialakított tömbön 150 m-enként a gyalogos átközlekedést biztosítani kell.
(7) A 2000 m2-nél nagyobb területû telek esetén a beépítési mérték (beépítési százalék és épület bruttó szintterület) számításánál a telek többletterületének csak 50%-a vehetõ figyelembe.
(8) A legkisebb zöldfelület számításába a vízmedencék vízfelületének fele beszámítható.
(9) Sportpálya kialakítása esetében az elõírt legkisebb zöldfelület mértéke 20%-kal csökkenthetõ.
(10) A jármûvek telken belül:
a) fásított parkolóban vagy
b) a fõ rendeltetést szolgáló épületben, vagy
c) terepszint alatti építményben
helyezhetõk el.
(11) A keretövezet területén 3,5 t önsúlynál nehezebb tehergépjármûvek számára parkoló vagy jármûtároló nem helyezhetõ el.
(12) A keretövezetben a melléképítmények közül:
a) közmûbecsatlakozási mûtárgy,
b) közmûpótló mûtárgy,
c) hulladéktartály-tároló,
d) kerti építmény,
e) kerti víz- és fürdõmedence,
f) napkollektor,
g) kerti épített tûzrakóhely,
h) kerti lugas, továbbá lábon álló kerti tetõ legfeljebb 20 m2-es vízszintes vetülettel,
i) terepszint alatti folyadék- és gáztároló,
j) kerti szabadlépcsõ (tereplépcsõ) és lejtõ,
k) zászlótartó oszlop
helyezhetõ el.
(13) A keretövezet Duna mentén kijelölt területein az építési övezetek meghatározásánál a következõket kell figyelembe venni:
a) több üdülõegységes üdülõépületek, sportlétesítmények, továbbá kemping és üdülõtábor elhelyezésének lehetõségét biztosítani kell,
b) az építési övezet területén építési telket, építési területet kialakítani, azokon új építményt elhelyezni, meglévõ épületeket bõvíteni, azok használati módját megváltoztatni csak KSZT alapján szabad,
c) az árvízvédelemmel még nem vagy nem teljeskörûen biztosított területeken az épületek elsõ használati szintjét a mértékadó árvízszint feletti magasságban kell kialakítani,
d) a keretövezetben a fõ rendeltetésnek megfelelõ épületen kívül önálló funkciójú épületként csak a terület rendeltetését szolgáló és a fenntartásához szükséges kiegészítõ vagy kiszolgáló funkciójú tárolóépület létesíthetõ,
e) a part menti, valamint a Duna-parti közterületre nézõ építési telkeken a Dunával párhuzamos épülethomlokzat hossza legfeljebb 20 m lehet,
f) az építési telkek beépítésével egyidejûleg gondoskodni kell a telek zöldfelületének kialakításáról oly módon, hogy - a meglévõ faállományt is figyelembe véve - a teljes telekterület minden 100 m2-e után legalább egy környezettûrõ, nagy lombkoronát növelõ fa legyen a telken.
(14) A keretövezet hegyvidéki területein csak hétvégiházas építési övezet alakítható ki, melyek meghatározásánál a következõket kell figyelembe venni:
a) a keretövezet telkeinek az elõírt telekterület háromszorosánál kisebb telkein a keretövezetben megengedett épületek közül csak egy hétvégi ház helyezhetõ el,
b) a hegyvidéki üdülõterületek telkein maximum 2 üdülõegységes hétvégi házak létesíthetõk,
c) a fõ rendeltetést kiszolgáló, illetve kiegészítõ funkciójú önálló épület - a jármûtároló építményei kivételével - nem létesíthetõ,
d) a területen csak a terület ellátását szolgáló, annak rendeltetését nem zavaró kereskedelmi és ellátó, vendéglátó létesítmények épületei, valamint sportépítmények helyezhetõk el.
(15) A keretövezet területén az építési övezeteket - a (8)-(9) bekezdésben foglalt eltérésekkel - a 16. számú táblázat keretszabályozási határértékeinek figyelembevételével kell meghatározni.
16. számú táblázat
a KVSZ-ben az építési övezet képzésénél
az építési telekre meghatározható az épületre meghatározható
Ü legkisebb legnagyobb legnagyobb megengedett legkisebb legkisebb
megengedett
legnagyobb
megengedett
paraméter típusa területe beépítési
mértéke
szintterületi
mutatója
zöldfelületi
mértéke
építménymagassága
m2 % m2/m2 % m m
általános határértékei
általános
határérték
HÉTVÉGI-
HÁZAS



720



-



10



0,15



75



-



-
Dunaparti
engedmények
ÜDÜLÕ-
HÁZAS



2000



-



20



0,6



60



3,0



11
K Különleges területek
49. § (1) A keretövezetbe tartoznak azok a beépítésre szánt különleges rendeltetésû területfelhasználási egységek, melyek a rajtuk elhelyezendõ építmények különlegessége miatt más keretövezetbe nem sorolhatók.
(2) A különleges területek az FSZKT-ben területileg lehatárolt célzott területfelhasználási módjaik szerint:
a) honvédségi területek K-HT,
b) jelentõs egészségügyi létesítmények területei K-EÜ,
c) tematikus intézményparkok területei K-TP,
d) városi jelentõségû, kiemelt sportterületek K-SP,
e) különösen nagyterületû kereskedelmi és szolgáltatási területek K-BK1,
f) nagyterületû kereskedelmi és szolgáltatási területek K-BK2.
(3) A keretövezet területén általában szabadonálló beépítési mód szerint lehet épületet elhelyezni, de ha a környezõ beépítés indokolja, megengedhetõ a zártsorú beépítési mód is.
(4) A keretövezet területén építési telket, építési területet kialakítani és azokon új építményt elhelyezni csak környezeti hatástanulmány alapján, KSZT szerint lehet.
(5) Szabadonálló beépítésnél 10 000 m2 telekméret felett a kötelezõ zöldfelület egy részét a telekhatár mentén - az elõkert kivételével - minimum 10 m2-es szélességben, egybefüggõen kell kialakítani. Amennyiben a telek méretei csak 10,0 m-nél kisebb zöldsáv létesítését teszik lehetõvé, háromszintes növényállomány kialakítása szükséges.
(6) A keretövezet területén a célzott területfelhasználásnak megfelelõ melléképítmények helyezhetõk el.
(7) A keretövezetben épület csak teljesen közmûvesített építési telken építhetõ.
(8) A keretövezet területén az építési övezeteket a 17. számú táblázat alkalmazásával kell meghatározni, a keretövezeti és a célzott területfelhasználási módok elõírásainak együttes figyelembevételével. Ha nem került rögzítésre a megengedett legnagyobb vagy legkisebb szabályozási mutató értéke, akkor azt a KVSZ-ben, illetve a KSZT-ben kell rögzíteni.
17. számú táblázat
A célzott területfelhasználási módú területek elõírásai
A.
K-HT
HONVÉDSÉGI TERÜLETEK
a) A terület a honvédelmi létesítmények, illetve az azokhoz tartozó szálláshely-szolgáltató épületek, valamint a terület rendeltetésszerû használatát szolgáló intézmények, irodaházak elhelyezésére szolgál.
b) Kialakult állapot esetében a szabályozási határértékeket KSZT határozza meg.
c) Új létesítmény kialakítása esetében:
ca) a beépítettség nem lehet nagyobb 45%-nál,
cb) a szintterületi mutató 2,5-nél,
cc) a legkisebb zöldfelület mértéke pedig nem lehet kevesebb 35%-nál.
B.
K-EÜ
JELENTÕS EGÉSZSÉGÜGYI LÉTESÍTMÉNYEK TERÜLETEI
a) A terület az egészségügyi létesítmények, kórházak, szanatóriumok elhelyezésére szolgál, melyen a rendeltetésnek megfelelõ kiegészítõ és kiszolgáló funkciójú épületek helyezhetõk el.
b) Kialakult állapot esetében a szabályozási határértékeket KSZT határozza meg.
c) A telkek további osztása, illetve a telken további beépítés csak az alaprendeltetés és az azt kiegészítõ vagy kiszolgáló, illetõleg ahhoz kapcsolódó funkciók elhelyezése érdekében engedhetõ meg.
d) Új létesítmény kialakítása esetében:
da) a beépítettség nem lehet nagyobb 35%-nál,
db) a szintterületi mutató 2,5-nél,
dc) a legkisebb zöldfelület mértéke pedig nem lehet kevesebb 40%-nál.
e) Helyi szennyvíz-elõtisztítás a tevékenység jellegétõl függõen elõírható.
C.
K-TP
TEMATIKUS INTÉZMÉNYPARKOK TERÜLETEI
a) A terület különbözõ vásárok, kiállítások, kongresszusi központok, szabadtéri bemutatók, szabadidõparkok elhelyezésére szolgál, melyen a rendeltetésnek megfelelõ kiegészítõ és kiszolgáló funkciójú épületek helyezhetõk el.
b) Kialakult állapot esetében a szabályozási határértékeket KSZT határozza meg.
c) Új létesítmény kialakítása esetében:
ca) a beépítettség nem lehet nagyobb 35%-nál,
cb) a szintterületi mutató 2,5-nél,
cc) a legkisebb zöldfelület mértéke pedig nem lehet kevesebb 30%-nál.
D.
K-SP
VÁROSI JELENTÕSÉGÛ KIEMELT SPORTTERÜLETEK
a) A terület sportlétesítmények elhelyezésére szolgál.
b) Meglévõ beépítés esetében a szabályozási határértékeket KSZT határozza meg.
c) Új létesítmény kialakítása esetében:
ca) a beépítettség nem lehet nagyobb 35%-nál,
cb) a legkisebb zöldfelület mértéke pedig nem lehet kevesebb 20%-nál.
d) A területen
da) sportépítmények,
db) sportépítmények kiszolgáló létesítményei,
dc) szálláshely-szolgáltató építmények,
dd) a területet használók ellátását szolgáló vendéglátás építményei,
de) szolgálati lakás,
df) a terület fenntartásához szükséges tárolásra alkalmas építmények
helyezhetõk el.
e) A területen nem helyezhetõ el a sportolási tevékenységet zavaró egyéb funkció, különösen:
ea) kereskedelmi építmény,
eb) ipari építmény.
f) A területen telekalakítás, új sportlétesítmény kialakítása, meglévõ bõvítése, egyes építményeinek, épületeinek használati mód változása csak KSZT alapján lehetséges.
g) A parkolás telken belül biztosítandó fásított parkolóban, vagy mélygarázsban. Ha ez a kialakult állapot miatt nem lehetséges, közterületen vagy 500 m-es közelségû telken vagy parkolóházban is biztosítható a gépkocsik elhelyezése.
E.
K-BK1
KÜLÖNÖSEN NAGYTERÜLETÛ KERESKEDELMI ÉS SZOLGÁLTATÁSI TERÜLETEK
a) Ide tartoznak a különösen nagyterületû, közvetlen autópálya-kapcsolattal rendelkezõ, több mint 20 000 m2 bruttó kereskedelmi szintterületû bevásárlóközpontok területei.
b) A fõváros közigazgatási területén e rendelet hatálybalépését követõen K-BK1 célzott területfelhasználási módú terület céljára új területet kijelölni nem lehet.
c) Új létesítmény kialakítása esetében:
ca) a beépítettség nem lehet nagyobb 25%-nál,
cb) a szintterületi mutató 1,0-nél,
cc) a legkisebb zöldfelület mértéke pedig nem lehet kevesebb 30%-nál.
d) A bevásárlóközpontok elhelyezhetõségét komplex környezeti hatásvizsgálattal kell indokolni a KSZT készítését megelõzõen, különös tekintettel a közlekedési eredetû hatásokra.
e) Szabadonálló beépítés esetén:
ea) a telekhatár mentén - az elõkert kivételével - legalább 10,0 m szélességben zöldsávot kell kialakítani háromszintes növényállománnyal,
eb) a kialakítandó parkolóknak maximum a fele helyezhetõ el a fõforgalmi út felõli közterületi telekhatár és az épület között,
ec) a parkolókat fásított parkolóként úgy kell kialakítani, hogy legalább 4 parkoló-férõhelyenként 1 db lombos fát kell ültetni,
f) A területen az épületek használatbavételi engedélyét KSZT által elõírt, szükséges forgalmi rendezések és beavatkozások, illetve közmûfejlesztések megvalósulásához kell kötni.
F.
K-BK2
NAGYTERÜLETÛ KERESKEDELMI ÉS SZOLGÁLTATÁSI TERÜLETEK
a) A területbe tartoznak az egyéb keretövezet területén nem elhelyezhetõ, a 17. § szerinti mértéknél nagyobb, általában városközponti, intézményi vagy munkahelyi keretövezet szomszédságában létesíthetõ kereskedelmi központok, bevásárlóközpontok létesítményei.
b) Kialakult állapot esetében a szabályozási határértékeket KSZT határozza meg.
c) A bevásárlóközpontok elhelyezhetõségét komplex környezeti hatásvizsgálattal kell indokolni a KSZT készítését megelõzõen, különös tekintettel a közlekedési eredetû hatásokra.
d) Szabadonálló beépítés esetén:
da) a bevásárlóközpont építménymagassága a környezetében meghatározó építési övezet(ek) paramétereihez illeszkedjen,
db) a telekhatár mentén - az elõkert kivételével - legalább 10,0 m szélességben zöldsávot kell kialakítani háromszintes növényállománnyal, mely az f) 3b. jelû átmeneti zóna területén figyelmen kívül hagyható,
dc) a parkolókat fásított parkolóként úgy kell kialakítani, hogy legalább 4 parkolóférõhelyenként 1 db lombos fát kell ültetni,
dd) a területen az épületek használatbavételét a KSZT által elõírt szükséges forgalmi rendezések és beavatkozások megvalósulásához kell kötni.
e) Zártsorú beépítés esetén:
ea) a bevásárlóközpont építménymagassága a környezetében meghatározó keretövezet paramétereihez illeszkedjen, illetõleg tartsa meg a KVSZ szerinti általános illeszkedés követelményeit,
eb) a parkolás csak terepszint alatt oldható meg vagy a bevásárlóközpont részeként kialakított parkolóházban.
f) A területen elhelyezhetõ létesítmények térségi megkötései az 1. számú mellékletben lehatárolt területeken a következõk:
2. jelû belsõ zóna területén:
a) Legfeljebb 20 000 m2 kereskedelmi célú bruttó szintterületû létesítmény építhetõ, mely 5000 m2-rel növelhetõ ha a létesítmény 300 m-es körzetében metróállomás van.
b) A parkolóférõhelyek száma nem lehet nagyobb az OTÉK-ban elõírtnál.
3/a. jelû átmeneti zóna területén:
a) Ha a telek 500 m-es térségében kötöttpályás tömegközlekedési kapcsolat biztosított legfeljebb 30 000 m2 kereskedelmi célú bruttó szintterületû létesítmény építhetõ, mely 5000 m2-rel növelhetõ, amennyiben a létesítmény 300 m-es körzetében metróállomás van.
b) A parkolóférõhelyek száma nem lehet nagyobb az OTÉK-ban elõírtnál és a parkolóférõhelyek számának csak 2/3-át lehet felszíni parkolóként kialakítani.
c) A kötelezõ zöldfelület legalább 1/3-át egybefüggõen kell kialakítani és fenntartani.
3/b. jelû átmeneti zóna területén:
a) Ha a telek 1000 m-es térségében kötöttpályás tömegközlekedési kapcsolat biztosított legfeljebb 35 000 m2 kereskedelmi célú bruttó szintterületû létesítmény építhetõ, mely 5000 m2-rel növelhetõ, amennyiben a létesítmény 400 m-es körzetében metróállomás van.
b) A kötelezõ zöldfelület legalább 1/3-át egybefüggõen kell kialakítani.
4. jelû elõvárosi zóna területén:
a) Legfeljebb 25 000 m2 kereskedelmi célú bruttó szintterületû létesítmény építhetõ.
b) A parkolóférõhelyek száma meghaladhatja az OTÉK-ban elõírtakat, de a felszínen egybefüggõen legfeljebb 500 parkolóférõhelyet lehet kialakítani, melynek legfeljebb a fele helyezhetõ el a fõforgalmi út felõli közterületi telekhatár és az épület közötti elõkertben.
c) A kötelezõ zöldterület legalább 1/3-át egybefüggõen kell kialakítani.
KV Különleges városüzemeltetési területek
50. § (1) A keretövezetbe tartoznak azok a beépítésre szánt különleges rendeltetésû területfelhasználási egységek, melyek a fõváros városüzemeltetési létesítményei számára biztosítanak területet és a rajtuk elhelyezendõ építmények különlegessége miatt más keretövezetbe nem sorolhatók.
(2) A különleges városüzemeltetési területek az FSZKT-ben területileg lehatárolt célzott területfelhasználási módjaik szerint:
a) temetõterületek KV-TE,
b) a tömegközlekedés bázisterületei KV-TB,
c) logisztikai területek KV-LT,
d) különleges, intézményekkel vegyes közlekedési területek KV-IK,
e) hulladékkezelés területei KV-HU,
f) szennyvízkezelés területei KV-SZK,
g) energiaszolgáltatás területei KV-EN.
(3) A keretövezet területén általában szabadonálló beépítési mód szerint lehet épületet elhelyezni, de ha a környezõ beépítés indokolja, megengedhetõ a zártsorú beépítési mód is.
(4) A keretövezet területén építési telket, építési területet kialakítani és azokon új építményt elhelyezni csak környezeti hatástanulmány alapján, KSZT szerint lehet.
(5) Szabadonálló beépítésnél 10 000 m2 telekméret felett a kötelezõ zöldfelület egy részét a telekhatár mentén - az elõkert kivételével - minimum 10 m-es szélességben, egybefüggõen kell kialakítani. Amennyiben a telek méretei csak 10,0 m-nél kisebb zöldsáv kialakítását teszik lehetõvé, háromszintes növényállomány kialakítása szükséges.
(6) A keretövezet területén a célzott területfelhasználásnak megfelelõ építmények, épületek, melléképítmények és mûtárgyak helyezhetõk el.
(7) A keretövezet területén:
a) új lakóépületet,
b) olyan épületet, illetõleg létesítményt, melynek környezetterhelési határértékei a keretövezeti határértéknél szigorúbbak
elhelyezni nem lehet.
(8) Meglévõ lakóépület esetében annak jókarbantartása, átalakítása, tetõtér-beépítése megengedhetõ, amennyiben a KSZT az épületet nem jelöli bontásra vagy a meglévõ lakóépület bontását csak új épület elhelyezése esetén rendeli el, de új lakásegység nem alakítható ki.
(9) A keretövezetben épület csak teljesen közmûvesített építési telken építhetõ.
(10) A keretövezet területén az építési övezeteket a 18. számú táblázat alkalmazásával kell meghatározni, a keretövezeti és a célzott területfelhasználási módok elõírásainak együttes figyelembevételével.
Ha nem került rögzítésre a megengedett legnagyobb vagy legkisebb szabályozási mutató értéke, akkor azt a KVSZ-ben, illetve a KSZT-ben kell rögzíteni oly módon, hogy ezen értékek a létesítmények megvalósulását ne akadályozzák meg, illetõleg kedvezõtlenül ne befolyásolják.
18. számú táblázat
A célzott területfelhasználási módú területek elõírásai
A.
KV-TE
TEMETÕK TERÜLETEI
a) A terület a temetkezés célját szolgálja.
b) Kialakult állapot esetében a szabályozási határértékeket KSZT határozza meg.
c) Új létesítmény kialakítása esetében a legkisebb zöldfelület mértéke nem lehet kevesebb 70%-nál.
d) A területen a következõ építmények és épületek helyezhetõk el:
da) egyházi és világi kegyeleti épületek,
db) krematóriumok,
dc) temetkezés egyéb építményei,
dd) virág- és egyéb temetkezési, kegyeleti kellékek árusításához szükséges építmények,
de) szolgálati lakóépület,
df) a funkciót kiszolgáló egyéb építmények.
Az építési övezet területén más, a kegyeleti funkciót zavaró egyéb létesítmény nem helyezhetõ el.
e) A temetkezés lehetséges módját, illetõleg a lehetséges módok arányát a szakhatóságok határozzák meg.
f) Új temetõ kialakításához, meglévõ temetõ bõvítéséhez, átalakításához KSZT-t kell készíttetni.
g) Új temetõ kialakításakor a parkolás telken belül biztosítandó fásított parkolóban.
h) A temetõben annak minden 100 m2-e után legalább 1 nagykoronájú lombos fát kell telepíteni.
B.
KV-TB
TÖMEGKÖZLEKEDÉSI BÁZISTERÜLETEK
a) A terület kizárólag a tömegközlekedés jármûtelepei, karbantartó telepei elhelyezésére szolgál, a vasúti jármûtelepek kivételével.
b) Kialakult állapot esetében a szabályozási határértékeket KSZT határozza meg.
c) Új létesítmény kialakítása esetében:
ca) a beépítettség nem lehet nagyobb 45%-nál,
cb) az építési övezetben a terepszint alatti beépítés mértéke maximum 55% lehet - a metrólétesítmények kivételével,
cc) a legkisebb zöldfelület mértéke nem lehet kevesebb 10%-nál.
d) A területen építményt elhelyezni, építési telket kialakítani csak KSZT szerint lehet.
e) A területen, a közlekedési tevékenységgel összefüggõ építmények közül:
ea) szolgálati lakóépület,
eb) a tevékenységet kiszolgáló irodaház,
ec) a mûködtetéssel összefüggõ szolgáltatások építményei,
ed) egyéb építmények (jármûtároló, karbantartó mûhely stb.) helyezhetõk el.
f) Már meglévõ, kialakított terület esetében 5%-os zöldfelületi minimum is elegendõ. A telekhatárok mentén legalább 5,0 m-es zöldsávot kell kialakítani háromszintes növényállomány telepítésével.
C.
KV-LT
LOGISZTIKAI TERÜLETEK
a) A terület a vegyes rendeltetésû közlekedési, szállítási, raktározási és nem termelõ ipari funkciók épületeinek és építményeinek elhelyezésére szolgál.
b) Kialakult állapot esetében a szabályozási határértékeket KSZT határozza meg.
c) Új létesítmény kialakítása esetében:
ca) a legkisebb telekméret legalább 3 ha,
cb) a beépítettség nem lehet nagyobb 50%-nál,
cc) a legkisebb zöldfelület mértéke nem lehet kevesebb 20%-nál.
d) A területen
da) közlekedési,
db) szállítási,
dc) raktározási,
valamint a terület mûködtetéséhez szükséges:
dd) irodaházak,
de) a területet használók számára szolgálati szálláshely-szolgáltató
épületek és építmények helyezhetõk el.
e) A területen:
ea) védõtávolságot igénylõ ipari termelés,
eb) kiskereskedelem,
ec) veszélyes hulladékfeldolgozás
nem engedhetõ meg.
f) Kikötõvel kombinált területen, Duna menti partszakaszokon a kötelezõ szakaszosan kialakítható parti zöldsávot KSZT-ben ki kell jelölni.
A területen 200 m2-ként 1 db nagy lombkoronát növelõ fát kell telepíteni.
g) Veszélyes hulladék csak a területen belül folytatott, megengedett tevékenységbõl származhat. A tárolhatóság maximális idejét a vonatkozó kormányrendelet szerint kell meghatározni.
h) A helyi szennyvíztisztítás tevékenységtõl függõen elõírható.
D.
KV-IK
KÜLÖNLEGES, INTÉZMÉNYI FUNKCIÓKKAL VEGYES HASZNÁLATÚ KÖZLEKEDÉSI TERÜLETEK
a) A területbe kizárólag azok a városias környezetbe beékelõdõ közlekedési területek tartoznak, melyek jelentõs személyforgalmuk és többszintes területfelhasználásuk miatt városi funkciókat kiszolgáló intézmények elhelyezését is indokolják.
Ide tartoznak a jelentõs személyforgalmú vasúti területek személypályaudvarai, valamint a végállomások intézményekkel vegyesen kialakítható területei.
b) A szabályozási határértékeket KSZT határozza meg, a terepszint alatti beépítés mértéke elérheti a 100%-ot.
c) A területen építményt elhelyezni, építési telket kialakítani csak KSZT szerint szabad.
d) A területen a közlekedési funkciókon, azok üzemi technológiáin kívül
da) olyan intézmény építménye, melyet a közlekedési alapfunkció nem zavar,
db) szálláshely-szolgáltató épület,
dc) kiskereskedelmi létesítmény,
dd) vendéglátási építmény
is elhelyezhetõ.
e) A terület telkein legfeljebb 20 000 m2-t meg nem haladó bruttó szintterületû kereskedelmi funkció alakítható ki a 17. § elõírásainak figyelembevétele mellett,
f) A legalább 50 cm-es földfeltöltéssel kialakított tetõkertek zöldterületei beszámíthatók a KSZT-ben elõírt kötelezõ zöldfelületi mértékbe.
E.
KV-HU
HULLADÉKKEZELÉS TERÜLETEI
a) A terület a települési szilárd hulladékok kezelését biztosító létesítmények, telepek elhelyezésére szolgál.
b) Kialakult állapot esetében a szabályozási határértékeket KSZT határozza meg.
c) Új létesítmény kialakítása esetében:
ca) a beépítettség nem lehet nagyobb 45%-nál,
cb) a legkisebb zöldfelület mértéke pedig nem lehet kevesebb 35%-nál.
F.
KV-SZK
SZENNYVÍZKEZELÉS TERÜLETEI
a) A terület kizárólag a települési folyékony hulladékok és szennyvizek kezelését biztosító létesítmények, telepek, mérnöki létesítmények, mûtárgyak elhelyezésére szolgál.
b) A szabályozási határértékeket KSZT határozza meg.
c) E területeken belül a tevékenységet kiszolgáló mûtárgyakon kívül csak a tevékenységhez szorosan kötõdõ, azt kiszolgáló
ca) szolgálati lakás,
cb) iroda,
cc) raktár,
cd) jármûtároló
helyezhetõ el.
d) A szakhatóság által elõírt védõterületet telken belül kell biztosítani, és azt többszintes növényállománnyal kell kialakítani és folyamatosan fenntartani.
e) Egyes technológiai építmények terepszint alatt is elhelyezhetõk.
Az FSZKT-ben rögzített maximális védõtávolságokat a technológia megtervezésénél és annak megvalósításánál figyelembe kell venni.
G.
KV-EN
ENERGIASZOLGÁLTATÓ TERÜLETEK
a) A terület kizárólag az energiaszolgáltatás létesítményeinek elhelyezésére szolgál.
b) A szabályozási határértékeket KSZT határozza meg.
c) A területen KSZT szerint kizárólag
ca) elektromos alállomás,
cb) gázátadó állomás,
cc) gáz-nyomásszabályozó állomás,
valamint a tevékenységhez szorosan kötõdõ, azt kiszolgáló
cd) szolgálati lakás,
ce) iroda,
cf) raktár,
cg) jármûtároló
építményei helyezhetõk el.
KL Közlekedési területek
51. § (1) A keretövezetbe tartoznak azok a beépítésre nem szánt területfelhasználási egységek, melyek a fõváros közlekedési ellátását biztosító közterületek, telepek, telephelyek és építmények elhelyezésére szolgálnak.
(2) A közlekedési területek az FSZKT-ben területileg lehatárolt célzott területfelhasználási módjaik szerint:
a) közlekedési célú közterületek KL-KT,
b) közlekedéssel kapcsolatos építmények elhelyezésére szolgáló területek KL-KÉ,
c) vasúti területek KL-VA,
d) vízi közlekedéssel kapcsolatos építmények elhelyezésére szolgáló területek KL-VI,
e) repülõterek területei KL-RE.
(3) A keretövezet területén telket, építési telket, építési területet kialakítani KSZT alapján lehet, ha más jogszabály másként nem rendelkezik.
(4) A keretövezet területén épületet, építményt elhelyezni csak KSZT alapján lehet.
(5) A keretövezet területén:
a) új lakóépületet,
b) olyan épületet, illetõleg létesítményt, melynek környezetterhelési határértékei a keretövezeti határértéknél szigorúbbak
elhelyezni nem lehet.
(6) Új közlekedési létesítmény elhelyezése esetén elõ lehet írni környezetvédelmi hatástanulmány készítését.
(7) A keretövezet területén P+R rendszerû parkoló elhelyezhetõ.
(8) A keretövezet nem közterületi területein:
a) jármûtároló,
b) raktározás építménye,
c) parkolóház,
d) üzemanyagtöltõ, autómosó,
e) közlekedési és szállítási építmények,
valamint a célzott területfelhasználási módú területek elõírásai szerinti építmények helyezhetõk el.
(9) Meglévõ lakóépület esetében annak jókarbantartása, átalakítása, tetõtérbeépítése megengedhetõ, amennyiben a KSZT az épületet nem jelöli bontásra vagy a meglévõ lakóépület bontását csak új épület elhelyezése esetén rendeli el, de új lakásegység nem alakítható ki.
(10) Új épület elhelyezése esetén a parkolás telken belül oldandó meg.
(11) Belterületen a keretövezetben épület csak teljesen közmûvesített építési telken építhetõ.
Külterületen az országos közutak bevezetõ szakaszai mellett, kizárólag a közlekedési létesítmény, illetõleg terület fenntartásához és kiszolgálásához szorosan hozzátartozó építmények részleges közmûvesítés mellett is elhelyezhetõk.
(12) A keretövezet területén az övezeteket, illetõleg építési övezeteket az 19. számú táblázat alkalmazásával kell meghatározni, a keretövezeti és a célzott területfelhasználási módok elõírásainak együttes figyelembevételével.
Ha nem került rögzítésre a megengedett legnagyobb vagy legkisebb szabályozási mutató értéke, akkor azt a KVSZ-ben, illetve a KSZT-ben kell rögzíteni oly módon, hogy ezen értékek a közlekedési alapfunkciók és létesítményeik megvalósulását ne akadályozzák meg, illetõleg kedvezõtlenül ne befolyásolják.
19. számú táblázat
A célzott területfelhasználási módú területek elõírásai
A.
KL-KT
KÖZLEKEDÉSI CÉLÚ KÖZTERÜLETEK
a) A terület kizárólag közlekedési célú közterületek, nyomvonal jellegû jelentõs közlekedési építmények elhelyezésére szolgál.
b) A területén csak a közlekedést szolgáló:
ba) közutak, pályatestek,
bb) közúti csomópontok,
bc) a gyalogosforgalom területei (járdák),
bd) kerékpáros közlekedés területei,
be) közúti és gyalogos aluljárók,
bf) mélygarázsok,
bg) üzemanyagtöltõ állomások, kocsimosók, ha azt KSZT lehetõvé teszi,
bh) a tömegközlekedés megállóhelyeinek várakozó építményei,
mindezek zöldsávjai, fasorai és a zöldfelületek fenntartását szolgáló egyéb építmények helyezhetõk el.
c) Belterületen a tervezett fõútvonalak mentén biztosítani kell a szabályozás során, hogy legalább kétoldali zöldsáv vagy fasor kialakítható és fenntartható legyen.
Autópálya, autóút, illetve I. rendû fõút mentén lévõ mezõgazdasági területen az út építési területének szélétõl legalább 30 m széles véderdõsávot kell telepíteni és fenntartani.
d) A területen a meglévõ növényállomány és a természeti elemek fokozott figyelembevételével lehet csak a közlekedés mûtárgyait elhelyezni.
Különszintû nyomvonalvezetés esetén különös figyelmet kell fordítani annak kialakítására, hogy a már meglévõ zöldfelület, fasor, egyéb természeti elemek megtarthatók, illetve további zöldfelületi elemek kialakíthatók legyenek. A mûtárgyak alatti zöldfelületen épületek nem helyezhetõk el, azt lehetõleg szabadon átjárhatóan kell kialakítani és intenzíven, parkszerûen kell fenntartani.
B.
KL-KÉ
KÖZLEKEDÉSSEL KAPCSOLATOS ÉPÍTMÉNYEK ELHELYEZÉSÉRE SZOLGÁLÓ TERÜLET
a) A terület kizárólag a közlekedés, tömegközlekedés végállomásai és várakozóhelyei (megálló, végállomás, parkoló, P+R), valamint az azokhoz szorosan kapcsolódó parkolóterületek elhelyezésére, illetõleg kialakítására szolgál.
b) A területen KSZT alapján, egységes építészeti kialakítással a területet igénybevevõk számára:
ba) információs és szolgálati irodák,
bb) szolgálati pihenõk,
bc) várótermek és várakozó terek, pihenõk,
bd) vendéglátási építmények,
be) 500 m2 bruttó szintterületet meg nem haladó kiskereskedelmi funkciót tartalmazó építmények
helyezhetõk el.
C.
KL-VA
VASÚTI LÉTESÍTMÉNYEK ELHELYEZÉSÉRE SZOLGÁLÓ TERÜLET
a) A terület a HÉV, a metró felszíni pályaterületei, a Fogaskerekû vasút és a Gyermekvasút, a MÁV vasúti és vasúti üzemi területei, a pályaudvarok, teherpályaudvarok, vasúti rendezõk területeinek, építményeinek, valamint az ezekhez kapcsolódó P+R parkolók elhelyezésére szolgál.
b) A területen KSZT alapján a kötöttpályás tömegközlekedési és vasúti megálló és váró, az ezekhez kapcsolódó irányítási, technológiai és üzemi építmények, valamint az alapfunkciót kiszolgáló és ellátó építmények mellett a tevékenységhez tartozó:
ba) raktárak,
bb) szolgálati intézmények,
bc) szolgálati lakó- és szállásépületek,
bd) szolgálati irodák,
be) vendéglátási és maximum 1000 m2 bruttó szintterületû kiskereskedelmi funkciót tartalmazó épületek
helyezhetõk el.
A területen más célú felhasználás számára telket kialakítani nem lehet.
c) Veszélyes hulladék csak a területen belül folytatott, megengedett tevékenységbõl származhat. A tárolhatóság maximális idejét a vonatkozó kormányrendelet szerint kell meghatározni.
D.
KL-VI
VÍZI KÖZLEKEDÉSSEL KAPCSOLATOS LÉTESÍTMÉNYEK ELHELYEZÉSÉRE SZOLGÁLÓ TERÜLET
a) A területen kizárólag a vízi közlekedéssel kapcsolatos nemzetközi, országos és fõvárosi jelentõségû kikötõk, személy- és teherkikötõk területei és létesítményei helyezhetõk el.
b) A területen KSZT alapján a kikötõ üzemi építményei mellett a tevékenységhez tartozó:
ba) kiszolgáló és ellátó építmények,
bb) vendéglátási és maximum 1000 m2 bruttó szintterületû kiskereskedelmi funkciót tartalmazó épületek,
bc) szolgálati intézmények,
bd) szolgálati lakóépületek,
be) szolgálati irodák,
bf) szálláshely-szolgáltató épületek
helyezhetõk el.
c) A Csepeli Közforgalmú Kikötõ és a Csepel-sziget Nagy-Duna-ág menti területén
ca) a közlekedés,
cb) a szállítás,
cc) a raktározás,
cd) a nem termelõ ipari jellegû tevékenység (pl. csomagolóipar)
épületei és építményei is elhelyezhetõk.
A funkcióra való tekintettel a beépítés mértéke 45% lehet.
d) Kikötõknél a Nagy-Duna-ág menti partszakaszokon a kötelezõ parti zöldsávot KSZT-ben meghatározott módon, általában szakaszosan ki kell jelölni.
e) Veszélyes hulladék csak a kikötõ területén belül folytatott, megengedett tevékenységbõl származhat. A tárolhatóság maximális idejét a vonatkozó kormányrendelet szerint kell meghatározni.
E.
KL-RE
REPÜLÕTEREK ELHELYEZÉSÉRE SZOLGÁLÓ TERÜLET
a) A terület kizárólag a repüléssel kapcsolatos közlekedési területek, személy- és teherforgalmat bonyolító, valamint a sportcélú repülõterek, területek és létesítmények céljára szolgál.
b) A területen a repülés üzemi építményei mellett a tevékenységhez tartozó:
ba) kiszolgáló létesítmények,
bb) vendéglátási építmények,
bc) raktározási építmények,
bd) szálláshely-szolgáltató épületek,
be) szolgálati irodák
helyezhetõk el.
c) A Ferihegyi nemzetközi repülõtér területén a b) pontban felsoroltakon túlmenõen olyan intézmények építményei is elhelyezhetõk, amelyeket az alapfunkció nem zavar.
d) Veszélyes hulladék csak a területen belül folytatott, megengedett tevékenységbõl származhat. A tárolhatóság maximális idejét a vonatkozó kormányrendelet szerint kell meghatározni.
Z Zöldterületek
52. § (1) A keretövezetbe tartoznak azok a beépítésre nem szánt területfelhasználási egységek, amelyek a fõváros területének zöldterületi területfelhasználási egységeibe tartoznak.
(2) A zöldterületek az FSZKT-ben területileg lehatárolt célzott területfelhasználási módjaik szerint:
a) fásított közterek Z-FK,
b) közkertek Z-KK,
c) közparkok Z-KP,
d) városi parkok Z-VP,
e) közhasználatra nem szánt zöldfelületek Z-EZ.
(3) A keretövezetben telket kialakítani, és azon közutat, gyalogutat, gépjármûvárakozó-helyet létesíteni, valamint épületet, építményt - köztárgyak kivételével - elhelyezni csak kertépítészeti munkarészt is tartalmazó KSZT alapján lehet.
(4) A keretövezet területén
a) lakóépületet,
b) önálló intézményi és szolgáltatási épületet,
c) ipari létesítményt,
d) raktározási építményt,
e) üzemanyagtöltõ állomást,
f) bányaterületet
elhelyezni, meglévõ épület használati módját e célra megváltoztatni nem lehet.
(5) A területen:
a) vendéglátó épület,
b) pihenést, testedzést szolgáló építmény,
c) ismeretterjesztés építményei,
d) a terület fenntartásához szükséges építmények,
e) nyilvános illemhelyek,
f) terepszint alatti építmények
helyezhetõk el.
(6) A parkolás terepszinten fásított parkolóban vagy terepszint alatti mélygarázsban oldandó meg, melynek tetõfödémét tetõkertként kell kialakítani.
A fásított parkolót csak a zöldterületet igénybevevõk számára elõírt parkolóférõhely elhelyezése céljára szabad létesíteni.
(7) Mélygarázs létesítésénél a meglévõ fák védelme érdekében elõírható a bányászati módszerek alkalmazása.
(8) Belterületen a keretövezetben épület csak teljes közmûvesítettség esetén helyezhetõ el.
(9) A keretövezet területén az övezeteket a 20. számú táblázat alkalmazásával kell meghatározni, a keretövezet és a célzott területfelhasználási módok elõírásainak együttes figyelembevételével.
Ha nem került rögzítésre a megengedett legnagyobb vagy legkisebb szabályozási mutató értéke, akkor azt a KVSZ-ben, illetve az KSZT-ben kell rögzíteni.
20. számú táblázat
A célzott területfelhasználási módú területek elõírásai
A.
Z-FK
FÁSÍTOTT KÖZTÉR
a) A területbe tartoznak a szilárd vagy szilárdított burkolattal ellátott, közlekedési, séta- és pihenõfunkciót szolgáló városi közterek, ahol a fásítottság mértéke eléri az 1 db közepes vagy nagy lombkoronájú fa/200 m2 (25%-os lombkorona-borítottság) értéket.
b) A területen
ba) a beépítettség nem lehet nagyobb 2%-nál,
bb) a legkisebb zöldfelület mértéke nem lehet kevesebb 15%-nál,
bc) a legnagyobb építménymagasság 4,50 m,
bd) az elhelyezhetõ építmény bruttó beépített alapterülete nem lehet nagyobb 50 m2-nél,
be) közhasználat elõl elzárt területet nem lehet kialakítani.
c) A területen KSZT alapján:
ca) hírlapárusító pavilon,
cb) virágárusító pavilon,
cc) a vendéglátás építményei közül - amennyiben ezt KSZT lehetõvé teszi - cukrászda, fagylaltozó (az üzemi egységek kivételével),
cd) terepszint alatti gyalogos aluljáró,
ce) legalább 1,5 m-es talajtakarású tetõkerti kialakítással mélygarázs
helyezhetõ el.
B.
Z-KK
KÖZKERT
a) A területbe tartoznak az általában 1 ha-nál kisebb zöldfelületi létesítmények.
b) A közkert területén:
ba) játszókert,
bb) sportkert,
bc) pihenõkert,
bd) speciális rendeltetésû kert (pl. szoborkert, bemutató kert)
létesíthetõ.
c) A területen
ca) a beépítettség nem lehet nagyobb 2%-nál,
cb) a legkisebb zöldfelület mértéke nem lehet kevesebb 50%-nál,
cc) a legnagyobb építménymagasság 4,50 m,
cd) a közhasználat elõl elzárt terület nem alakítható ki.
d) A területen a keretövezetben megengedett építmények közül mélygarázs nem létesíthetõ.
e) A területen meglévõ templom, kegyeleti hely az eredeti kialakításban megtartható.
A keretövezetben KSZT szerint elhelyezhetõ az (5) bekezdésben foglaltakon túlmenõen új templom, kegyeleti hely, amely számára telek kialakítható.
C.
Z-KP
KÖZPARKOK
a) A területbe tartoznak az 1 ha-nál nagyobb, de 10 ha-nál kisebb zöldfelületi létesítmények, melynek legkisebb oldalmérete legalább 80 m.
b) A közpark területén:
ba) játszókertet,
bb) sportkertet,
bc) pihenõkertet
lehet létesíteni.
c) A közparkban telket kialakítani csak az 5 ha-t meghaladó összterület esetén lehet.
d) A területen
da) a beépítettség nem lehet nagyobb 2%-nál,
db) a legkisebb zöldfelület mértéke nem lehet kevesebb 75%-nál.
e) A közparkban
ea) a beépítés megengedett mértékén belül az épületek által elfoglalt terület a közpark összterületének 1%-át,
eb) a közhasználat elõl elzárt terület a közpark összterületének 10%-át
nem haladhatja meg.
f) A terepszint alatti létesítmény nem lehet nagyobb
fa) 5 ha-nál kisebb összterület esetén 20%-nál,
fb) 5 ha-nál nagyobb összterület esetén 10%-nál
és meglévõ közpark alatt, legalább 2,5 m bolygatatlan földréteg megtartásával alakítható csak ki.
g) A területen a keretövezetben megengedett építmények elhelyezhetõk.
D.
Z-VP
VÁROSI PARKOK
a) A területbe tartoznak 10 ha-nál nagyobb zöldfelületi létesítmények, melynek legkisebb oldalmérete legalább 200 m.
b) A városi park területén:
ba) játszókertet,
bb) sportkertet,
bc) pihenõkertet
lehet létesíteni.
c) A területen telket kialakítani a 15 ha-t meghaladó összterület esetén lehet.
d) A területen
da) az épületek által elfoglalt terület a közpark összterületének 2%-át,
db) a közhasználat elõl elzárt terület az 1 ha területet
nem haladhatja meg.
A legkisebb zöldfelület mértéke nem lehet kevesebb 75%-nál.
e) Az önálló terepszint alatti létesítmény nem lehet nagyobb az összterület 5%-ánál és legalább 2,5 m bolygatatlan földréteg megtartásával alakítandó ki.
f) A területen a keretövezetben megengedett építmények elhelyezhetõk.
E.
Z-EZ
EGYÉB, KÖZHASZNÁLATRA NEM SZÁNT ZÖLDFELÜLETEK
a) Ide tartoznak azok a zöldfelületek, amelyek alábányászottak (alápincézettek) vagy közlekedési pályák által közrezártak, illetve egyéb környezeti okok miatt funkcionális zöldfelületként (kert, park,) nem használhatók.
b) A legkisebb zöldfelület mértéke nem lehet kevesebb 70%-nál.
c) A területen telket kialakítani, illetõleg építményt, épületet elhelyezni - az alápincézett területek kivételével - nem szabad.
d) Az alápincézett területeken építményt elhelyezni - elõzetesen elvégzett - geológiai és üregvizsgálatok megengedõ eredménye esetén, KSZT alapján lehet.
E Erdõterületek
53. § (1) A keretövezetbe tartoznak azok a beépítésre nem szánt területfelhasználási egységek, melyek a fõváros területének erdõterületi területfelhasználási egységeibe tartoznak.
(2) Az erdõterületek az FSZKT-ben területileg lehatárolt célzott területfelhasználási módjaik szerint:
a) turisztikai erdõk E-TG,
b) védelmi, védõerdõk E-VE,
c) védelmi, védett erdõ, természeti területek E-TT.
(3) A keretövezetben telket kialakítani és azon közutat, gyalogutat, gépjármûvárakozó-helyet létesíteni, valamint épületet, építményt - köztárgyak kivételével - elhelyezni csak KSZT alapján lehet.
(4) A keretövezet területén:
a) lakóépületet (a szolgálati lakóépületek kivételével),
b) önálló intézményi és szolgáltatási épületet,
c) kereskedelmi létesítményt,
d) ipari létesítményt,
e) raktározási építményt,
f) üzemanyagtöltõ állomást,
g) bányaterületet
létesíteni nem lehet.
(5) A keretövezet területén:
a) a vendéglátó épület,
b) a szabadidõ eltöltés,
c) a pihenés, a testedzés építményei,
d) az ismeretterjesztés építményei,
e) a terület fenntartásához szükséges építmények,
f) a turizmust szolgáló építmények (menedékház, erdei tornapálya, télisport-pálya),
g) az erdõterületek fenntartásához szükséges szolgálati lakóépületek,
h) biztonsági okból szükséges õrházak (erdészház és ezek melléképületei, melléképítményei),
i) közlekedési építmények,
j) távvezetékek
helyezhetõk el.
(6) A parkolás terepszinten fásított parkolóban oldandó meg.
A fásított parkolót csak erdõterületet igénybevevõk számára elõírt parkolóférõhely elhelyezése érdekében szabad létesíteni.
(7) Belterületen a keretövezetben épület csak teljes közmûvesítettség esetén helyezhetõ el.
Külterületeken a részleges közmûvesítés - megfelelõen méretezett közmûpótló berendezés esetében - is megengedhetõ.
(8) A keretövezet területén az övezeteket a 21. számú táblázat alkalmazásával kell meghatározni, a keretövezeti és a célzott területfelhasználási módok elõírásai és a részletezett elõírások együttes figyelembevételével.
Ha nem került rögzítésre a megengedett legnagyobb vagy legkisebb szabályozási mutató értéke, akkor azt a KVSZ-ben, illetve a KSZT-ben kell rögzíteni.
21. számú táblázat
A célzott területfelhasználási módú területek elõírásai
A.
E-TG
TURISZTIKAI ERDÕK
a) A terület a kül- és a belterületek legalább 1500 m2 nagyságú, erdei fákkal és cserjékkel borított vagy erre a célra fenntartott része, illetve erdõgazdasági terület.
b) A területen a legkisebb zöldfelület mértéke nem lehet kevesebb 90%-nál.
c) A területen elhelyezhetõ építmények céljára telket kell kialakítani, ha azoknak az erdõterületen belüli elkülönítése szükséges.
d) A területen elhelyezhetõ épületek számára kialakítható telek nagysága nem lehet kisebb 3000 m2-nél, melynek legfeljebb 3%-a építhetõ be és egyenként maximum 300 m2 bruttó beépített területû épületek helyezhetõk el.
e) A területen a keretövezetben megengedett építmények helyezhetõk el.
B.
E-VE
VÉDELMI, VÉDÕERDÕ
a) A terület kizárólag a különbözõ területfelhasználási módok közötti véderdõk telepítésére szolgál.
b) A területen a keretövezetben megengedett építmények közül:
ba) a terület fenntartásához szükséges építmények,
bb) biztonsági okból szükséges õrházak,
bc) közlekedési építmények,
bd) távvezetékek
helyezhetõk el.
C.
E-TT
VÉDELMI, VÉDETT ERDÕ, TERMÉSZETI TERÜLET
a) Ide tartoznak a nem erdõjellegû, de természetes növénytársulással borított, az altalaj és egyéb geológiai adottságok (pl. felszíni karszt) miatt a természeti környezet eredeti állapotában való megõrzésre kijelölt területek (pl. mocsarak, keserûvizes területek, sziklagyepek).
b) A területen a meglévõ növényállományt és természeti képzõdményeket a kialakult állapot szerint kell megõrizni.
c) A területen építés céljából telek nem alakítható ki.
d) A területen a keretövezetben megengedett építmények közül:
da) az épületnek nem minõsülõ pihenés építményei,
db) az épületnek nem minõsülõ testedzés építményei,
dc) az épületnek nem minõsülõ ismeretterjesztés építményei,
dd) a terület fenntartásához szükséges építmények,
de) a biztonsági okból szükséges õrházak,
df) a közlekedési építmények,
dg) a távvezetékek
helyezhetõk el.
MG Mezõgazdasági területek
54. § (1) A keretövezetbe tartoznak azok a külterületi, beépítésre nem szánt nagyüzemi és kistelkes mezõgazdasági rendeltetésû területfelhasználási egységek, melyek a településszerkezeti tervben meghatározott esetekben távlati hasznosítás területeivé is válhatnak.
(2) A mezõgazdasági területek az FSZKT-ben területileg lehatárolt célzott területfelhasználási módjaik szerint:
a) mezõgazdasági rendeltetésû kiskertes rekreációs terület MG-RT,
b) távlatban fejlesztésre kijelölt mezõgazdasági rendeltetésû kiskertes rekreációs terület MG-RF,
c) mezõgazdasági rendeltetésû terület MG-MT,
d) távlatban fejlesztésre kijelölt mezõgazdasági rendeltetésû terület MG-MF.
(3) A keretövezetbe a nagyüzemi és kistelkes mezõgazdasági területek, illetve az azon kialakult vegyes használatú rekreációs kiskertes területek tartoznak.
(4) A keretövezet területén építményt elhelyezni csak a legalább 720 m2-t meghaladó méretû telkek esetén lehet.
(5) A keretövezet területén:
a) lakóépületet - az egyes célzott területfelhasználási területeken megengedettek kivételével -,
b) önálló ipari épületet,
c) önálló raktárépületet,
d) nagykereskedelmi létesítményt,
e) üzemanyagtöltõ állomást,
f) szolgáltató létesítményeket
elhelyezni nem lehet.
(6) A keretövezetben épületet elhelyezni csak a szabadonálló beépítési mód szabályai szerint lehet.
(7) A telekméretek a már kialakult tömbökben eltérhetnek a keretövezet elõírt telekméreteitõl, de új telket kialakítani, telket megosztani csak az elõírt telekméretnek megfelelõen lehet.
(8) A keretövezetben a mezõgazdasággal kapcsolatos építmények közül:
a) présház,
b) ipari tevékenységnek nem számító mezõgazdasági terményfeldolgozó,
c) állattartó,
d) szerszám- és kisgéptároló,
e) terménytároló,
f) növényház, fóliasátor,
g) pince,
h) õrház,
a mezõgazdasággal nem kapcsolatos építmények közül:
a) távvezetékek és mûtárgyai,
b) a terület rendeltetéséhez tartozó,
c) szálláshely-szolgáltató épület,
d) maximum 500 m2 bruttó alapterületû kiskereskedelmi létesítmény,
e) sportlétesítmény
helyezhetõ el.
(9) Új épület elhelyezése esetén a parkolás telken belül oldandó meg.
(10) A szennyvizek kezelését a tevékenységtõl függõen a szakhatóság esetileg elõírhatja.
(11) A keretövezet területén az övezeteket a 22. számú táblázat alkalmazásával kell meghatározni, a keretövezeti és a célzott területfelhasználási módok elõírásainak együttes figyelembevételével.
Ha nem került rögzítésre a megengedett legnagyobb vagy legkisebb szabályozási mutató értéke, akkor azt a KVSZ-ben, illetve a KSZT-ben kell meghatározni.
22. számú táblázat
A célzott területfelhasználási módú területek elõírásai
A.
MG-RT
MEZÕGAZDASÁGI RENDELTETÉSÛ KISKERTES REKREÁCIÓS TERÜLET
a) A terület a pihenés és a rekreáció gazdálkodással, kiskertmûveléssel egybekötött tevékenységei céljára szolgál.
b) A területen
ba) a beépítettség nem lehet nagyobb 3%-nál,
bb) a legkisebb zöldfelület mértéke nem lehet kevesebb 80%-nál,
bc) a legnagyobb építménymagasság 4,50 m.
c) Az elõírt legkisebb telekméretet többszörösen meghaladó, 10 m-nél nem keskenyebb, meglévõ földrészlet keresztirányban megosztható, ha azt a kialakult állapot, az értékes növénykultúra, a terepviszonyok, illetõleg az úthálózat indokolttá és lehetõvé teszi.
d) Ha a telek mérete az elõírtnál nagyobb, a keretövezetben megengedett építmények közül:
da) présház,
db) szerszám- és kisgéptároló,
dc) pince
helyezhetõ el.
e) A telekméret 1500 m2 feletti része a beépítés mértékének számításánál figyelmen kívül hagyandó.
Az épületek tetõterei beépíthetõk.
f) Ha a már korábban kialakított, közvetlenül szomszédos földrészletek területe csak együttesen éri el a keretövezetben elõírt legkisebb, építmény elhelyezésére alkalmas telekméretet, azok tulajdonosai - megállapodásuk alapján - egy közös gazdasági épületet helyezhetnek el.
g) A keretövezetben a tartós ottlakás célját szolgáló építmény nem létesíthetõ.
h) Építményt elhelyezni legalább részleges közmûvesítettség esetén lehet, kivéve az ideiglenes jellegû felvonulási épületeket.
i) A keretövezetben megengedett építmények elhelyezésének feltételeit és módját a KVSZ-ben kell meghatározni.
B.
MG-RF
MEZÕGAZDASÁGI RENDELTETÉSÛ, TÁVLATBAN FEJLESZTÉSRE KIJELÖLT KISKERTES REKREÁCIÓS TERÜLET
a) A területhez a jövõben beépítésre szánt és belterületbe sorolható, az FSZKT-ben F1 vagy F2 jelû fejlesztési tartalékterületként feltüntetett, jelenlegi kiskertes mezõgazdasági területek tartoznak, melyben a rekreációt szolgáló építmények is elhelyezhetõk.
b) A területen pince nem létesíthetõ.
A keretövezetben elhelyezhetõ épületek, építmények csak ideiglenes jellegûek lehetnek, s azokat a telek más célú felhasználásakor kártalanítási igény nélkül el kell távolítani.
c) A kialakítható közterületek minimális szabályozási szélessége: 14 m. A távlati tömegközlekedés számára kialakítandó közterület minimális szabályozási szélessége: 16 m.
A közterületeket úgy kell kialakítani, hogy azokon kétoldali utcai fasor legyen létesíthetõ.
d) Telekmegosztás esetén a minimális telekszélesség: 16 m.
e) Ha a telek mérete az elõírtnál nagyobb, a keretövezetben megengedett építmények közül:
ea) présház,
eb) szerszám- és kisgéptároló,
ec) pince
helyezhetõ el.
f) A területen szennyvízszikkasztó nem létesíthetõ.
g) A terület belterületbe vonása és övezetbe sorolása akkor lehetséges, ha az átsorolásra kijelölt terület egészének szennyvizét befogadó, illetve a víz- és elektromos ellátását biztosító mûtárgyai megvalósultak és mindezt környezeti hatáselemzés vagy hatásvizsgálat is alátámasztja.
h) Fentieken túlmenõen az MG-RT célzott területfelhasználási módú területre a 22. számú táblázat MG-RT b)-h) pontjaiban foglaltak vonatkoznak.
C.
MG-MT
MEZÕGAZDASÁGI RENDELTETÉSÛ TERÜLET
a) A terület a növénytermesztés, állattenyésztés, továbbá az ezekkel kapcsolatos termékfeldolgozás és -tárolás tevékenységei, valamint az ahhoz kapcsolódó építmények elhelyezésére szolgál.
b) A területen a mezõgazdasági tevékenység mellett ipari tevékenység nem folytatható.
c) A területen az ottlakást igénylõ egyéni gazdasági terület csak a legalább 2 ha-nál nagyobb telken alakítható ki, melyen maximum 1 lakás építhetõ részleges közmûvesítettség biztosításával. Az 5 ha-nál kisebb méretû telken az ottlakást szolgáló önálló épület nem helyezhetõ el.
d) Az egyéni, gazdasági területen az egybefüggõ és legalább 6000 m2 kiterjedésû, 50 m átlagos szélességû telken, annak legfeljebb 3%-os beépítettségével lehet a gazdasági épületeket elhelyezni.
Az ilyen telek 6000 m2-nél kisebb, illetõleg a megengedett beépítettséget túllépõ területûvé utólag sem alakítható.
D.
MG-MF
MEZÕGAZDASÁGI RENDELTETÉSÛ TÁVLATBAN FEJLESZTÉSRE KIJELÖLT TERÜLET
a) A terület a növénytermesztés, állattenyésztés, továbbá az ezekkel kapcsolatos termékfeldolgozás és tárolás tevékenységei, valamint az ahhoz kapcsolódó építmények elhelyezésére szolgál, mely a távlatban beépítésre szánt belterületbe sorolható, az FSZKT-ben mint F1 vagy F2 jelû fejlesztési tartalékterületként került rögzítésre.
b) A területen pince nem létesíthetõ.
Az egyébként a keretövezetben elhelyezhetõ épületek, építmények csak ideiglenes jellegûek lehetnek, és azokat a telek más célú felhasználásakor kártalanítási igény nélkül el kell távolítani.
c) A terület belterületbe vonása és övezetbe sorolása akkor lehetséges, ha az átsorolásra kijelölt terület egészének szennyvizét befogadó, illetve a víz- és elektromos ellátását biztosító mûtárgyai megvalósultak, és mindezt környezeti hatáselemzés is alátámasztja.
d) Fentieken túlmenõen az MG-MT-célzott területfelhasználási módú területre a 22. számú táblázat MG-MT b)-d) pontjainak elõírásai érvényesek.
VT Egyéb, vízgazdálkodási területek
55. § (1) A keretövezetbe tartoznak azok a beépítésre nem szánt egyéb területfelhasználási egységek, melyek a fõváros vízgazdálkodással kapcsolatos összefüggõ területei.
(2) Az egyéb, vízgazdálkodási területek az FSZKT-ben területileg lehatárolt célzott területfelhasználási módjaik szerint:
a) az árvízvédelmi létesítmények területei VT-ÁV,
b) a vízbeszerzési területek VT-VB.
(3) A keretövezet területén telket kialakítani és azokon új építményt elhelyezni csak KSZT alapján szabad.
(4) A keretövezetben kizárólag az árvízvédelmet és a vízgazdálkodást szolgáló
a) technológiai építmények,
b) raktározási építmények,
c) irodai épületek,
d) az üzemeltetést biztosító szolgálati lakóépületek
helyezhetõk el.
(5) Új létesítmény elhelyezése vagy meglévõ technológia megváltoztatása esetén elõírható a létesítményre vonatkozó környezetvédelmi hatástanulmány készítése.
(6) A keretövezetben elhelyezhetõ közüzemi területek és létesítmények szükséges védõtávolságát, illetve kialakítandó védõterületeit a KSZT készítésekor az illetékes szakhatóságok esetenként határozzák meg.
(7) A keretövezet területén csak a célzott területfelhasználásnak megfelelõ melléképítmények helyezhetõk el.
(8) Szabadonálló beépítésnél - elsõsorban új létesítmények elhelyezése esetén - a kötelezõ zöldfelület egy részét a telekhatár mentén - az elõkert kivételével - legalább 10 m-es szélességben egybefüggõen kell kialakítani.
(9) A parkolást telken belül kell megoldani.
(10) A keretövezetben az üzemeltetést szolgáló irodai és szolgálati lakóépület csak teljesen közmûvesített építési telken építhetõ.
(11) A keretövezet területén az építési övezeteket a 23. számú táblázat alkalmazásával kell meghatározni, a keretövezeti és a célzott területfelhasználási módok elõírásainak együttes figyelembevételével.
Ha nem került rögzítésre a megengedett legnagyobb vagy legkisebb szabályozási mutató értéke, akkor azt a KVSZ-ben, illetve a KSZT-ben kell rögzíteni oly módon, hogy ezen értékek a létesítmények megvalósulását ne akadályozzák meg, illetõleg kedvezõtlenül ne befolyásolják.
23. számú táblázat
A. VT-ÁV ÁRVÍZVÉDELMI LÉTESÍTMÉNYEK TERÜLETE a) A területen kizárólag az árvízvédelem létesítményei helyezhetõk el.
b) A szükséges mûtárgyakon kívül önálló épület nem létesíthetõ.
B. VT-VB VÍZBESZERZÉSI VÍZTÁROLÁSI TERÜLETEK a) A területen kizárólag a vízügyi jogszabályokban megengedett, vízgazdálkodással kapcsolatos építmények helyezhetõk el az elõírt védõtávolságok figyelembevételével.
Átmeneti rendelkezések a KSZT jóváhagyásáig és a KVSZ hatályba léptetéséig
56. § (1) Az L1, L2, L2/A, L3, L4, L5, L6, L6/A keretövezetek területére a KVSZ által építési övezetbe történõ besorolásig a keretövezeti elõírásokat az alábbi kiegészítésekkel együtt kell alkalmazni.
Ha a keretövezeti vagy a különbözõ beépítési módú vagy funkciójú területekre, illetõleg létesítményekre vonatkozó általános rendelkezések elõírásai KSZT készítését írják elõ, annak jóváhagyásával egyidejûleg az építési övezetek meghatározásáról is dönteni kell.
(2) Az L3, L4, L5, L6, L6/A keretövezetek területén a 24. § (5) bekezdés helyett a következõ elõírást kell alkalmazni:
KSZT alapján, a keretövezet területén
a) oktatási,
b) mûvelõdési és kulturális,
c) egészségügyi
alapintézmény elhelyezése esetén a beépítés mértéke 5%-kal növelhetõ.
L1 keretövezet
57. § A keretövezet telkeinek elõírt legkisebb és legnagyobb megengedett méreteit, a beépítés legnagyobb mértékét, a megengedett legnagyobb szintterületi mutató értékét, a kötelezõen elõírt legkisebb zöldfelület mértékét és az építménymagasság elõírt legkisebb vagy legnagyobb értékét a 24. számú táblázat alkalmazásával kell meghatározni.
24. számú táblázat
az építési telek az épület
leg-
kisebb
leg-
nagyobb
leg-
kisebb
leg-
kisebb
legnagyobb
megengedett
legkisebb legna-
gyobb
L1
keretövezet

területe
széles-
sége
mély-
sége
beépítési
mértéke
szint-
területi
mutatója
zöld-
felületi
mértéke
megengedett
építmény-
magassága
m2 m m % m2/m2 % m m
Zártsorú és
zártudvaros
beépítés esetében


600


-


18


-


80


5,0


15


14


25
L2 keretövezet
58. § A keretövezet telkeinek elõírt legkisebb és legnagyobb megengedett méreteit, a beépítés legnagyobb mértékét, a megengedett legnagyobb szintterületi mutató értékét, a kötelezõen elõírt legkisebb zöldfelület mértékét és az építménymagasság elõírt legkisebb vagy legnagyobb értékét a 25. számú táblázat alkalmazásával kell meghatározni.
25. számú táblázat
az építési telek az épület
leg-
kisebb
leg-
nagyobb
leg-
kisebb
leg-
kisebb
legnagyobb
megengedett
legkisebb legna-
gyobb
L2
keretövezet

területe
széles-
sége
mély-
sége
beépítési
mértéke
szint-
területi
mutatója
zöld-
felületi
mértéke
megengedett
építmény-
magassága
m2 m m % m2/m2 % m m
Zártsorú és
zártudvaros
beépítés esetében


600


-


18


-


75


4,0


20


12,5


21
L2/A keretövezet
59. § A keretövezet telkeinek elõírt legkisebb és legnagyobb megengedett méreteit, a beépítés legnagyobb mértékét, a megengedett legnagyobb szintterületi mutató értékét, a kötelezõen elõírt legkisebb zöldfelület értékét és az építménymagasság elõírt legkisebb vagy legnagyobb értékét a 26. számú táblázat alkalmazásával kell meghatározni.
26. számú táblázat
az építési telek az épület
leg-
kisebb
leg-
nagyobb
leg-
kisebb
leg-
kisebb
legnagyobb
megengedett
legkisebb legna-
gyobb
L2/A
keretövezet

területe
széles-
sége
mély-
sége
beépítési
mértéke
szint-
területi
mutatója
zöld-
felületi
mértéke
megengedett
építmény-
magassága
m2 m m % m2/m2 % m m
Zártsorú és
zártudvaros
beépítés esetében


600


-


18


-


65


2,5


25


-


12,5
L3 keretövezet
60. § (1) A keretövezet telkeinek elõírt legkisebb és legnagyobb megengedett méreteit, a beépítés legnagyobb mértékét, a megengedett legnagyobb szintterületi mutató értékét, a kötelezõen elõírt legkisebb zöldfelület mértékét és az építménymagasság elõírt legkisebb vagy legnagyobb értékét a 27. számú táblázat alkalmazásával kell meghatározni.
(2) A XVI. ker., Õrvezetõ utca - Hunyadvár utca - Zsélyi Aladár utca - Veres Péter utca - Mátra utca - Hunyadvár utca - Csinszka utca - Újszász utca - Bökényföldi út - Hunyadvár utca - Diósy Lajos utca - Újszász utca által határolt területén a beépítés mértéke nem lehet nagyobb 25%-nál.
27. számú táblázat
az építési telek az épület
leg-
kisebb
leg-
nagyobb
leg-
kisebb
leg-
kisebb
legnagyobb
megengedett
legkisebb legna-
gyobb
L3
keretövezet

területe
széles-
sége
mély-
sége
beépítési
mértéke
szint-
területi
mutatója
zöld-
felületi
mértéke
megengedett
építmény-
magassága
m2 m m % m2/m2 % m m
Budán
Szabadon álló

1000

-

20

30

20

0,75

65

-

11
Pesten
Szabadon álló

1000

-

20

30

30

1,15

55

-

12
L4 keretövezet
61. § (1) A keretövezet telkeinek elõírt legkisebb és legnagyobb megengedett méreteit, a beépítés legnagyobb mértékét, a megengedett legnagyobb szintterületi mutató értékét, a kötelezõen elõírt legkisebb zöldfelület mértékét és az építménymagasság elõírt legkisebb vagy legnagyobb értékét a 28. számú táblázat alkalmazásával kell meghatározni.
(2) Az L4 keretövezet zártsorú beépítésre vonatkozó elõírásai nem érvényesíthetõk.
(3) Ikres vagy oldalhatáron álló beépítési módnál maximum 2 lakás építhetõ.
28. számú táblázat
az építési telek az épület
leg-
kisebb
leg-
nagyobb
leg-
kisebb
leg-
kisebb
legnagyobb
megengedett
legkisebb legna-
gyobb
L4
keretövezet

területe
széles-
sége
mély-
sége
beépítési
mértéke
szint-
területi
mutatója
zöld-
felületi
mértéke
megengedett
építmény-
magassága
m2 m m % m2/m2 % m m
Szabadon álló 800 - 16
S18
30 25 0,7 60 - 8,0
Ikres 500 1000 11
S13
30 25 0,7 60 - 8,0
Oldalhatáron álló 800 - 14 30 25 0,45 60 - 5,0
L5 keretövezet
62. § (1) A keretövezet telkeinek elõírt legkisebb és legnagyobb megengedett méreteit, a beépítés legnagyobb mértékét, a megengedett legnagyobb szintterületi mutató értékét, a kötelezõen elõírt legkisebb zöldfelület mértékét és az építménymagasság elõírt legkisebb vagy legnagyobb értékét a 29. számú táblázat alkalmazásával kell meghatározni.
(2) Ikres vagy oldalhatáron álló beépítési módnál maximum 2 lakás építhetõ.
29. számú táblázat
az építési telek az épület
leg-
kisebb
leg-
nagyobb
leg-
kisebb
leg-
kisebb
legnagyobb
megengedett
legkisebb legna-
gyobb
L5
keretövezet

területe
széles-
sége
mély-
sége
beépítési
mértéke
szint-
területi
mutatója
zöld-
felületi
mértéke
megengedett
építmény-
magassága
m2 m m % m2/m2 % m m
Szabadon álló 1000 - 16
S18
30 15 0,4 70 - 8,0
Ikres 500 1000 11
S13
30 15 0,4 70 - 8,0
Oldalhatáron álló 1000 - 14 30 15 0,25 70 - 5,0
L6 keretövezet
63. § (1) A keretövezet telkeinek elõírt legkisebb és legnagyobb megengedett méreteit, a beépítés legnagyobb mértékét, a megengedett legnagyobb szintterületi mutató értékét, a kötelezõen elõírt legkisebb zöldfelület mértékét és az építménymagasság elõírt legkisebb vagy legnagyobb értékét a 30. számú táblázat alkalmazásával kell meghatározni.
(2) A II. ker., Szépvölgyi út-Pusztaszeri út-Alsó Zöldmáli út-Pusztaszeri út-Józsefhegyi utca-Áfonya utca-Vérhalom tér-Vérhalom utca-Alsó Törökvész út-Bimbó út-Virágárok utca-Orsó utca-Pasaréti tér-Kelemen László utca-Bognár utca-Kuruclesi út-Budakeszi út-10975/3, 10937/3, 10965, 10937/18 hrsz.-ú telkek-Kuruclesi út-erdõterület-Lipótmezei út-Vadaskerti utca-Páfrány utca-Páfrányliget utca-Nagybányai lépcsõ-Nagybányai út-Törökvész utca-Csatárka út-Csatárka köz-Cseppkõ utca-Pálvölgyi út-Csalit utca-Zöldlomb utca által határolt területen kívül esõ L6 keretövezetbe sorolt területen a megengedett legnagyobb építménymagasság 6,5 m.
(3) A III. kerület, Folyondár köz-Folyondár utca-Folyóka utca-Mikoviny utca-Folyondár utca-Podolin utca-Kolostor út-Kiscelli lejtõ-Kiscelli köz-Remetehegyi út-16078/3 hrsz.-ú telek-Mátyáshegyi út-Mátyáshegyi köz által határolt területen kívül esõ L6 keretövezetbe sorolt területen a megengedett legnagyobb építménymagasság 6,5 m.
(4) XI. kerület, Zólyomi köz-(2662/1), (2652/1) hrsz.-ú közterületek-2638/2 hrsz. telek-Dayka Gábor utca-Brassó utca-Töhötöm utca-Budaörsi út által határolt területen a Gazdagréti úttól délre esõ L6 keretövezetbe sorolt területeken a megengedett legnagyobb építménymagasság 6,5 m.
(5) A XII. kerület, Csillebérci üdülõtelep L6-os keretövezetbe tartozó területén, valamint a János Zsigmond utca északnyugati telkeinek erdõmenti határa-Kázmér utca-Z keretövezet határa-Edvi Illés utca-Zsigmondi Vilmos utca-Eper utca-Törökbálinti út-Bazin utca-Rácz Aladár utca-Kuvik utca-Rácz Aladár utca-Pinty utca-erdõterület által határolt L6 keretövezetbe sorolt területeken a megengedett legnagyobb építménymagasság 6,5 m.
30. számú táblázat
az építési telek az épület
leg-
kisebb
leg-
nagyobb
leg-
kisebb
leg-
kisebb
legnagyobb
megengedett
legkisebb legna-
gyobb
L6
keretövezet

területe
széles-
sége
mély-
sége
beépítési
mértéke
szint-
területi
mutatója
zöld-
felületi
mértéke
megengedett
építmény-
magassága
m2 m m % m2/m2 % m m
Szabadon álló 1000 - 20 30 15 0,4 75 - 8,0
L6/A keretövezet
64. § A keretövezet telkeinek elõírt legkisebb és legnagyobb megengedett méreteit, a beépítés legnagyobb mértékét, a megengedett legnagyobb szintterületi mutató értékét, a kötelezõen elõírt legkisebb zöldfelület mértékét és az építménymagasság elõírt legkisebb vagy legnagyobb értékét a 31. számú táblázat alkalmazásával kell meghatározni.
31. számú táblázat
az építési telek az épület
leg-
kisebb
leg-
nagyobb
leg-
kisebb
leg-
kisebb
legnagyobb
megengedett
legkisebb legna-
gyobb
L6/A
keretövezet

területe
széles-
sége
mély-
sége
beépítési
mértéke
szint-
területi
mutatója
zöld-
felületi
mértéke
megengedett
építmény-
magassága
m2 m m % m2/m2 % m m
Szabadon álló 2000 - 24 50 10 0,25 80 - 6,5
A P+R területekre vonatkozó szabályok
65. § Az FSZKT 1:4000 méretarányú térképén megjelenített P+R parkolókat a nagyobb kapacitású közforgalmú közlekedési megállóhely közelében úgy kell elhelyezni, hogy a gyaloglási távolság az 500 métert ne haladja meg.
A településrendezési feladatok megvalósítását biztosító sajátos jogintézmények
66. § Budapest Fõváros Önkormányzata az épített környezet alakításáról és védelmérõl szóló 1997. évi LXXVIII. tv. 25. § (1) és (2) bekezdése alapján a tulajdonában nem álló ingatlanokra, az e rendelet 10. számú mellékletében felsorolt és az FSZKT-ben lehatárolt területeken a településrendezési célok megvalósításához:
1. a fõváros feladatkörébe tartozó infrastruktúrarendszerek távlati területeire,
2. az erdõterületekre,
3. a gyógyfürdõk bõvítési területeire,
4. P+R számára biztosított területekre,
5. a hulladékátrakó, -tömörítõ létesítéséhez szükséges területekre,
6. a fõvárosi autópiac számára tartalékolt területre,
7. a városi park területbiztosításához és létesítéséhez szükséges területekre
külön rendeletében az elõvásárlási jogát biztosítja.
Záró rendelkezések
67. § (1) E rendelet 1999. január 1-jén lép hatályba, és ezzel egyidejûleg a Budapesti Városrendezési Szabályzatról szóló 5/1986. (XI. 30.) Fõv. Tan. rendelet, valamint annak módosításáról szóló 92/1995. (1996. I. 19.) Fõv. Kgy. rendelet és a 36/1997. (VII. 18.) Fõv. Kgy. rendelet hatályát veszti.
(2) A BVKSZ rendelkezéseit a hatálybalépését követõen indított ügyekben kell alkalmazni.
(3) Az egyes építményekkel, építési munkákkal és építési tevékenységekkel kapcsolatos építésügyi hatósági engedélyezési eljárásról szóló 46/1997. (XII. 29.) KTM rendelet 6. § (1) bekezdése alapján a Fõvárosi Szabályozási Kerettervben lehatárolt, kiemelt és a Fõvárosi Önkormányzat egyetértési jogával érintett területeken az eljárni illetékes építésügyi hatóságnak az építésügyi hatósági engedélyek megadásáról vagy megtagadásáról rendelkezõ határozata egy példányát a Fõvárosi Önkormányzat részére véleménynyilvánítás céljából meg kell küldenie.
1. számú melléklet a 47/1998. (X. 15.) Fõv. Kgy. rendelethez
A bevásárlóközpontok és üzemanyagtöltõ állomások elhelyezési szabályainak, valamint a parkolóhely-létesítési kötelezettség meghatározásának területileg differenciált térségi lehatárolásai
1. hegyvidéki zóna kiterjesztett területe Budapest északi oldali közigazgatási határa-Ország út-Szentendrei út-Pusztakúti út-Pomázi út-Bécsi út-Frankel Leó utca-Margit körút-Kisrókus utca-Ezredes utca-Szilágyi Erzsébet fasor-Krisztina körút-Kékgolyó utca-Böszörményi út-Jagelló út-Hegyalja út-Budaörsi út által határolt terület
2. belsõ zóna területe Vörösvári út-Árpád híd-Róbert Károly körút-Hungária körút-Könyves Kálmán körút-Lágymányosi híd-Hamzsabégi út-Bartók Béla út-Budaörsi út-Hegyalja út-Jagelló út-Böszörményi út-Kékgolyó utca-Krisztina körút-Ezredes utca-Kisrókus utca-Margit körút-Frankel Leó utca-Bécsi út által határolt terület
3/a átmeneti zóna területe Pomázi út-Bécsi út-Vörösvári út-Árpád híd-Róbert Károly körút-Hungária körút-Kerepesi út-Körvasút sor-MÁV vonal-III. ker. esztergomi vonal által határolt terület
és a
Lágymányosi híd-Hamzsabégi út-Bartók Béla út-Budaörsi út-Balatoni út-Ady Endre utca-tervezett Albertfalvai híd-Duna által határolt terület
3/b átmeneti zóna kiemelt területe Hungária körút-Könyves Kálmán körút-Soroksári út-Határ út-Ferihegyi út-Felsõcsatári út-Pesti határút-Körvasút sor-Kerepesi út által határolt terület
4. elõvárosi zóna területe Ország út-Szentendrei út-Pusztakúti út-III. ker. Esztergomi vasút-Körvasút sor MÁV vonal-Pesti határút-Felsõcsatári út-Ferihegyi út-Határ út-tervezett Albertfalvai híd-Ady Endre utca-Balatoni út-Budapest déli, keleti és északi oldali közigazgatási határa által határolt terület

2. számú melléklet a 47/1998. (X. 15.) Fõv. Kgy. rendelethez
Városkép szempontjából kiemelt területek
I. TELEPÜLÉSRÉSZEK
1. I., II., XI., XII. kerület
Világörökség területének határa-Budafoki út-Csiky utca-Bartók Béla út-Bercsényi utca-Október 23. utca-Fehérvári út-Vásárhelyi Pál utca-Bartók Béla út-Fadrusz utca-Villányi út-Jagelló utca-Hegyalja út-Czakó utca-Naphegy utca-Orvos utca-Krisztina körút-Csaba utca-Városmajor utca-Szilágyi Erzsébet fasor-Hidász utca-Pasaréti út-Pasaréti tér-Csévi út-Orsó utca-Virágárok utca-Lepke utca-Gábor Áron utca-Fillér lépcsõ-Ezredes utca mögötti elsõ teleksor-Szilágyi Erzsébet fasor-Retek utca-Fény utca-át a GANZ VM területén-Kis Rókus utca-Petrezselyem utca-Bólyai János utca-Rózsahegyi utca-Mechwart lépcsõ-Margit körút-Margit tér-Mecset utca-Apostol utca-Frankel Leó utca mögötti zöldterületig-Kavics utca-Frankel Leó út-Zsigmond tér-Lajos utca-Sajka utca-Bécsi út-Felhévizi út-Ürömi út-Ürömi köz-Seregély köz-Seregély utca által közrefogott terület
2. I., II., III., XI. kerület
Budai Duna-part a Mozaik utcától a Déli összekötõ vasúti hídig és a Szent Gellért tér
3. II. kerület
Hûvösvölgyi út-Bátory László utca-Láncfû utca-Villám utca-Nagyrét utca-Nagykovácsi út által határolt terület
4. III. kerület
Óbudai mûemlékegyüttes (Harrer Pál utca-Laktanya utca-Kórház utca-Fõ tér-Hídfõ utca-Szentlélek tér-Lajos utca-Dugovics Titusz tér-Mókus utca által határolt terület), továbbá Óbuda-Újlak területe
5. IV., XIII. kerület
Váci út-Károlyi István utca-Attila utca-József Attila utca-Berzeviczy utca-Liszt Ferenc utca-Venetianer utca-Károlyi István utca-Templom utca-Lõrinc utca-István utca-Király utca-Lebstück Mária utca-Gábor utca-Rózsa utca-Árpád utca-Munkásotthon utca-Aradi utca-Csányi utca-Temesvári utca-Gács utca-Váci út-Duna-part-Váci út által határolt terület
6. V. kerület
A kerület teljes területe (a Világörökség területe és a Kiskörút által határolt terület)
7. VI. kerület
Bajcsy-Zsilinszky út-Nyugati tér-Teréz körút-Király utca által határolt terület
8. VI., VII. kerület
Dózsa György út-Damjanich utca-Rottenbiller utca-Szív utca-Felsõ Erdõsor utca-Benczúr utca-Délibáb utca által határolt terület
9. VII. kerület
Rózsák tere
10. VII. kerület
Károly körút-Király utca-Erzsébet körút-Rákóczi út által határolt terület
11. VIII. kerület
Múzeum körút-Rákóczi út-József körút-Üllõi út által határolt terület
12. VIII. kerület
Orczy-kert és a Ludovika tér (Üllõi út-Orczy út-Diószeghy Sámuel utca-Korányi Sándor utca által határolt terület)
13. VIII. kerület
Tisztviselõtelep (Könyves Kálmán körút-Vajda Péter utca-Orczy út-Elnök utca-Rezsõ tér-Gyõrffy István utca által határolt terület)
14. VIII. kerület
Ügetõ területe (Kerepesi út)
15. IX. kerület
Világörökség területének határa-Vámház körút-Üllõi út-Ferenc körút által határolt terület
16. IX. kerület
Soroksári út és a Duna közötti terület a Boráros tér és a Lágymányosi híd között
17. X. kerület
Népliget
18. X. kerület
Lóversenytér
19. X. kerület
Kõbánya központ (Kõrösi Csoma út-Állomás utca-Vásárló utca-Pongrác út-Pongrác köz-Kõbányai út-Mázsa utca-Koch utca-Barabás utca által határolt terület)
20. XII. kerület
Orbán tér-Orbánhegyi út-Stromfeld Aurél utca-Nárcisz utca-Vöröskõ utca-Fodor utca-Rácz Aladár utca-Borbála utca-Edvi Illés utca-Kázmér utca-Eötvös utca-Diana utca-Költõ utca-Istenhegyi út által határolt terület
21. XII., II. kerület
Krisztina körút-Csaba utca-Városmajor utca-Szilágyi Erzsébet fasor-Hidász utca-Pasaréti út-Pasaréti tér-Orsó utca-Virágárok utca-által határolt terület
22. XIII. kerület
Szent István körút-Nyugati tér-Váci út-Viktor Hugó utca-Kárpát utca-Dráva utca-Népfürdõ utca-Árpád híd feljáró és a Duna-part által határolt terület
23. XIII. kerület
Papp Károly utca-Petneházi utca-Frangepán utca-Esztergomi út-Vizafogó utca-Rákos-patak-Duna-part-Árpád híd lehajtó-Róbert Károly körút-Esztergomi út-Árboc utca-Déryné köz-Angyalföldi út-Róbert Károly körút által határolt terület
24. XIII. kerület
Kámfor utca-Göncöl utca-Gyöngyösi út-Võlegény utca-Mosoly utca-Göncöl utca-Fiastyúk utca-Nõvér utca-Gyöngyösi út-Béke út által határolt terület
25. XIV. kerület
Ajtósi Dürer sor-Hermina út-Kacsóh Pongrác út-Hungária körút-Kerepesi út-Dózsa György út által határolt terület
26. XIV. kerület
Bosnyák tér és környéke
27. XIV. kerület
Thököly út-Mexikói út-Törökõr utca-Szugló utca-Újvidék tér-Újvidék utca-Emília utca-Újvilág utca-Emma utca-Szugló utca-Róna utca-Bölcsõde utca-Szitakötõ utca által határolt terület
28. XIV. kerület
Erzsébet királyné útja-Rákos-patak-Ungvár utca-Nagy Lajos király útja által határolt terület
29. XIV. kerület
Ajtósi Dürer sor-Hermina út-Thököly út-Hungária körút-Kerepesi út-Dózsa György út-Vágány utca-Hungária körút által határolt terület
30. XIV. kerület
Fogarasi út-Bátorkeszi út-Bánki Donát utca-Kaffka Margit utca által határolt terület
31. XV. kerület
Rákospalota központ és környéke: Fõ út-Régi Fóti út-Rákos út-Palotás út-Palánk utca-Dobó utca-Vasút által határolt terület
32. XV. kerület
Széchenyi út-Õrjárat utca-Wesselényi utca-Bánkút utca-Kolozsvár utca által határolt terület
33. XVI. kerület
Ó-Mátyásföld
34. XVII. kerület
Akadémiatelep
35. XVII. kerület
Cinkotai út-Gyöngytyúk utca-Liszt Ferenc utca-Liget sor által határolt terület
36. XVII. kerület
Lyka Károly utca-XIV. utca-Ferihegyi út-X. utca által határolt terület
37. XVII. kerület
Ároktõ utca-XIV. utca-Ferihegyi út-XXII. utca által határolt terület
38. XVII. kerület
A kerület központja és Pesti út-Kalács utca-Vanilia utca-Csengõd utca-Szárny utca-Borsfa utca-Anna utca-Péceli utca-Sportpálya utca-Várvíz utca által határolt terület
39. XVII. kerület
Zrínyi utca-Rákoscsaba utca-Rákos-patak-Lajosház utca-Pöröly utca-Gerecsehida utca-Göcsej utca-Gombosi utca-Emlék utca-Bábolna utca által határolt terület
40. XVII. kerület
Pesti út-Bakancsos utca-Gyökér utca-Podmaniczky-kastély és park
41. XVIII. kerület
Pestszentlõrinc városrész központ
42. XIX. kerület
Wekerletelep
43. XIX. kerület
Templom tér és környéke
44. XX. kerület
Tátra tér-Kossuth Lajos utca környéke
45. XIX. kerület
Kispest városrészközpont
46. XXI. kerület
Csepel városrészközpont
47. XXI. kerület
Csillagtelep: Erdõsor utca-Szabadság utca-Nagykalapács utca-Technikus utca által határolt terület
48. XXI. kerület
Dunadûlõ út-Határ utca-Késmárki utca-Szigetújfalu utca által határolt terület
49. XXII. kerület
Törley-sírbolt és környezete
50. XXII. kerület
Szentháromság utca-Kastélypark utca-6-os út-Anger Jakab út-Kossuth utca által határolt terület
51. XXII. kerület
Budafok városközpont és környéke
52. XXIII. kerület
Soroksár városrészközpont
II. ÚTVONALAK
1. I., XI., XII. kerület
Hegyalja út (a Zólyomi útig)
2. I., XII. kerület
Alkotás utca
3. I. kerület
Krisztina körút, Attila út
4. II., XII. kerület
Szilágyi Erzsébet fasor-Budakeszi út (a Szépjuhászné útig)
5. II. kerület
Hûvösvölgyi út
6. II. kerület
Pasaréti út-Pasaréti tér-Napraforgó utca
7. II. kerület
Keleti Károly utca
8. II. kerület
Bimbó út
9. II., III. kerület
Hármashatárhegyi út-Szépvölgyi út
10. II. kerület
Nagykovácsi út
11. II., XII. kerület
Budakeszi út
12. III. kerület
Bécsi út
13. III. kerület
11-es mûút bevezetõ szakasza (Batthyány utca-Rákóczi utca-Szentendrei út)
14. III. kerület
Vörösvári út
15. IV., XIII. kerület
Váci út
16. IV. kerület
Árpád út
17. IV., XIII., XIV. kerület
Körvasút sor
18. IV. kerület
Külsõ Szilágyi út
19. V., XIII. kerület
Jászai Mari tér-Szent István körút
20. VI. kerület
Teréz körút
21. VII. kerület
Erzsébet körút
22. VIII. kerület
József körút
23. IX. kerület
Ferenc körút
24. IX. kerület
Boráros tér
25. VI. kerület
Andrássy út
26. VI. kerület
Oktogon
27. VI. kerület
Kodály körönd
28. VI., XIV. kerület
Hõsök tere
29. VI., VII. kerület
Király utca-Lövölde tér-Városligeti fasor
30. VI., VII., VIII., III., XIV. kerület
Dózsa György út
31. VII., VIII. kerület
Rákóczi út-Baross tér
32. VII., VIII., XIV. kerület
Thököly út
33. VIII., X., XIV. kerület
Kerepesi út
34. VIII. kerület
Baross utca
35. VIII., X. kerület
Kõbányai út
36. VIII., IX., X., XVIII., XIX. kerület
Üllõi út
37. VIII., IX. kerület
Fiumei út-Orczy tér-Nagyvárad tér-Haller utca
38. VIII., IX., X. kerület
Üllõi út
39. IX. kerület
Soroksári út
40. IX., XXI. kerület
Kvassay Jenõ út-Szabadkikötõ út-II. Rákóczi Ferenc út
41. IX., XIX. kerület
Határ út
42. X. kerület
Liget tér
43. X. kerület
Szent László tér
44. X. kerület
Kõrösi Csoma út
45. XI. kerület
Fehérvári út
46. XI. kerület
Bartók Béla út (a Szent Gellért tértõl a Hamzsabégi útig)
47. XI. kerület
Karolina út
48. XI. kerület
Nagyszõlõs utca
49. XI. kerület
M1-M7 autópálya bevezetõ szakasza
50. XI. kerület
Budaörsi út
51. XI. kerület
Balatoni út
52. XI., XXII. kerület
Kitérõút-Leányka utca-Kossuth Lajos utca-Nagytétényi út
53. XI. kerület
Villányi út-Karinthy Frigyes út
54. XI. kerület
Irinyi József utca-Október 23. utca-Kosztolányi Dezsõ tér-Bocskai út-Nagyszõlõs utca-Budaörsi út-Alkotás utca
55. XI. kerület
Kosztolányi Dezsõ tér
56. XI. kerület
Szerémi sor-Szerémi út-Hunyadi János út
57. XI. kerület
Bartók Béla út a Kosztolányi Dezsõ tértõl
58. XII. kerület
Istenhegyi út
59. XII. kerület
Költõ utca-Diana utca-Eötvös utca
60. XIII. kerület
Pesti Duna-part (a Meder utcától a Dráva utcáig)
61. XIV. kerület
Csömöri út
62. XV. kerület
M3 autópálya bevezetõ szakasza
63. XV. kerület
Wesselényi utca-Rákos út-Régi Fóti út
64. XV. kerület
Rákos út
65. XV. kerület
Régi Fóti út
66. XVI. kerület
Veres Péter út-Szabadföldi út
67. XVII. kerület
Jászberényi út-Pesti út
68. XVIII., XIX. kerület
Vak Bottyán utca-Ferihegyi repülõtérre vezetõ út
69. XX., XXIII. kerület
Helsinki út-Grassalkovich utca-Ócsai út
70. XXI. kerület
Ady Endre út-Budafoki út
71. XXI. kerület
Szent István út
72. XXI. kerület
Hollandi út
73. XXII. kerület
Tanító utca-Szent Korona utca-Péter Pál utca
74. XXII. kerület
Budafoki út
75. XXII. kerület
Nagytétényi út
76. XXII. kerület
Ady Endre út
77. XXIII. kerület
Haraszti út
3. számú melléklet a 47/1998. (X. 15.) Fõv. Kgy. rendelethez
A Duna menti zóna lehatárolása az átmeneti és a belsõ zóna szakaszán
Északról dél felé, az óramutató járásával ellentétes irányba haladva:
III. kerület
1. A Dunától kiindulva az Újpesti vasúti híd-Jégtörõ utca-Bogádi út-Folyamõr utca-Laktanya utca-Fõ tér-Szentlélek tér-Mókus utca-Lajos utca-Kolossy tér-Duna
2. Óbudai-sziget területe
II. kerület
A Dunától kiindulva Kolossy tér-Lajos utca-Zsigmond tér-Frankel Leó utca-Bem tér-Fõ utca-Csalogány utca-Duna
I. kerület
A Dunától kiindulva Csalogány utca-Fõ utca-Szirtes utca beépített telkei-Clark Ádám tér-Öntõház utca-Ybl Miklós tér-Apród utca-Szarvas tér-Krisztina körút-Kereszt utca-Hegyalja út-Sánc utca-Orom utca-a Bérc utca-Szirom utca-Szirtes utca utolsó telkeinek keleti határai-XI. kerület határa-Duna
XI. kerület
A Dunától kiindulva az I. kerület határa-Szabó Dezsõ sétány-Verejték utca-Mányoki út-Kemenes utca-Bartók Béla út-Csíky utca-Budafoki út-Karinthy Frigyes utca-Bogdánfy utca-Budafoki út-Hunyadi János út-Kitérõ út-Leányka utca-Duna utca
XXI. kerület
Csepel-sziget északi része a Budafoki út-Ady Endre út vonalától északra
XX. kerület
A Dunától kiindulva a IX. kerület határa-Soroksári út-Helsinki út-Csepeli átjáró-Soroksári-Duna
IX. kerület
A Dunától kiindulva az V. kerület határa-Vámház körút-Pipa utca-Csarnok tér-Mátyás utca-Lónyi utca-Bakáts utca-Ferenc körút-Mester utca-Liliom utca-Vaskapu utca-Haller utca-Soroksári út-XX. kerület határa-Soroksári Duna-Duna
V. kerület
A Dunától kiindulva-Szent István körút-Falk Miksa utca-Szalay utca-Vajkay utca-Kozma Ferenc utca-Vértanúk tere-Garibaldi utca-Akadémia utca-Vigyázó Ferenc utca-Nádor utca-József Nádor tér-Szende Pál utca-Apáczai Csere János utca-Régiposta utca-Galamb utca-Pesti Barnabás utca-Váci utca-Kígyó utca-Ferenciek tere-Veres Pálné utca-Irányi utca-Molnár utca-Havas utca-Váci utca-Szerb utca-Veres Pálné utca-Vámház körút-Duna
XIII. kerület
1. A Dunától kiindulva a kerülethatár-Újpesti vasúti híd-Váci út-Árpád híd hídfõjének déli határa-Párkány utca-Dráva utca-Kárpát utca-Pozsonyi út-Katona József utca-Hollán Ernõ utca-Szent István körút-Duna
2. Margitsziget
4. számú melléklet a 47/1998. (X. 15.) Fõv. Kgy. rendelethez
A fõváros területén lévõ országos és helyi jelentõségû védetté nyilvánított természeti területek és értékek
I. Országos jelentõségû védett természeti területek és értékek
1. I., XI. Gellérthegy Természetvédelmi Terület
2. II., III., XII. Budai Tájvédelmi Körzet
3. II. Pálvölgyi barlang felszíne (Szépvölgyi út 162.)
4. II. Szemlõhegyi barlang felszíne (Barlang utca 10.)
5. VIII. Budapesti Botanikus kert (Illés utca 25.)
6. XI. Budai Sas-hegy
7. XII. Jókai-kert (Költõ utca 21.)
8. XXII. Háros-sziget
9. Valamennyi barlang
II. Fõvárosi (helyi) jelentõségû gyógyforrások, kutak, védett természeti területek és értékek
1. Budapesti gyógyforrások és kutak:
(Az alábbi csoportosítás a vízgazdálkodási szempontok figyelembevételével készült)
Meleg karsztvízforrások, kutak:
1. I. Rudas gyógyfürdõ forrásai és kútja (Döbrentei tér 9.)
2. I. Rácz (Imre) gyógyfürdõ forrásai és kútja (Hadnagy utca 8-10.)
3. II. Császár gyógyfürdõ forrásai és kútja (Frankel Leó út 29-31.)
4. II. Király gyógyfürdõ (Fõ utca 84.)
5. II. Lukács gyógyfürdõ forrásai és kútja (Frankel Leó út 25-29.)
6. IV. Újpesti gyógyfürdõ kútja (Árpád út 114.)
7. IX. Dandár utcai gyógyfürdõ Közraktár utcai kútja (Dandár utca 5-7.)
8. IX. VITUKI strand kútja (Kvassay Jenõ út 1.)
9. XI. Gellért gyógyfürdõ forrásai (Kelenhegyi út 4-6.)
10. XI. Apenta ásványvíz palackozó kútjai (Õrmezei út 33.)
11. XI. Szent Imre kórház meleg vizû kútja (Tétényi út 12-16.)
12. XIII. Dagály strandfürdõ kútja (Népfürdõ utca 36.)
13. XIII. Margitszigeti termál kutak (Margitsziget)
14. XIII. ELMÛ SE uszoda kútjai (Népfürdõ utca 18-20.)
15. XIV. Széchenyi gyógyfürdõ kútjai (Állatkerti út 11.)
16. XIV. Paskál strand kútja (Fischer István út 119-121.)
17. XX. Pestszenterzsébeti jódos-sós gyógyfürdõ kútjai (Vízisport utca 2.)
18. XXI. Csepeli strandfürdõ kútjai (Hollandi utca 14.)
Langyos karsztvízforrások, kutak
1. III. Csillaghegyi strandfürdõ kútjai (Pusztakúti út 3.),
2. III. Pünkösdfürdõ strandfürdõ kútja (Királyok útja 269.),
3. III. Római strandfürdõ forrásai és kútja (Rozgonyi Piroska utca 2.),
4. III. Magyar Selyemipari V. forrása és kútja (Bécsi út 269.)
5. III. Attila (Bründl)-forrás (11-es út mellett)
6. IV. Tungsram strand kútja (Váci út 104.)
Egyéb gyógyvizek
1. XI. Dél-Budai keserûvizek [Apenta, Ferenc József, Hunyadi János keserûvízkutak (Õrmezõ)]
2. XI. Erzsébet timsós kutak (Tétényi út 12-16.)
2. Védett területek és egyedi értékek
1. I. Bécsikapu tér 8. sz. alatti szõlõtõke
2. I. Mészáros utca - Pálya utca sarkán a 7544 hrsz. telken álló vadgesztenyefák
3. II. Henrich István utca 5. sz. alatti olimpiai tölgy (11377 hrsz.)
4. II. Budai császárfa (Mechwart liget 13361/1 hrsz.)
5. II. Mihályfi Ernõ kertje (Bogár utca 25.)
6. II. Balogh Ádám utcai triász és eocén képzõdmények
7. II. Pesthidegkút, Szép Ilona utca 4. sz. alatti galagonya
8. II. Apáthy szikla (Nagybányai út 11662/1 11723 hrsz.)
9. II. Budenz út 11. sz. elõtti akácfa
10. II. Gazda utca 45. sz. alatti hársfa
11. II. Rómer Flóris utca 52-54. sz. alatti kert
12. II. Fazekashegyi kõfejtõ (Uzsoki utca 5. 50127/A. hrsz.)
13. II. Pusztaszeri úti földtani alapszelvény (Pusztaszeri út 5/B. elõtti közterületen)
14. III. Róka-hegyi bánya (65416/1 hrsz.)
15. III. Királyhelmec utca 3. (16702/2 hrsz.) alatti hársfa
16. IV. Újpesti homoktövis termõhely, Váci út (76512/78, 76512/10 hrsz.)
17. XI. Kertészeti Egyetem Budai Arborétuma (Ménesi út 43-45. és 44., Villányi út 29-31. és 35-43.)
18. XI. Rupphegy (1478/4 hrsz.)
19. XI. Kõérberek 1056/A, 1053/B, 1039/1/C hrsz. területén lévõ szikes rét
20. XII. Virányos út 25. sz. alatti törökmogyoró fák
21. XII. Hollós út 3. sz. alatti törökmogyoró fák
22. XII. Ördögoromi kõfejtõ (8945/1/A, 8946/B hrsz.)
23. XII. Kis-Sváb-hegy (9834, 9836/A, /B, /C hrsz.)
24. XIV. Fõvárosi Állat- és Növénykert
25. XVI. Naplás-tó (118612, 118620, 118617, 118616, 118618, 118619, 138621, 118622, 138623/1, 118625, 118690, 118627 hrsz.)
26. XVII. Merzse-mocsár (138247, 138248, 138249 hrsz.)
27. XXIII. Soroksári Botanikus kert (196059/1-196059/9 hrsz.)
III. Fõvárosi jelentõségû, védelemre javasolt természeti területek
1. II. Ferenc-hegy
2. II. Kondor utca 5-7. sz. alatti libanoni cédrus
3. IV. Újpesti homoktövis termõhelye I. kibõvített területe
4. IV. Újpesti homoktövis termõhelye II.
5. IV. Palotai-szigeti ártéri ligeterdõ északi területe
6. IV. Palotai-szigeti ártéri ligeterdõ déli területe
7. XV. Nagy-Turjános
8. XVII. Kis Merzse-mocsár
9. XVII. Gyolcs-rét
10. XXII. Tétényi-fennsík
11. XXII. Kis Háros-sziget
5. számú melléklet a 47/1998. (X. 15.) Fõv. Kgy. rendelethez
A városkép, a növényzet értéke és az idegenforgalom szempontjából védett közparkok, terek, kertek, temetõk, fasorok
A) Közparkok (a határoló utak fasoraival)
1. I. Budai Vár falait körülvevõ parksáv
(Lovas út-Palota utca-Váralja út-Lánchíd utca-Öntõház utca-Apród utca-Sikló utca-Hunyadi László lépcsõ-Hunyadi János út-Szabó Ilonka utca-Hunfalvi út)
2. I. Tabán
3. I. Vérmezõ
4. II. Máriaremetei templomkert
5. II. Vérhalom tér
6. III. Duna-parti út-Árpád fejedelem útja közötti park
7. III. Schmidt park (Kiscelli út-Kolostor utca-Folyondár utca-Vasas sporttelep-Bécsi úti telkek nyugati határa)
8. III. Óbudai-sziget
9. III. Szentlélek tér
10. VIII. Köztársaság tér
11. IX. Nehru park
12. IX. József Attila lakótelep közparkja
13. IX. Haller úti park
14. X. Népliget
15. X. Óhegy park
16. X. Újhegyi park
17. X. Kõbányai Sportliget
18. X. Csajkovszkij park
19. X. Rottenbiller park
20. XI. Lágymányosi Feneketlen tó parkja
21. XI. Kelenföldi lakótelep közparkja (Bikás park)
22. XII. Városmajor
23. XII. Kis-Svábhegy
24. XII. Rege park
25. XIII. Szent István park
26. XIII. Margitsziget
27. XIV. Városliget
28. XV. Kõrakás park
29. XVII. Népkert
30. XVIII. Kossuth Lajos tér
31. XVIII. Lakatos-Dolgozó úti lakótelep közparkja
32. XXI. Simon Bolivár park
B) Terek, kertek
1. I. Horváth kert
2. II. Mechwart liget
3. V. Erzsébet tér
4. V. József Nádor tér
5. V. Károlyi kert
6. V. Kossuth Lajos tér
7. V. Roosevelt tér
8. V. Szabadság tér
9. V. Vörösmarty tér
10. VI. Liszt Ferenc tér
11. VIII. Múzeum kert
12. VIII. Orczy kert
13. VIII. Ludovika tér
14. XII. Gesztenyés kert
15. XVI. Erzsébet liget
16. XVI. Pemete tér
17. XIX. Kós Károly tér
18. XXII. Nagytétényi Kastélymúzeum kertje
C) Temetõk
Budapest területén lévõ minden temetõ
D) Fasorok
1. I. Alagút utca
2. I. Attila utca
3. I., XII. Alkotás utca
4. I., II. Várkert rakpart és Bem rakpart
5. I. Lovas út
6. I. Tóth Árpád sétány
7. II. Bolyai utca
8. II., XII. Budakeszi út
9. II. Gábor Áron utca
10. II. Házmán utca
11. II. Hargita utca
12. II. Herman Ottó út
13. II. Júlia utca
14. II. Margit körút
15. II. Mecset utca
16. II. Pasaréti út
17. II. Rómer Flóris utca
18. II. Szilágyi Erzsébet fasor
19. II. Hûvösvölgyi út
20. II. Torockó utca
21. II. Küküllõ utca
22. II. Lotz Károly utca
23. II. Ördögárok utca
24. II. Hidegkúti út
25. II. Máriaremetei út
26. III. Emõd utca
27. III. Keve utca (Monostori út és Kalászi utca között)
28. III. Rozgonyi Piroska utca
29. III. Szentendrei út Csillaghegyi szakasza
30. III. Szentendrei út Emõd utca Monostor utca közötti szakasza
31. III. Királyok útja
32. III. Óbudai Gázgyár parti sétánya
33. III. Nánási út (Monostori út - Kalászi utca között)
34. III. Zaránd utca (Monostori út - Kalászi utca között)
35. III. Kalászi utca
36. III. Dósa utca
37. III. Bécsi út (Nagyszombat utca - Vörösvári út között)
38. IV. Szilágyi út
39. V., XIII. Szent István körút
40. V., VI. Bajcsy-Zsilinszky út
41. V., VII., VIII. Károly körút
42. V. Belgrád rakpart
43. V., IX. Vámház körút
44. V. Alkotmány utca
45. V. Aulich utca
46. V. Balassi Bálint utca
47. V. Kecskeméti utca
48. V. Duna-korzó
49. V. Váci utca
50. V. Falk Miksa utca
51. V. Hold utca
52. V. Semmelweis utca
53. V. Szent István tér északi és déli oldala
54. VI. Bajza utca
55. VI. Benczúr utca
56. VI. Városligeti fasor
57. VI. Teréz körút
58. VI. Munkácsy Mihály utca
59. VI. Nagymezõ utca, Andrássy út és Király utca között
60. VI. Andrássy út
61. VI. Podmaniczky utca
62. VII. Bajza utca
63. VII. Damjanich utca
64. VII. Városligeti fasor
65. VII. Erzsébet körút
66. VII. Nefelejcs utca
67. VII. Rákóczi út, Károly körút és Erzsébet körút között
68. VII. Barát utca
69. VII. Rottenbiller utca
70. VIII. Baross utca
71. VIII. Bláthy Ottó utca
72. VIII. Delej utca
73. VIII. Diószeghy Sámuel utca
74. VIII. Elnök utca
75. VIII. József körút
76. VIII. Korányi Sándor utca
77. VIII. Fiumei út, Orczy út
78. VIII. Rákóczi út, Múzeum körút és József körút között
79. VIII., IX., X., XIV. Hungária körút, Könyves Kálmán körút
80. VIII., IX., X. Üllõi út
81. IX. Ferenc körút
82. IX. Haller utca
83. IX. Mester utca
84. IX. Üllõi út a Kálvin tér és Ferenc körút között
85. X. Üllõi út
86. X. Gitár utca
87. X. Ihász utca
88. X. Sírkert utca
89. XI. Bartók Béla út
90. XI. Bocskai út
91. XI. Badacsonyi utca
92. XI. Edömér utca
93. XI. Karinthy Frigyes út
94. XI. Baranyai tér
95. XI. Ménesi út
96. XI. Mohai út
97. XI. Mûegyetem rakpart
98. XI. Orlay utca
99. XI. Petzval József utca
100. XI. Somlói út
101. XI. Fehérvári út
102. XI. Bercsényi utca
103. XI. Villányi út
104. XI. Vincellér utca
105. XI. Zámori utca
106. XII. Diós árok
107. XII. Istenhegyi út
108. XII. Királyhágó tér
109. XII. Németvölgyi út
110. XII. Ráth György utca
111. XII. Virányos út
112. XII. Zugligeti út
113. XIII. Kartács utca
114. XIII. Gyöngyösi utca
115. XIII. Váci út
116. XIII. Lehel út
117. XIII. Róbert Károly körút
118. XIV. Stefánia út
119. XIV. Korong utca
120. XIV. Róna utca
121. XIV. Nagy Lajos király útja
122. XIV. Egressy út
123. XIV. Mogyoródi út
124. XIV. Abonyi utca
125. XIV. Álmos vezér útja
126. XIV. Thököly út, Dózsa György út és Bosnyák tér között
127. XV. Drégelyvár út
128. XV. Nyírpalota utca
129. XVI. Csömöri út
130. XVI. Veres Péter út
131. XVI. Szabadföld út
132. XVI. Fácánkert utca
133. XVI. Hõsök fasora
134. XVI. Templom utca
135. XVI. Pilóta utca
136. XVI. Diósy Lajos utca
137. XVI. Prodám utca
138. XVI. Sashalom utca
139. XVI. Hõsök tere
140. XVII. Péceli út
141. XVII. Csabai út
142. XVII. Pesti út
143. XVII. Zrínyi utca
144. XVII. Szabadság sugárút
145. XVII. Rákoskert sugárút, Zrínyi utca és Kísérõ utca között
146. XVIII. Üllõi út
147. XVIII. Dózsa György út
148. XVIII. Nemes utca
149. XVIII. Királyhágó utca
150. XIX. Ady Endre út
151. XIX. Szabó Ervin utca
152. XIX. Simonyi Zsigmond utca
153. XIX. Hunyadi János utca
154. XIX. Rákóczi utca
155. XIX. Bercsényi utca
156. XIX. Corvin körút
157. XIX. Tas utca
158. XIX. Géza utca
159. XIX. Esze Tamás utca
160. XIX. Szent Imre utca
161. XX. Kossuth Lajos utca
162. XX. Török Flóris utca
163. XXI. II. Rákóczi Ferenc út
164. XXI. Szent István út
165. XXI. Csete Balázs utca
166. XXII. Nagytétényi út
167. XXII. József Attila utca
168. XXII. Péter-Pál utca 1-84.
169. XXIII. Templom utca
6. számú melléklet a 47/1998. (X. 15.) Fõv. Kgy. rendelethez
A fõváros felszínmozgás-veszélyes térségei
1. I. Vár és Várlejtõk
2. I. Tabán-Naphegy térsége
3. II. Pálvölgy térsége
4. II. Csatárka utca környéke
5. II. Szemlõhegy térsége
6. II. Rózsadomb térsége
7. II. Pasarét-Vérhalom térsége
8. II. Ferenc-halom-Kurucles-Lipótmezõ térsége
9. III. Pusztadomb-Békásmegyer-Ófalu-Róka-hegy térsége
10. III. Ürömhegy térsége
11. III. Aranyhegy és Péter-hegy térsége
12. III. Csúcshegy-Testvérhegy-Táborhegy-Remetehegy-Mátyás-hegy térsége
13. XI. Gellért-hegy déli lejtõje
14. XI. Érdi út-Sasadi út környéke
15. XI. Vadász-hegy-Kõérberek térsége
16. XII. Jagelló út környéke
17. XII. Kis-Svábhegy-Diósárok-Istenhegy-Orbánhegy térsége
18. XII. Kútvölgy-Virányos-Zugliget-János-hegy térsége
19. XXII. Kereszt-hegy, Sas-hegy térsége a Gerinc utcától délre
Egyéb területek: feltöltött bányák és összefüggõ, alápincézett területek
1. III. Békásmegyer téglagyári agyaggödör és környéke
2. III. Róka-hegy DK-i oldala
3. III. Bécsi út III. sz. (Drasche) bánya és környéke
4. III. Bécsi út II. sz. (Bohn) bánya és környéke
5. III. Bécsi út I. sz. (Újlaki) bánya és környéke
6. III. Bécsi út-Farkastorki út közötti terület (régi temetõ) környéke
7. III. Óbuda, Doberdó úti terület
8. X. Harmat utca-Újhegyi úti bányák
9. X. Jászberényi út-Maglódi út-Kata utca-Sörgyár utca-Gitár utca-Mádi utca-Csõsztorony utca-Harmat utca-Ihász utca-Kápolna tér-Martinovics tér-Halom utca-Kõrösi Csoma út-Jászberényi út
10. X. Óhegy utca-Márga utca-Petrõczy utca
11. XVIII. Pestszentlõrinc, Üllõi út melletti agyagbánya
12. XX. Helsinki út melletti agyagbánya
13.
7. számú melléklet a 47/1998. (X. 15.) Fõv. Kgy. rendelethez
A fõvárosi hévíz- és víznyerõhelyek védõterületei
(Az FSZKT-ban ábrázolt védõterületek magukban foglalják a víznyerõhelyek belsõ, külsõ, hidrogeológiai A és hidrogeológiai B jelû védõövezeteit.)
I. A hévíznyerõ helyek (nyílt karsztos) védõterületei
Budapest egész területe hévíznyerõhely szempontjából védõterületnek számít. Ebbõl elsõsorban kõzettani szempontból 9 térség kiemelt terület:
1. I., XI. Gellért-hegy
Szent Gellért rakpart (a Szent Gellért tér és Döbrentei tér között) - a Szirtes utcáig vezetõ sétány - Kelenhegyi út által határolt terület)
2. II. Rókushegy
Törökvész út-Eszter utca-Pajzs utca-Bimbó út-Alsó Törökvész út-Árvácska utca-Bimbó út-Endrõdi Sándor utca-Gábor Áron utca által határolt terület
3. II. Szemlõhegy
Felsõ Zöldmáli út-Pusztaszeri út-Alsó Zöldmáli út-Csejtei út-Szeréna út-Sarolta utca-Fajd utca-Józsefhegyi út-Pusztaszeri út-Ferenchegyi út-Barlang utca által határolt terület
4. II. Ferenc-hegy
Csatárka út-Csalit utca-Zöld lomb utca-Ferenchegyi lépcsõ-Ferenchegyi út-443. sz. utca-Törökvész utca-Felsõ Zöldmáli út által határolt terület
5. II. József-hegy
Frankel Leó út-Gül Baba utca-Apostol utca-Kavics utca által határolt terület
6. II., III. Mátyás-hegy
Cseppkõ utca-Szépvölgyi út-Dûlõ út-Toboz utca-Mátyáshegyi út-Pálvölgyi út által határolt terület
7. XI. Kis Gellért-hegy
Otthon utca-Avar utca-Somlói út-Gombocz Zoltán utca-Csukló utca-Schweidel utca által határolt terület
8. XI., XII. Sas-hegy
Vas Gereben utca-Hegyalja út-Zólyomi út-Bod Péter utca-Rákó utca-Brassó köz-Süveg utca-Kópháza utca-Dayka Gábor utca-Koszta József utca-Zólyomi lépcsõ által határolt terület
9. XII. Kis-Svábhegy
Gaál József utca-Tusnádi utca-Trencsényi út-Pethényi út által határolt terület
II. Fõvárosi jelentõségû víznyerõhelyek, vízmûkutak védõterülete
1. III. Óbuda-Újlaki kutak
az Árpád fejedelem útja mellett
2. IV. Káposztásmegyer
a Szilas-pataktól északra (a kerület északi térsége a városhatárig)
3. V. Kossuth téri galéria és térsége
Kossuth tér környéke
4. XIII. Margitsziget
a sziget teljes területe
5. XIII. Radnóti Miklós utcai galéria és térsége
Radnóti Miklós utca környéke
6. XVI. Mátyásföldi Szilas-pataki kutak
Ostoros utca Vidámvásár utca tengelyében
7. XVII. Rákoscsabai Rákos-pataki kutak
Rákoscsaba Újtelep térségében
8. XXI. Csepeli kutak
Rózsa utca-Erdõsor utca-Szent István utca vonalától délre a városhatárig
III. Egyéb - talajvízbõl, illetve rétegvízbõl táplálkozó - víznyerõhely védõterülete
1. XI. Dél-Budai keserûvíz telepek
Örsöd dûlõút-Budaörsi út-Mikes Kelemen út-Péterhegyi út-repülõtérhez vezetõ út-MÁV Hegyeshalmi fõvonal által határolt terület
2. XVI. Forrás-majori kutak
Forrás-major területe, Bökényföldi út-Forrás utca-Pesti határút környéke
Megjegyzés:
A vízvédelmi szempontból kiemelt országos és a helyi jelentõségû gyógyforrásokat és kutakat a 4. számú melléklet tartalmazza.
8. számú melléklet a 47/1998. (X. 15.) Fõv. Kgy. rendelethez
A fõváros beépített vagy beépítésre szánt területein lévõ mélyfekvésû területek
1. III. Sport utca és környéke
2. III. Mátyás király út és környéke
3. III. Jókai Mór utca és környéke
4. III. Csermák Antal utca és környéke
5. III. Mocsáros dûlõ térsége
6. XI. Kõvirág sor és környéke
7. XV. Károlyi Sándor utca és környéke
8. XV. Körvasút sor és környéke
9. XV. Arany János utca-Szerencs utca környéke
10. XVI. Szlovák utca és környéke
11. XVI. Kenéz utca-György utca környéke
12. XVII. Rákoscsaba újtelep, Naplás utca-Liget utca környéke
13. XVII. Oroszvár utca és környéke
14. XVII. Zrínyi utca és környéke
15. XVII. Rákoshegy
16. XVIII. Liptáktelep
17. XVIII. Bélatelep
18. XVIII. Nyíregyháza utca környéke
19. XVIII. Ködmön utca-Vécsei utca környéke
20. XVIII. Pestszentimre térsége
21. XIX. Nagykõrösi út-Méta utca-Pozsonyi út-környéke
22. XX. Nagykõrösi út-Vasút sor-Temesvár utca környéke
23. XX. Vágóhíd utca és környéke
24. XX. Pacsirta telep, Virág Benedek utca környéke
25. XX., XXIII. Tarcsay utca-Alsó határ utca környéke
26. XXI. Hollandi út menti terület (Hollandi út 27-105.)
27. XXI. Szentmiklósi út térsége
(Királyerdõ utca-Szentmiklósi utca-Tarpataki utca-Királyhágó utca-Hód utca-Mária királyné útja-Sügér utca-Somlyói utca által határolt terület)
28. XXI. Tölgyes utca-Juharos utca térsége
(Tölgyes utca Éger utca és Csipke utca közötti szakasza)
29. XXI. Erkély utca-Áfonyás utca környéke
(Erkély utca-Áfonyás utca-Jázmin utca által határolt terület)
30. XXI. Szent István utca-Orgonás utca-Damjanich utca térsége
(Fagyalkás utca-Diós utca-Orgonás utca-Borókás utca-Szõlõs utca-Szilas utca-Bodzás utca-Damjanich utca-Erdész utca-Erdész köz-Gesztenyés utca-Kies utca által határolt terület)
31. XXI. Tigris utca környéke
(Kalamár utca Cincér utca és Tigris utca közötti szakasza)
32. XXI. Ordas utca-Hollós utca környéke
(Ordas utca-Csókás utca-Hollós utca-Szarvas utca által határolt terület)
33. XXII. Duna-telep
34. XXII. Angeli utca környéke
35. XXII. Bartók Béla utca-Batthyány utca környéke
36. XXII. Barackos utca és környéke
37. XXII. Bartók utca-Dukát utca-környéke
38. XXII. Háros utca-Nektár utca környéke
39. XXII. Nagytétényi út-Mûvelõdés utca környéke
40. XXII. M0 fõközlekedési út-Bartók Béla út-Barackos út alatti terület
41. XXIII. Tószeg utca és környéke
9. számú melléklet a 47/1998. (X. 15.) Fõv. Kgy. rendelethez
Fõvárosi barlangok
I. Fokozottan védett barlangok
1. I. Vár alatt lévõ barlangok együttes vetülete
2. II. József-hegyi barlang
3. II. Szemlõhegyi barlang
4. II. Pálvölgyi barlang
5. II. Ferenc-hegyi barlang
6. II. Molnár János barlang
7. III. Mátyás-hegyi barlang
8. XI. Gellért-hegyi (Szent Iván) barlang
9. XII. Báthory barlang
II. Egyéb barlangelõfordulásos területek
1. I. Mészáros utca-Attila út-Vérmezõ út-Csalogány utca-Fõ utca-Lánchíd utca-Szarvas tér-Hegyalja út által határolt terület
2. II. Budakeszi út-Kuruclesi út-Gyémántos lépcsõ-Széher utca-Lipótmezei út-Nagykovácsi út-Hûvösvölgyi út-Bátory László utca-Láncfû utca-Villám utca-Nagyrét utca-Nagykovácsi út-Budapest közigazgatási határa
3. II. Pasaréti út-Gábor Áron utca-Bimbó út-Alvinci út-Ezredes utca-Rét utca-Bimbó út-Ady Endre utca-Rózsahegyi utca-Zivatar utca-Rómer Flóris utca-Szemlõhegyi út-Kavics utca-Frankel Leó utca-Ürömi utca-Szépvölgyi út-Hármashatárhegyi út-Guckler Károly utca-Hármashatárhegyi út-Határnyereg-Glück Frigyes út-Sipka utca-Ördög árok-Páfrány út
4. III. Ürömi út-Gyöngyvirág utca-Tamás utca-Óbor utca-Budapest közigazgatási határa
5. III. Erdõalja út-Királylaki út-Máramaros út-Perényi út-Remetehegyi út-Kiscelli út-Bécsi út-Szépvölgyi út-Virág Benedek utca-II-III. kerület határa
6. XI. Németvölgyi út-Rákó utca-Brassó utca-Töhötöm utca-Fehér Ló utca-Muskotály utca-Hegyalja út
7. XII. Budakeszi út-Jánoshegyi út-Eötvös út-Diana utca-Költõ utca-Béla király utca-Kútvölgyi út-György Aladár utca-György utca-Szarvas Gábor utca-Árnyas út
8. XII. Konkoly Thege Miklós utca-Eötvös út-Hegyhát utca-Borbála utca-Edvi Illés utca-Nõszirom utca-Adorján utca-Irhás árok-Nagykapos utca
9. XII. Gaál József út-Tusnádi utca-Trencsényi út-Pethényi út
10.
10. számú melléklet a 47/1998. (X. 15.) Fõv. Kgy. rendelethez
A fõvárosnak a településrendezési feladatok megvalósítását biztosító sajátos jogintézmények által érintett területei (Elõvásárlási jog)
Településrendezési célok megvalósításához szükséges területek
A fõváros feladatkörébe tartozó infrastruktúra-rendszerek távlati területei
1. A közlekedési területek körébe tartozó KL keretövezetek területei, a már meglévõ közúti hálózat KL-KT célzott területfelhasználási módú területek és a KL-VA, KL-VI, KL-RE területek kivételével
2. A KV keretövezet területei közül a KV-TE, KV-TB, KV-HU és a KV-SZ célzott területfelhasználási módú területek
3. A K keretövezet területei közül a K-SP célzott területfelhasználási módú területek
4. Az FV jelû városüzemeltetési tartalékterületek
Erdõterületek
Az erdõterületek E-TG célzott területfelhasználási módú - az FSZKT védelmi és korlátozási területeit tartalmazó tervlapon ábrázolt - területrészei.
Gyógyfürdõk bõvítési területei
1. I. Rácz fürdõ 6006 hrsz. alatti területe
2. II. Lukács fürdõ és kertje 14481 hrsz. alatti területe
3. XIV. Paskál telep 40091/5, 40091/6 hrsz. alatti területe
P+R számára biztosított területek
1. III. Bécsi út - Farkastorki út P+R 100
2. IX. Soroksári út P+R 400
3. X. Fehér út P+R 600
4. X. Kõbánya-Kispest metróvégállomás P+R 260
5. XIV. Bosnyák tér P+R 400
6. XV. Nyírpalota utca P+R 300
7. XV. M3 melletti fejlesztési terület P+R 500
8. XVI. Nagyicce hévmegálló P+R 300
9. XVII. Rákoshegy vasútállomás P+R 150
10. XXII. Nagytétényi út - Növény utca P+R 300
Hulladékátrakó, -tömörítõ létesítéséhez szükséges terület
XXIII. Ócsai út 187976 hrsz. alatti terület
Városi park területbiztosításához és létesítéséhez szükséges területek
1. III. Óbudai-sziget
2. XXI. Csepel-sziget észak-keleti csúcsa
11. számú melléklet a 47/1998. (X. 15.) Fõv. Kgy. rendelethez
Jelentõsebb régészetileg védett területek
1. I. Budavári Palota-középkori Buda
2. I. Tabán területe
3. I., XI. Gellérthegy (régészetileg védett kelta oppidum)
4. I., III., XI., XXII. A Duna vonala mentén húzódó sáv, kiemelten Aquincum polgárvárosa, az aquincumi légiótábor és katonaváros területe, a gellérthegyi törzsi központ, az albertfalvai tábor, camponai tábor, Transaquincum, illetve Contra Aquincum tábora (római kor)
5. II. Budaszentlõrinci pálos kolostor
6. II. Nyéki királyi villák, a Hûvösvölgyi út és a Fekete István út között
7. III. Mocsáros-dûlõ (Budapest legkorábbi neolitikus települése)
8. III. Békásmegyer Üdülõsor (Budapest északi határától délre, a Királyok útja menti terület a Pünkösdfürdõ utca sarkáig)
9. V. A késõközépkori város falai: Deák Ferenc utca-Károly körút-Múzeum körút-Vámház körút
10. XI. Szent Gellért tér területe
11. XIII. Margitsziget: a premontrei konvert, a ferences kolostor, valamint a domonkos apácakolostor romterülete
12. IX., XX., XXI., XXII., XXIII. Soroksári és Hárosi Duna-part a Csepel-sziget északi részével együtt
13. XXII. Nagytétény (Campona és a kastély környéke)
12. számú melléklet a 47/1998. (X. 15.) Fõv. Kgy. rendelethez
A keretövezetek zajvédelmi kategóriákba sorolása a vonatkozó jogszabályok alapján
[a vonatkozó 4/1984. (I. 23.) EüM rendelet szerint]
1. katerógia (üdülõterület, üdülõhely, gyógyhely, kórházi, szanatóriumi negyed, védett természeti terület)
Ide tartozik: L6, L6/A, Ü, K-EÜ, E-TG, E-TT, KV-TE
2. kategória (lakóterület és intézményterület laza beépítéssel)
Ide tartozik: L2/A, L3, L4, L5, L7, IZ, Z, MG
3. kategória (lakóterület és intézményterület tömör városias beépítéssel)
Ide tartozik: L1, L2, VK, I, KV-TP
4. kategória (iparterület lakóépületekkel és intézményekkel vegyesen)
Ide tartozik: IP, M, MZ, K, KV, KL
nem értelmezhetõ a rendelet szerint MG-MT, E-VE
13. számú melléklet a 47/1998. (X. 15.) Fõv. Kgy. rendelethez
Fogalommagyarázat
1. Alapintézmény:
(alapfokú ellátás)
A lakosság átlagos életviteléhez szükséges, intézményes formában mûködõ oktatási, nevelési, egészségügyi és szociális, a köz- és vagyonbiztonságot szolgáló önkormányzati kötelezettséggel járó intézmény (pl. óvoda, általános iskola, gyermek és felnõtt házi orvosi szolgálat, legalább ügyelet, idõseket ellátó intézmény, mentõk, rendõrség, tûzoltóság).
2. Alapintézményi övezet: Speciális építési övezet a lakóterületeken belül, melyekre az általánosan meghatározható építési övezetekhez képest az elhelyezendõ funkció érdekében eltérõ szabályok vonatkoznak.
3. Árkád: Az épület(rész) alatt kialakított, az építmény határoló síkján oldalt nyitott, de fedett sajátos közterület, vagy közhasználat céljára átadott terület.
4. Bányászati módszerekkel való kialakítás: Az eredeti felszín megbontása nélkül vagy az eredeti felszín minimális megbontásával, a terepszint alatt végzett építési munka.
5. Barkácsmûhely: A nem üzemi méretû, saját szükséglet fedezését, illetve a szabadidõ eltöltését szolgáló termelõ jellegû, illetve szolgáltató tevékenység céljára alkalmas kiegészítõ épület.
6. Beépítési mód: A telek épületek elhelyezésére szolgáló részének (építési hely) lehatárolási típusa, a szomszédos ingatlanra gyakorolt hatások szabályozása érdekében. Típusai: szabadonálló, oldalhatáron álló (és hézagos zártsorú), ikresen csatlakozó, zártsorú, csoportos, egyedi (telepszerû).
7. Beépítési paraméterek: A beépítés jogszabályban meghatározott jellemzõi (beépítés rendeltetése, beépítés módja, építési hely, építési vonal, építmény méretei, beépítettség mértéke, építménymagasság mértéke, szintterületi mutató mértéke, legkisebb zöldfelületi mérték, építmény kialakítása stb.).
8. Célzott területfelhasználási mód: A területfelhasználási egység, illetõleg a keretövezet területén konkrét funkció, funkciókör, létesítmény vagy létesítménykör, vagy konkrét rendeltetés biztosítása érdekében külön meghatározott területi egység, melynek elõírásait a keretövezeti elõírásokon túlmenõen figyelembe kell venni, az építési övezet vagy az övezet meghatározásakor, illetõleg KSZT készítésekor.
9. Csomagolóipar: A már kész termékek, gyártmányok kereskedelmi forgalmazásához szükséges kiszereléssel kapcsolatos tevékenységgel foglalkozó iparág.
10. Egyéb funkcióval
kombinált parkolóház:
Más funkcióval egybekötött vagy más rendeltetésnek is helyet adó, elsõsorban közcélú parkolást és a más funkció parkolási igényét is kielégítõ többszintes parkolóház.
11. Elõírt telekméret: Új telek kialakításánál meghatározott legkisebb szélesség, mélység és terület.
12. Emeleti szint beépítési mértéke: A telek földszint vagy meghatározott szint feletti szinten számított beépítettsége.
12/A. Építési reklámháló: Az építési állványzaton létesített, alapvetõen élet-, baleset-, munka- és környezetvédelmi célt szolgáló olyan építési védõháló, milyen kizárólag az épületek, épületegyüttesek homlokzat felújítása esetén ideiglenesen hirdetést, reklámot és a felújításra vonatkozó tájékoztatást megjelenítõ reklámcélú felület is szerepel.
13. Építési tevékenység: Az építés, átalakítás, bõvítés, felújítás, helyreállítás, korszerûsítés, bontás, elmozdítás, rendeltetés megváltoztatása.
14. Épület bruttó szintterülete: Valamennyi építményszint bruttó szintterülete.
15. Épület kereskedelmi célú
bruttó szintterülete:
Az épület kereskedelmi célú bruttó területeinek összege az épület valamennyi szintjén.
16. Értékvédelem alatt álló
épület, terület:
Jogszabály (mûemléki védelem, helyi védelem, egyéb jogszabályokban védetté nyilvánítás) alapján védett épület, terület.
17. Fásított köztér: Legalább fasorral szegélyezett vagy fás növényzet kihelyezésével kialakított közterület, tér.
18. Fásított parkoló: Olyan parkoló, melynek
a) a parkoló szegélye mentén (a parkoló területének kontúrja mentén, illetve attól legfeljebb 1,5 méter távolságban) egymástól legfeljebb 12,5 méterenként vagy
b) szegélyre merõleges parkolás esetén legfeljebb minden ötödik parkolóhely helyén, vagy
c) szegéllyel párhuzamos parkolás esetén legfeljebb minden harmadik parkolóhely helyén telepített fákkal kialakított és fenntartott parkoló.
A kihelyezendõ fák faját, illetve tõtávolságát úgy kell meghatározni, hogy azok tõtávolsága nem nagyobb a fák idõs korában várható koronaátmérõjének a kétszeresénél.
19. Fasor: Rendeletben meghatározott fajú, egy sorban lévõ fák összessége, ahol a fák tõtávolsága nem nagyobb a fák idõs korában várható koronaátmérõjének a kétszeresénél.
20. Felvonulási terület: Az építési tevékenység folytatásához szükséges, az építési területhez kapcsolódó munkaterület.
21. Fényreklám: Fény-, illetve világítástechnikai eszközökkel tájékoztató reklámberendezés.
22. Vonalszerû fényreklám: A reklám befoglaló felületének legalább 50%-ában áttört fényreklám.
23. Fõ rendeltetés szerinti épület: A területfelhasználási egységben megengedett rendeltetés(ek)nek megfelelõ épület.
24. Fõ rendeltetést kiszolgáló
vagy kiegészítõ funkciójú
(önálló) épület:
A keretövezet vagy építési övezet elsõdleges rendeltetését kiegészítõ vagy azt kiszolgáló épület. Kiegészítõ, illetve kiszolgáló épületnek minõsül: jármû (gépkocsi, motorkerékpár, csónak, munkagép stb.) tároló, a háztartással kapcsolatos nyárikonyha, mosókonyha, szárító, egyéb tárolóépítmények (tüzelõanyag, szerszámkamra, továbbá szín, fészer, magtár, góré, csûr, pajta és más tároló), állattartás céljára szolgáló építmények, kisipari vagy barkácsmûhely, mûterem, árusítópavilon, kazánház.
25. Földtakarás tetõkert: Az építmény felsõ födémén tetõkert céljából létesített talajréteg.
26. Funkcióváltás: Létesítmény eredeti rendeltetésének vagy használati módjának megváltoztatása.
27. Gyalogos utca: Jelzõtáblával gyalogútként megjelölt, illetõleg olyan helyi közút, amely kizárólag a gyalogosok közlekedésére szolgál.
28. Háromszintes növényállomány: A gyepszintû, cserjeszintû és fás növényzet együttes alkalmazásával területlehatárolás céljára vagy környezetvédelmi céllal kialakított zöldfelület.
29. Használati mód: A létesítményben, építményben, helyiségben vagy területen folytatott tevékenység jellemzõje (a fentiek használatának jellemzõ módja).
30. Háztartással kapcsolatos
tároló épület:
A háztartással kapcsolatos nyárikonyha, mosókonyha, szárító, tárolóépítmények (tüzelõanyag, szerszámkamra, továbbá szín, fészer, magtár, góré, csûr, pajta és más tároló), valamint a jármû (gépkocsi, motorkerékpár, csónak, munkagép stb.) tároló.
31. Hézagosan zártsorú
beépítési mód:
Az oldalhatáron álló és a zártsorú beépítési mód között átmenetet képezõ - általában az utcavonallal párhuzamos gerincvonallal kialakított épületekbõl álló - sajátos beépítési mód.
32. Homlokzati vonal: Építési vonal.
33. Homlokzatsík: Az épület külsõ határoló felülete.
34. Hulladékudvar: A szelektíven gyûjtött hulladék, illetõleg veszélyes hulladék meghatározott idõtartamú átmeneti - ártalmatlanításig történõ - tárolását szolgáló telek, illetve terület.
35. Iroda: Jellemzõen információk feldolgozásával, közvetítésével, kereskedelmével (hivatal, adminisztráció, kutatás, fejlesztés, tervezés, szolgáltatás stb.) kapcsolatos tevékenység céljára szolgáló helyiség, épület, létesítmény.
36. Irodaépület, irodaház: Jellemzõen irodai funkciók elhelyezésére szolgáló épület.
37. Járdaszint: Az építmény mentén (körül) kialakított kizárólag a gyalogosok számára kialakított burkolat magassági szintje.
38. Jármûtároló: Jármû tárolására szolgáló építmény.
39. Kereskedelmi célú bruttó
szintterület:
Az épület kereskedelmi célú bruttó területeinek összege. Lásd: épület kereskedelmi célú bruttó szintterülete.
40. Keretes beépítés: Zártsorú beépítési módú, belsõ kertre, zöldfelületre vagy udvarra szervezett beépítés, ahol az épületek a szabályozási vonalon vagy egységesen meghatározott építési vonalon állnak.
41. Kerti építmény: Kerti építmény (hinta, csúszda, homokozó, szökõkút) pihenés, játék céljára szolgáló mûtárgy, a terepszintnél 1 m-nél nem magasabbra emelkedõ lefedés nélküli terasz.
42. Kialakult állapot: A keretövezeti vagy építési övezeti elõírásoktól eltérõ, a korábbi építési szabályoknak megfelelõen kialakult beépítés.
43. Kikötõlétesítmény: A vízi közlekedéssel kapcsolatos létesítmény.
44. Kilátópont: Az a közterületi pont, melyrõl vonzóan tárul fel a város látképe, látványa (panoráma).
45. Kilátóút: Az a közterület, mely mentén vonzóan tárul fel a város látképe, látványa (panoráma).
46. Kizárt funkció: A keretövezetben, az építési övezetben, övezetben el nem helyezhetõ rendeltetés.
47. Környezettûrõ fa: A káros környezeti hatásoknak (levegõtisztaság, talaj-, talajvíz-szennyezettség stb.) ellenálló fafajta.
48. Kötöttpályás tömegközlekedés: Minden olyan közlekedési eszköz, melynek mûködéséhez légvezeték és/vagy különleges pálya szükséges.
49. Közforgalmú intézmény: Minden olyan intézmény, amelyet a rendeltetésének megfelelõen bárki - ellenszolgáltatásért vagy anélkül - igénybe vehet.
50. Közhasználat céljára
átadott terület idõbeli
korlátozás nélkül:
Telek - errõl szóló külön szerzõdés keretei között - közhasználatra megnyitott, általában gyalogosforgalom által igénybe vehetõ része.
51. Közhasználat céljára
átadott területek idõbeli
korlátozással:
Telek - errõl szóló külön szerzõdés keretei között - közhasználatra megnyitott, általában gyalogosforgalom által igénybevehetõ része, mely esetben a közhasználat - biztonsági okokból - idõben korlátozott (pl. 22:00-06:00 óra között vagy nyitvatartási idõben).
52. Közintézmény: Minden közhasználat céljára szolgáló önálló rendeltetési egység, továbbá a körülhatárolt terület és építményei, kivéve a közüzemi, az ipari, a mezõgazdasági és az egyéb rendeltetésû (nem közhasználat céljára szolgáló) telepeket.
53. Közkert: Zöldterület, melynek méretei nem haladják meg az 1 ha-t.
54. Közlekedési célú közterület: A közlekedési terület bárki által használható része.
55. Közlekedési és szállítási
építmények:
A közlekedés és az áruszállítás céljára szolgáló, illetve azokhoz kapcsolódó építmények.
56. Közlekedési hatásvizsgálat: A környezetterhelés megállapítása érdekében végzett, a gyalogos-, személy- és teherforgalom mennyiségét és annak idõbeli lefolyását rögzítõ vizsgálat, illetve prognosztizáló elemzés.
57. Közpark: Az 1 ha-nál nagyobb területû közcélú zöldterület.
58. Közterületi telekhatár: A szabályozási vonallal azonos telekhatár.
59. Közúti ûrszelvény: A közlekedési területnek a közúti forgalom céljára szolgáló részének szabad keresztmetszete.
60. Különleges létesítmények: Különleges rendeltetésû, használati módú épületek, építmények, illetve a városias területek nagylétesítményei, melyek egyedi szabályozást igényelnek, elhelyezési igényüket és lehetõségüket elsõsorban a belsõ funkció határozza meg.
61. Lakófunkciót nem zavaró intézmény: A lakóterület elsõdleges rendeltetésének megfelelõ környezeti hatással rendelkezõ intézmény.
61/A. Lakóépület: az olyan épület, amelyben a mûszakilag megosztott, önálló lakások száma meghaladja az épületben lévõ önálló nem lakás céljára szolgáló helyiségek számát.
62. Lakópark: Általában egyedi tervek alapján, jelentõs zöldfelülettel kialakított lakóterület (telep), ahol egy telken több lakóépület vagy ezek csoportja helyezhetõ el.
63. Lakótelepi egység
(telepszerû lakóterület):
Telepszerû beépítésû, önálló intézményhálózattal is rendelkezõ területi egység, függetlenül attól, hogy közterületek tagolják-e.
64. Levegõtisztaság
védelmének határértéke:
A levegõszennyezés jogszabályban megengedett legnagyobb mértéke.
65. Logisztikai terület: Jellemzõen az áruk, termékek, javak csomagolásával, szállításával és a szállítás szervezésével kapcsolatos tevékenységek céljára kijelölt terület.
66. Magánút: Magántulajdonban lévõ - a telek vagy telkek és a rajta vagy rajtuk lévõ építmény(ek) megközelítését szolgáló - út, mely a közszolgálati jármûvek számára is megközelíthetõ.
67. Mélyfekvésû terület: A környezet felszíni vizeinek szintje alatti, gravitációsan nem csatornázható terepszintû terület.
68. Mélygarázs: A terepszint, illetve az épület alatt létesített garázs.
69. Mérnöki létesítmények: A mûtárgyak és a sajátos építmények.
70. Mûterem: A mûvészeti tevékenységgel kapcsolatos kiegészítõ épület.
71. Nagykereskedelmi létesítmény: A TEÁOR szerint az áruknak, termékeknek a termelõk és a viszonteladók közötti nagy tételben történõ közvetítésére alkalmas létesítmény.
72. Oldalhatáron álló beépítés: Ahol az építési hely egyik oldala azonos a telekhatárral.
73. Oromfal: A nyeregtetõs épület végfalának a tetõsík és a homlokzatsík metszésvonala, illetve a tetõgerinc közötti homlokzata.
74. Önálló ipari
(nagykereskedelmi, raktár)
épület:
Kizárólag az ipari termelést, nagykereskedést, illetve raktározást szolgáló épület.
75. Önálló parkolóház: A kizárólag gépjármûvek tárolására szolgáló épület.
76. Önálló reklámhordozó: A kizárólag reklám céljára létesített építmény, berendezés, szerkezet.
77. Önálló rendeltetési egység: Helyiség vagy egymással belsõ kapcsolatban álló fõ- és mellékhelyiségek mûszakilag is összetartozó együttese, amelynek a szabadból vagy az épület közös közlekedõjébõl nyíló önálló bejárata van. Meghatározott rendeltetés céljára önmagában alkalmas és függetlenül üzemeltethetõ (pl. üzlethelyiség, egy lakás vagy egy szállodaépület). A rendeltetés alatt a TEÁOR szerinti tevékenységeket kell érteni.
78. Önálló üzemanyagtöltõ
állomás:
Üzemanyagtöltõ állomás, mely nem kapcsolódik más építményhez, épülethez - az üzemanyagtöltõ állomást igénybevevõket szolgáló kiskereskedelmi, illetve vendéglátó egység és fizetõhely kivételével -, illetve nem más rendeltetésû épületben vagy annak földszintjén kerül elhelyezésre.
79. Padlószint: Az építmény fõbejárata - bejárati elõlépcsõje - elõtti járda szintje és az építményszint padlófelülete közötti függõleges távolság.
80. Párkánymagasság: A tetõsík alsó vonala (eresz) és a rendezett terepszint között függõlegesen mért távolság.
81. Parkolóház: Gépkocsik tárolására szolgáló - általában többszintes - épület.
82. Parkolószint: Épület gépkocsik tárolására szolgáló szintje(i).
83. Portál: Az épület földszinti üzlethelyiségének kirakata.
84. Raktár: Javak átmeneti vagy huzamos tárolására szolgáló helyiség.
85. Rálátás: Egy adott építményre, tájrészletre nyíló látvány.
86. Régészetileg védelemmel
érintett terület:
A terepszint alatt fellelhetõ ismert vagy vélelmezett tárgyi emlék, érték fennmaradása, megõrzése érdekében elrendelt intézkedéssel védett terület.
87. Rekreációs kiskertes
területek:
Az az elsõdlegesen mezõgazdasági termelést szolgáló kert, melyen építési szabályzatban meghatározott kialakítású, a pihenés vagy üdülés célját szolgáló épület is elhelyezhetõ.
88. Rekreációt szolgáló
építmény:
A pihenést, a szabadidõ eltöltését szolgáló építmény.
89. Rendeltetés: Az a használati cél, amelyre az építmény, az önálló rendeltetési egység vagy a helyiség létesül. Ahol a rendeltetés megnevezését alkalmazza a rendelet azok esetében a TEÁOR [9017/1991. (Sk 8.) KSH közlemény] szerinti tevékenységeket kell érteni.
90. Rendeltetésszerû használat: A szabályzatokban elõírt rendeltetésnek megfelelõ használat.
91. Sorgarázs: Kettõnél több, egymás mellett elhelyezett, férõhelyenként önálló bejárattal kialakított gépkocsitároló.
92. Speciális (engedményes)
építési övezet:
A keretövezetben meghatározott általános szabályozási határértékektõl, a BVKSZ-ben meghatározott módon és feltételekkel eltérõ szabályozási határértékeket, paramétereket alkalmazó építési övezet.
93. Sportépítmény: A sportolás építményei - az emberek mozgását szolgáló építmények - függetlenül attól, hogy versenyszerûen vagy a szabadidõ eltöltése érdekében mûvelik, területigényes szabad teret (sportpályák, strand, sí, evezés, vitorlázás stb.) vagy zárt teret (fedett uszoda, testedzés, aerobic stb.) igényelnek, önálló telken kerülnek-e elhelyezésre, továbbá jelentõs zöldfelülettel kerülnek-e kialakításra.
94. Szabadonálló beépítés: Ahol az építési helyet a telek be nem épített része veszi körül.
95. Szabályozási elem: A szabályozás kötelezõ és irányadó elemei.
96. Szabályozási mutatók,
határértékek:
A területrendezés eszköze. A beépítési feltételeket - ellátási, urbanisztikai kritériumok és más területi követelmények (pl. az érték-, a természeti környezet megõrzéséhez kapcsolódó érdekek érvényesítése és a humán igények kielégítésének kötelezettsége) érdekében meghatározott számszerû jellemzõk.
97. Szabályozási szélesség: A közterület (meglévõ vagy tervezett) szélességi mérete.
98. Szabályozási vonal: Telek közterületi határvonala.
99. Szálláshely-szolgáltató
épület:
Kizárólag vagy túlnyomórészt átmeneti otthon (szállás) céljára szolgáló szobaegységeket, valamint közös vagy egyéni használatú mellék- és egyéb helyiségeket tartalmazó épület (gyermek-, diák-, nevelõotthon, kollégium, munkás- és nõvérszállás, fekvõbetegek szállásépülete, szülõotthon, szociális otthon, turistaház, menedékház, vadászház, csónakház, fogadó, panzió, szálloda stb.).
100. Személygépjármû-tároló: Garázs, kocsiszín.
101. Szintterületi mutató: Az összes bruttó szintterület és a telekterület hányadosa.
102. Támfal: Lejtõn a bevágást megtámasztó létesítmény.
103. Támfalgarázs: Támfalban létesített személygépjármû-tároló (a lejtõs terep hegyfelõli oldalában létesített - a bevágást megtámasztó - támfalban kialakított létesítmény). A létesítmény csak akkor minõsül támfallétesítménynek, ha teljes egészében az eredeti terepfelszín alatt helyezkedik el, függetlenül attól, hogy végleges állapotában földdel fedett-e vagy sem.
104. Telek homlokvonala: Telek közterülettel határos határa, lásd szabályozási vonal.
105. Telekalakítás: Új építési telkek, építési területek kialakítása, valamint a már meglevõ építési telkek és építési területek alakjának vagy terjedelmének megváltoztatása.
106. Telekhatár: Az önálló helyrajzi szám alatt nyilvántartott területeket (telkeket) elválasztó (határ)vonal. A szabályozási és az övezeti határvonal egyben telekhatár is.
107. Teleknyúlvány: A földrészlet közterületi kapcsolatát biztosító legalább 3 méter széles nyúlvány (nyél).
108. Telepszerû beépítés: Azonos rendeltetésû, vagy rendeltetésük alapján összetartozó épületek összehangolt elhelyezése, beépítési terv alapján kialakított együttese.
109. Tematikus intézménypark: Tematikus rendeltetésû épület vagy építménycsoport elhelyezésére szolgáló különleges terület. (Pl. vidámpark, vásárterület, szórakoztató parkok).
110. Teraszház: A terep természetes lejtéséhez illeszkedõ, azt lépcsõzetesen követõ padlószintekkel kialakított épület. A sík terepen teraszos (vagy lépcsõzetesen kialakított) metszeti elrendezésû épület nem minõsül teraszháznak.
111. Teremgarázs: Több gépkocsi tárolására szolgáló közös légterû helység.
112. Tereplépcsõ: A külsõ térben a terepszint megfelelõ kiképzésével kialakított lépcsõ.
113. Terepszint alatti beépítés
mértéke:
A terepszint alatti építmény által mûszakilag igénybevett terület és a telek sík vetületének %-ban kifejezett aránya.
114. Természeti érték: A természeti erõforrás, az élõvilág és a fennmaradásához szükséges élettelen környezete, valamint más törvényben meghatározott, természeti erõforrásnak nem minõsülõ környezeti elem, beleértve a védett természeti értéket is.
115. Tetõkert: Az építmény felsõ födémén kialakított növényzettel fedett terület.
116. Turisztikai erdõ: A turizmus, a kirándulás céljára szolgáló erdõ.
117. Üdülõépület: Kizárólag vagy túlnyomó részben üdülõegységet tartalmazó épület.
118. Városi park: A városrészt vagy a város egészét szolgáló, ennek megfelelõen kiépített, illetve felszerelt legalább 10 ha terjedelmû zöldterület.
119. Városüzemeltetési terület: A város(rész) mûködéséhez, mûködtetéséhez szükséges mûszaki infrastrukturális kiszolgáló tevékenységek elhelyezésére szolgáló terület.
120. Védõtávolságot igénylõ
termelõ technológiák:
Amelynek környezeti hatásai (károsanyag kibocsátása) a telek (terület) határán meghaladja a területre, illetve a csatlakozó területre elõírt kibocsátás megengedett határértéket. Védõtávolság kialakítását igényelheti a létesítmény a környezõ területek védelme érdekében (környezetszennyezõ üzem, zajos, bûzös, fertõzõ üzem stb.).
121. Védõ zöldfelület: A káros környezeti hatások mérséklését szolgáló - védelmi célú - zöldfelület.
122. Vegyes funkciójú épület: Több eltérõ rendeltetésû rendeltetési egységet magában foglaló épület.
123. Veszélyes hulladék: Hulladék jogszabály alapján meghatározott minõsítése.
124. Zártsorú beépítés: Az épületek nyílás nélküli határfalai (tûzfalai) a közös telekhatáron közvetlenül egymáshoz csatlakoznak.
125. Zártudvar: A telekhatáron álló épületrészek által közrezárt udvar.
126. Zártudvaros beépítés: Zártsorúan beépült, jellemzõen zártudvaros beépítésû épületek.
127. Zavaró hatás: A terület rendeltetésszerû használatát átmenetileg vagy állandóan korlátozó környezeti hatás. A 152/1995. (XII. 12.) Korm. rendelet mellékletében felsorolt tevékenységek az ott meghatározott méret esetén.
128. Zöldfelületi minimum: A zöldfelület elõírt legkisebb mérete.
129. Zöldfelületi mutató: A zöldfelület területének és a telek területének %-ban kifejezett mértéke.
130. Felszínmozgás-veszélyes térségek: Idetartoznak a csuszamlásveszélyes lejtõk, az ideiglenesen nyugalomban lévõ csuszamlásos területek és a beépítésre alkalmatlan csuszamlásos felszínek.
131. Mély fekvésû területek: Azok a területek, amelyekrõl a felszíni víz természetes módon vagy ember által átalakított terepviszonyok következtében nem jut el a befogadóba (lefolyás nélküli területek).
132. Épület legmagasabb pontja: a) magasépítménynek nem minõsülõ épület esetén az épület a terepcsatlakozástól mért azon legfelsõ pontja, melynek meghatározásánál a tetõszerkezet azon díszítõ elemei, amelyek huzamos tartózkodásra szolgáló helyiséget nem tartalmaznak (pl. kupola, saroktorony) valamint a tetõfelépítmények és az épület tetõzetén elhelyezett antenna, villámhárító, kémény és szellõzõ figyelmen kívül hagyandók.
b) magasépület esetén az épület a terepcsatlakozástól mért azon legfelsõ pontja, melynek meghatározásánál kizárólag az antenna (a hordozó szerkezete nélkül) és a villámhárító figyelmen kívül hagyandó.
133. Magasépület: épületfunkcióval meghatározó módon rendelkezõ magasépítmények (magasház és különleges magasépület) gyûjtõfogalma.
134. Magasház: az a magasépület, melyben a legfelsõ építményszint szintmagassága a 30,0 m-t meghaladja, de melynek építménymagassága nem nagyobb 45 méternél, és az épület legmagasabb pontja nem éri el az 55 m-t.
135. Különleges magasépület: az a magasépület, mely rendelkezik olyan épületfunkcióval, amelynek max. két használati szint padlószintje kizárólag technológiai okokból meghaladja a 30 métert. Önálló rendeltetési egység vagy helyiség csak 65 m magasságig helyezhetõ el, legnagyobb vízszintes vetülete 25 m lehet. Az építmény legmagasabb pontja nem haladhatja meg a 90 métert.
136. Magas mûtárgy: olyan mûtárgy, melynek legmagasabb pontja meghaladja a 30 métert, de nem magasabb 110 m-nél.
137. Magas sajátos építmény: olyan sajátos építmény, melynek legmagasabb pontja meghaladja a 30 métert, de nem magasabb 110 m-nél.
14. számú melléklet a 47/1998. (X. 15.) Fõv. Kgy. rendelethez
A 6000 m2-nél nagyobb kereskedelmi létesítmények elhelyezéséhez szükséges hatástanulmányok
Városrendezési hatástanulmány
1. Az érintett terület jelenlegi helyzete
- a tervezési terület városszerkezeti helyzete és értékelése (kapcsolatok, szerepkör stb.),
- a telek és tágabb környezetének
- keretövezeti és építési övezeti, illetõleg övezeti besorolása,
- jelenlegi és tervezett területfelhasználása,
- a beépítés intenzitása (szintszám, szintterület, beépítési mértéke, zöldfelületi arány stb.) és beépítési módja,
- a környezet intézményeinek vizsgálata (funkciók, nagyságrend, kihasználtság).
2. A tervezett kereskedelmi létesítmény várható hatása a településszerkezetre
- az ellátás várható vonzáskörzete,
- a kereskedelmi létesítmény központképzõ hatása,
- a környezet várható további területfelhasználási változásai a kereskedelmi létesítmény megvalósulása esetén.
3. A hatályos építésügyi jogszabályoknak és településrendezési terveknek, szabályzatoknak való megfeleltetés igazolása.
Kereskedelmi hatástanulmány
1. A kereskedelmi létesítmény nagyságának meghatározása
- terület (alapterület, bruttó szintterület, összes eladótér),
- prognosztizált forgalom.
2. A kereskedelmi egység jellegének meghatározása
- üzemeltetõ szerint,
- az egy üzletre tervezett eladóterület meghatározása (eladó terület/üzletek száma),
- a tervezett tevékenység üzlettípusok szerinti megoszlása,
- tervezett nyitva tartás.
3. A tervezett kereskedelmi létesítmény vonzáskörzetének meghatározása.
(Vonzáskörzet: az a terület, ahonnan a létesítmény 10 perces utazási idõn belül személygépkocsival vagy tömegközlekedési eszközzel szabályosan elérhetõ.)
4. A kiskereskedelmi forgalom
- országos és budapesti trendjei,
- a jelenlegi kiskereskedelmi üzletterület és a forgalom (összesen és üzlettípusonként) meghatározása a vonzáskörzetben.
5. A vásárlóerõ
- jelenlegi és prognosztizált nagysága országos és budapesti összehasonlításban,
- meghatározása a vonzáskörzetben.
6. Szabad vásárlóerõ kiszámítása a vonzáskörzetben.
7. Az átlagos négyzetméter forgalom (forgalom/eladóterület) kiszámítása a vonzáskörzet területén (összesen és üzlettípusonként).
8. A szabad vásárlóerõt lefedõ kiskereskedelmi forgalomhoz tartozó maximális eladóterület meghatározása (szabad vásárlóerõ/átlagos négyzetméter forgalom) összesen és üzlettípusonként a vonzáskörzetben.
9. A kiskereskedelmi üzletek számának és forgalmának lakossághoz viszonyított aránya
- országosan,
- Budapesten,
- a vonzáskörzetben.
10. Ha a telepíteni kívánt nettó kiskereskedelmi terület meghaladja a 10 000 m2 alapterületet, úgy a fenti módon meghatározott vonzáskörzeten túl a kapcsolódó térségben a hasonló nagyságrendû, már kialakult kereskedelmi központokra (alközpontok, városrészközpontok) gyakorolt hatást is vizsgálni kell.
Közlekedési hatásvizsgálat
1. A tervezett létesítmény jelenlegi forgalmi helyzete
- jelenlegi hálózati kapcsolatok,
- jelenlegi forgalmi rend,
- jelenlegi tömegközlekedési ellátottság.
2. A tervezett létesítmény által okozott forgalomnövekedés számítása
- személygépkocsi,
- teherforgalom,
- tömegközlekedés,
- mindezek egymás közötti aránya.
3. A tervezett létesítmény által igényelt
- hálózati kapcsolatok javaslata,
- fõhálózati fejlesztés javaslata,
- forgalmi rend változásának javaslata.
4. A fõhálózat fejlesztési javaslatok, az esetleges új kapcsolatok, a tömegközlekedés és a forgalmi rend változásának hatása a tágabb környezetre, településszerkezetre.
Látvány- és sziluettvizsgálat
1. A tervezési terület környezetének (az érintett tömb, a szemközti térfalak)
- utcakép vizsgálata (sziluett-meghatározással),
- tömegvázlata modell vagy számítógépes feldolgozásban
a tevezett létesítmény környezetében várható egyéb tervezett beépítések bemutatásával együtt, az önkormányzati fõépítész által meghatározottak szerint.
2. A jelenlegi beépítéshez képest meghatározóan nagyobb, illetve magasabb épülettömeg több nézõpontból való bemutatása.
15. számú melléklet a 47/1998. (X. 15.) Fõv. Kgy. rendelethez
Magasépítmények elhelyezhetõsége Budapest közigazgatási területén

A pontos lehatárolásokat az FSZKT Védelmi és korlátozási területek térképe tartalmazza.
15. számú melléklet a 47/1998. (X. 15.) Fõv. Kgy. rendelethez
Ssz.
Terület
Hegyvidéki zóna Belsõ zóna Átmeneti zóna
Átmeneti zóna kiemelt területe
Elõvárosi zóna
Funkció A [%] B [%] A [%] B [%] A [%] B [%] A [%] B [%] A [%] B [%]
1. Lakás, üdülõegység 0 0 0 50 0 50 0 50 0 0
2a. Kereskedelem (1000 m2 bruttó szintterületig) -50; 0 50 -50 100 -50; 0 50 -50; 0 50 -50; 0 50
2b. Kereskedelem (1000 m2 bruttó szintterület felett) -25; 0 0 -50 0 -50; 0 0 -50; 0 0 -25; +50 0
3. Szálláshely - szolgáltatás -50; 0 0 -50 50 -50; 0 0 -50; 0 0 -25; +25 0
4. Vendéglátás -50; 0 50 -50 100 -50; 0 50 -50; 0 50 -50; +50 50
5. Alsó- és középfokú nevelés, oktatás -50; 0 50 -50 100 -50; 0 50 -50; 0 50 -50; 0 50
6. Felsõfokú oktatás -50; 0 50 -50 50 -50; 0 50 -50; 0 50 -50; +50 50
7. Egyéb közösségi szórakoztatás 0; +50 0 -50 0 -25; 0 0 -25; 0 0 0; +50 0
8. Egyéb mûvelõdés 0; +50 50 -50 50 -25; 0 50 -25; 0 50 0; +50 50
9. Sportlétesítmény, strand -50; +50 25 -50 50 -50; 0 25 -50; 0 25 -50; +50 25
10. Igazgatás, ellátás, szolgáltatás, nem fekvõbeteg-ellátás -50; 0 0 -50 25 -50; 0 0 -50; 0 0 -50; 0 0
11. Fekvõbeteg-ellátó gyógykezelés 0 0 -50 50 0 0 0 0 0 0
12. Ipar - - - - -50; 0 0 -50; 0 0 -50; +50 0
13. Raktározás 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0
14. Közforgalmú személyközlekedés -50; +50 0 -50 0 -50; +50 0 -50; +50 0 -50; +50 0
15. Egyéb -50; +50 0 -50 0 -50; +50 0 -50; +50 0 0 0
16. Jelentõs zöldfelületet igénylõ közösségi létesítmény, park 0 0 -50 100 -50; 0 50 -50; 0 50 0 0
A: Kerületi rendeletben az OTÉK alapján számított gépjármû várakozóhely (parkoló) létesítési kötelezettségtõl való %-os eltérés határértékei
B: A közterületi engedmény kerületi rendelet alapján biztosítható maximális mértéke